Dálnok
| Dálnok (Dalnic) | |
 | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Dálnok |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 527121 |
| Körzethívószám | 0267 |
| SIRUTA-kód | 64586 |
| Népesség | |
| Népesség | 896 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 933 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 574 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 55′ 21″, k. h. 25° 59′ 15″45.922417°N 25.987410°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 21″, k. h. 25° 59′ 15″45.922417°N 25.987410°E | |
 | |
| Dálnok weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dálnok (románul Dalnic) falu Romániában, Kovászna megyében, Dálnok központja.
Fekvése
[szerkesztés]Sepsiszentgyörgytől 12 km-re ÉK-re a Bodoki-hegység délkeleti peremén az azonos nevű patak völgyében fekszik.
Története
[szerkesztés]1332-ben Dabunk, 1334-ben Dalnuk néven említik. Ősi székely falu. Innen indult el 1514-ben Dózsa György, akit Bakócz Tamás esztergomi érsek a kereszteshadak vezérévé nevezett ki, majd a parasztsereg urai ellen fordult. A felkelést leverték és Dózsát Temesvárott kivégezték. 1910-ben a falunak 1367 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. 1992-ben 1045 lakosából 1027 magyar, 18 román volt.
2004-ig Maksa községhez tartozó falu volt, ekkor vált önálló községgé.[2]
Látnivalók
[szerkesztés]
- A falu közepén emelkedik a református templom mely román kori, a 15. század első felében gótikus stílusban átépítették, mai alakját a 18. században nyerte el. 1864-ben megújították. 1977-ben földrengésben megrongálódott, de helyreállították. 1922-ben épült a harangtorony. Egykori erődítéseit 1914-ben lebontották, kaputornya 1798-ban omlott le. Belsejében több 16. – 17. századi felirat van közötte egy rovásírásos szöveg is.
- A Lázár-Beczásy udvarház 1885-ben épült; a romániai műemlékek jegyzékében a CV-II-m-B-13203.01 sorszámon szerepel.[3] A Beczásy park arborétum.
- Büdöskút nevű gyógyforrására, melyhez Kenderesen át vezet az út. Pótsa József közjegyző 1900 körül a Kenderes-patakban kis fürdőtelepet létesített, melyet 1904-ben modernizáltak és emeletes fürdőtelepet építettek rá.
- A faluban 1991-ben visszahozták a 28 éve felszámolt lipicai ménest.
- Dózsa György egész alakos szobra. 1976-ban állították. Szobotka András alkotása.
Képgaléria
[szerkesztés]Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1470-ben Dózsa György, az 1514. évi parasztháború vezére; szobra a református templom közelében áll.
- Itt született 1612-ben Dálnoki Nagy Mihály unitárius teológus.
- Itt született 1614-ben Dálnoki Nagy Lőrinc filozófus.
- Itt született 1681-ben Dálnoki Veres Gerzson kuruc költő.
- Itt született 1820-ban Lázár Mihály országgyűlési képviselő.
- Itt született 1875-ben Kozma Dénes mezőgazdász.
- Itt született 1880-ban Darkó Jenő filozófus, egyetemi tanár.
- Itt született 1901-ben Hadnagy Albert történész, a Szekszárdi Levéltár igazgatója
- Erről a helyről kapta a nevét Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, az 1. hadsereg parancsnoka, majd miniszterelnök.
- Erről a helyről kapta a nevét Dálnoki Veress Lajos vezérezredes, a 2. hadsereg parancsnoka.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ LEGE nr. 85 din 5 aprilie 2004 privind înfiinţarea comunei Dalnic prin reorganizarea comunei Moacşa, judeţul Covasna. Monitorul Oficial, 316. sz. (2004. április 9.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Covasna. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Kovászna megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
