Borosjenő
| Borosjenő (Ineu) | |||
 | |||
| A borosjenői várkastely | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Arad | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Ineu | ||
| Beosztott falvak | Apatelek | ||
| Polgármester | Mehelean Nicolae | ||
| SIRUTA-kód | 9538 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 7976 fő (2021. dec. 1.) +/- | ||
| Magyar lakosság | 229 (3%, 2021)[2] | ||
| Község népessége | 8807 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 89 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 116 m | ||
| Terület | 116 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 25′ 33″, k. h. 21° 50′ 13″46.425833°N 21.836944°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 33″, k. h. 21° 50′ 13″46.425833°N 21.836944°E | |||
 | |||
| Borosjenő weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borosjenő témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Borosjenő (románul Ineu, szerbül Janopol, törökül Yanova), város Romániában, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Aradtól 48 km-re északkeletre, a Fehér-Körös partján fekvő egykori járási székhely.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a magyar Jenő törzsnévből ered, melynek szállásterülete lehetett. Előtagja a környék gazdag bortermő voltára utal.
Története
[szerkesztés]Várát 1295-ben említik először castri Jeneu alakban. 1332-ben Jeno néven szerepel. Albert magyar király 1438-as sikertelen hadjárata után a Murád szultán bosszúja elől menekülő szerbek telepedtek le itt. A település szerb neve Hunyadi János tiszteletére született. 1564-ben elfoglalták a törökök, 1595-ben Borbély György karánsebesi bán foglalja vissza. 1658-ban ismét a törökök kezére került, akiktől a települést 1693-ban foglalták vissza. Ma is látható négy saroktornyos várkastélya, iskola van benne. Határában a balukányi malom környékén lehetett a 13. századi eredetű, de először 1318-ban említett Szent Dénes tiszteletére szentelt monostor és a mellette állt Szentlélek templom, melyek a tizenöt éves háborúban pusztulhattak el.
Itt tette le a fegyvert 1849. augusztus 21-én Vécsey Károly tábornok Fjodor Vasziljevics Rüdiger orosz tábornok serege előtt. Leiningen-Westerburg Károly tábornok, a tizenhárom aradi vértanú egyike, a katolikus templomban van eltemetve.
A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Borosjenői járásának székhelye volt.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 6599 lakosából 4084 román, 2339 magyar és 101 német volt.
1992-ben a hozzá tartozó Apatelekkel együtt 10 915 lakosa volt, ebből 9438 román (86,46%), 1126 magyar (10,31%), 182 cigány (1,66%) és 85 német (0,77%).
Nevezetességei
[szerkesztés]- Borosjenői várkastély, a „jenői vár”, a török időkben a jenői pasa székhelye.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1650-ben vagy 1651-ben Nagyari József református prédikátor, egyházi író.
- Itt született 1806-ban Institoris János megyei főjegyző, váltótörvényszéki elnök.
- Itt született 1850-ben báró Atzél Béla neves utazó, az országos kaszinó igazgatója.
- Itt született 1923-ban Jozefovits Ferenc tüdőgyógyász, orvosi szakíró, egyetemi oktató.
- Borosjenőn volt eltemetve 1849 és 1974 között Leiningen-Westerburg Károly, Aradon kivégzett vértanú tábornok. Emléktáblája a református templomban látható.[3]
- Borosjenőn töltötte élete egy részét és itt is halt meg Diószeghy László festő, rovartani szakíró.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ http://www.parokia.hu/lap/borosjenei-reformatus-egyhazkozseg/cikk/mutat/bemutatkozas/
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
