Komandó
| Komandó (Comandău) | |
 | |
| Falurészlet | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Székelyföld |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kovászna |
| Község | Komandó |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 527080 |
| Körzethívószám | 0267 |
| SIRUTA-kód | 63562 |
| Népesség | |
| Népesség | 822 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 938 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1017 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′ 31″, k. h. 26° 16′ 28″45.758679°N 26.274522°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 31″, k. h. 26° 16′ 28″45.758679°N 26.274522°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Komandó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Komandó[2][3][4][5] (románul Comandău) falu Romániában, Erdélyben, a Székelyföldön, Kovászna megyében.
Fekvése
[szerkesztés]
Kézdivásárhelytől 32 km-re délkeletre, Kovásznától 13 km-re délkeletre, a Háromszéki-havasokban, egy magas fennsíkon a Nagy-Bászka völgytágulatában, a Kupán-, Taplica- és Rozsdás-patakok találkozásánál fekszik. 1017 m-es tengerszint feletti magasságával Kovászna megye legmagasabban fekvő települése. Az 1880-as években megépült keskeny nyomtávú iparvasút egyik csomópontja volt, a vasút kiágazott minden völgybe, így a Baszka felső folyásánál található Ölyvesig is, ahonnan a legrövidebb úton lehet feljutni a Lakócára és a Górhavasra. A faluból út vezet le a háromszéki medencében fekvő, közvetlenül a hegy alatti Papolcra is a Rozsdás lápon keresztül, hossza 14 km.
Nevének eredete
[szerkesztés]Elnevezése a székely határőrség megszervezésének idejéből származik, amikor – mivel itt húzódott az országhatár – területén határőrállomás (németül: Commando, Grenzkommando, Grenz-kommando) működött, amelyet háromszéki katonák őriztek.[6] A határ sokkal délebbre és keletebbre a Kis Baszka menti Székelyó alatt, a Csihányos(1602m) alatt és a Górhavas (1789 m) gerincén húzódott.
Története
[szerkesztés]
Régen Gyulafalva külterületi lakott helye volt, majd 1910 után maga Gyulafalva is beleolvadt. 1925 és 1930 között Papolc határából önállósult hegyi település. Kedvelt üdülőhely, hegyi túrák kiindulópontja, sípályája is van. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 1917 lakosa volt.
1992-ben 1120 lakosából 1028 magyar, 75 román, 17 cigány volt. 2002-ben 1042 lakosa közül 975 fő magyar, 66 román, 1 pedig ukrán nemzetiségű volt.[7]
Nevezetességek
[szerkesztés]Délkeleti határában számos védett növényfajt őrző tőzegláp található. Glaciális reliktum-növénymaradványai ritkaságszámban mennek. Ilyen a tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), a sárkánygyökér (Calla palustris L), a tőzegáfonya (Vaccinum oxycoccos L), a fűzlevelű gyöngyvessző (Spirea salicifolia L.), a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica L.), a ritka kétvirágú ibolya (Viola biolia, L.), a dárdás nádtippan (Calamagrostis canscens Rorth), kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), utóbbi egy húsevő növényfaj. A falu központjában található a komandói „Büdöskút”, a Laurhegy oldalából bevezetett magas kéntartalmú ásványvíz. A környéken őshalkövület-lelőhelyek vannak.
A gyulafalvi vasút a történelmi Magyarország ipartörténeti kuriózuma volt, 1890 és 1892 között épült a rönkfa szállítására, pályatestébe 1260 m hosszú, 400 m magasságkülönbséget áthidaló sikló van beépítve. Az alsó részén,a Tündérvölgy-i sikló az 1990-es évekig működött faszállításra, személyszállítása az 1970-es években szűnt meg, a rönkszállítók és a buszok elterjedésével. A sikló és az egész vasúthálózat megbocsájthatatlan lopás és elkótyavetyélés áldozata lett, a diósgyőri síneket egy romániai Braila-i cég szedte fel és adta el ócskavasként. Az utasszállító vagonok egy része még megvan rozsdásan, a sikló alsó állomását, a dőlt felvonókocsikat s a Kovászna patakán átívelő vashidat is ellopták az elmúlt években,hogy nyoma se maradjon. A kovásznai Tanács állítólag pályázik a felújítására,ha megvalósul remélhetőleg nem fogják újból ellopni. A környéken oly nagy méretű az illegális fakitermelés hogy félő néhány éven belül erdők nélkül marad ez a hatalmas gyönyörű vidék-naponta 30-60 rönkszállító viszi le a gyönyörű zöld aranyat a rétyi Schweighoffer féle állítólag osztrák cég fűrészüzemébe s onnan szerte a világba. A falu lakosai kis nyugdíjakból, gombászásból, alkalmi, veszélyes munkákból tengődnek, van néhány panziója. Az ortodox egyház is szemet vetett a gyönyörű területre s sebtében felhúzott egy nagy fatemplomot egyéb épületekkel körülvéve, melyen román zászló hirdeti az ősi román bizánci/pravoszláv hitet.
2011 augusztusában a kommandói általános iskola a falunapok alkalmából, ünnepélyes keretek között felvette Horn Dávid nevét.[8] 2017. január 9-én egy rosszul szigetelő kéményből kipattant szikra miatt leégett az iskola épületének mintegy 25 százaléka, jelentős károkat okozva.[9][10][11] Tamás Sándor megyei tanácselnök azt nyilatkozta, az iskolaépületet teljes egészében újjáépítik.[12][11]
Testvértelepülések
[szerkesztés]
Ecsegfalva (Békés megye), Magyarország
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kovászna megye. adatbank.ro
- ↑ Kép a polgármesteri hivatal és a tanács feliratáról
- ↑ Helységnévtábla
- ↑ Helységnévtábla. [2018. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 22.)
- ↑ Helységnévtábla
- ↑ Kézdiszéki és orbaiszéki utazások. In Vofkori László: Utazások Székelyföldön. Olvasószerkesztő P. Buzogány Árpád. Csíkszereda: Pro-Print Könyvkiadó. 2007. 430–431. o. ISBN 978-973-8468-62-7
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Bartos Lóránt: Kilépett a névtelenségből a kommandói iskola. Székelyhon, 2011. augusztus 7. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
- ↑ Kovács Zsolt: Hétfőn délután kigyulladt a kommandói iskola. Maszol, 2017. január 9. [2017. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
- ↑ Leégett a székelyföldi Kommandó iskolája. Origo, 2017. január 9. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
- ↑ a b Bíró Blanka: Újjáépítik a leégett kommandói iskolát – Ötmillió forintos gyorssegély Budapestről. Krónika Online, 2017. január 11. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
- ↑ Kovács Zsolt: Új iskolát építenek Kommandón a leégett helyére. Maszol, 2017. január 11. [2017. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
Források
[szerkesztés]- Cseke László: Kommandó, egy elfeledett erdélyi falu. In: A Földgömb, 2008/7. szám, 76-81. oldal
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Kovászna megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
