A régió és a megye keleti részén található, Békéscsabától 25, Gyulától 12 kilométerre, a román határ közelében. A szomszédos települések: észak felől Gyula, kelet felől, a jelenlegi országhatár túloldalán Ottlaka(Grǎniceri), dél felől Lőkösháza, délnyugat felől Nagykamarás, nyugat felől pedig Kétegyháza.
Közúton a Gyulát Lőkösházán keresztül Battonyával összekötő 4444-es úton, illetve Kétegyházán keresztül Medgyesegyháza és Békéscsaba felől a 4435-ös úton érhető el. A közúti közösségi közlekedés szolgáltatója e településen is a Volánbusz.
A város polgármestere Szelezsán György (független).
Az alpolgármester Botás Erika, A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A képviselő-testületben a függetlenek vannak többségben, egyetlen képviselő szerzett mandátumot MSZP-DK-s jelöltként.
-Tolnai Péter (Fidesz-KDNP) a Békés Megyei Közgyűlés képviselője és
A város polgármestere Pluhár János László (MSZP). Az alpolgármesterek dr. Heimné Máté Mária (MSZP) és Turóczy András (FIDESZ-KDNP). A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll. A képviselő-testületben az MSZP-frakció van többségben, 4 fővel. A polgármester és 3 képviselő MSZP-s, míg 3 képviselő Fidesz-KDNP-s. Tolnai Péter önkormányzati képviselő egyben a Békés Megyei Közgyűlés képviselője és alelnöke is. Emiatt ő semmilyen tisztséget nem vállalt az önkormányzatnál, tehát egy bizottságnak sem lett sem elnöke, sem egyszerű tagja. Így az ő egyetlen viselt tisztsége Eleken: önkormányzati képviselő.
Elek neve kazár-magyar eredetű, Attila egyik fia, Ellák nevéből származik. A név valójában egy tisztségnév, ugyanis az elek < ótörök älik / ilik / ilig ("herceg, uralkodó, király) szóra vezethető vissza, mely az *el (királyság, uradalom) + lä-g (uralkodni, az uralkodás) elemekből tevődik össze.[14]
Vályi András1796-ban ezt írta a településről: "ELEK.Elegyes német, és oláh falu Arad Vármegyében, földes Ura Báró Harucker Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik közel a’ fejér Köröshöz, határbéli földgye elég termékeny, noha egy részen határja salétromos, melly hasznos marháiknak, szőlei is meglehetősek lévén, első Osztálybéli."
Fényes Elek1851-es leírása alapján: "Elek, oláhul Aletye, német falu, Arad vgyében, Békés vgye szélén, Gyulához délre 2 mfd., 382 házzal, és 3090 lak., kik kevés oláh cselédet és házatlan zsellért kivéve, romai kath. németek, kiket 1724-ben b. Haruckern Ferencz telepitett ide Würtembergből, Frankfurt vidékéről, Bajorországból. Van szép paroch. temploma. Róna határa 7517 1/2 h., mellyből szántóföld és kaszálló, mindenik lakosnak egy tagban, 5196 1/2 hold; közlegelő 1914 h., szőlő 130 h., pótlék urb. föld 260 hold, majorsági curialis hely 12 h. és 5 hold dézsmáskert, s 17 hold föld. Földje fekete homokos, s az idevalók főleg tisztabuzát, s ugar helyett kukoriczát termesztenek. Marhatenyésztése a juhon kivül virágzó, de nem a határon, hanem a szomszéd pusztákon bérlett földeken. Általjában az eleki lakosok igen vagyonos és fáradhatlan emberek. Birtokosa: gr. Wenckheim Ferenczné, szül. gr. Pálffy Borbála."
1854-ben már mezőváros, majd e rang megszűnése után a 19. század végén nagyközséggé alakult. Ekkoriban már zsidók is éltek a községben. Kiemelkedett közülük a Schillinger, Philipp és Blantz család.
Az 1880-as népszámlálás idején Elek lakosságának 65%-a vallotta magát németnek, 24%-a románnak, 1%-a szlováknak. A magyar lakosság ekkoriban még csak 10%-ot érte el.
A Révai nagy lexikona szerint: "Elek: nagyk. Arad vm. eleki j.-ban (1910) 7261, túlnyomóan német, tov. oláh és magyar lak. A járás szolgabirói hivatalának székhelye, van takarékpénztára, takarék- és hitelegylete, tejszövetkezete, csendőrőrse, vasúti állomása, posta-, távíró és telefonállomása."[15]
A trianoni békeszerződés után a fejlődő község az országhatár közelébe került, elvesztette piaca nagy részét. 1920 és 1923 között a csonka Arad vármegye székhelye volt, 1923-tól 1946-ig Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegyéhez tartozott, melynek neve 1945-től egyszerűen Csanád vármegye lett. Eleket 1946-ban csatolták Békés vármegyéhez, és ekkor vesztette el járási székhely szerepkörét is.
A második világháború alatt a helyi zsidóság tagjait munkaszolgálatra és Auschwitzba hurcolták, a huszonhat eleki zsidó közül csak nyolcan maradtak életben. A háború után a német lakosokat elhurcolták kényszermunkára és más telepeseket telepítettek a helyükbe. Eleken a kitelepítések egyik legszörnyűbb fejezetét írták: a statisztikák szerint 5619 német lakost űztek el otthonukból, többet, mint amennyi a város teljes mai lakossága [1]. 1990 óta rendszeresen találkozókat rendeznek Elek lakói az elüldözöttekkel.
Eleknek 1950 és 1990 között mindvégig önálló tanácsa volt, 1970-ben nagyközséggé nyilvánították. Békés megyéhez 1946-ban történt csatolásától a járások megszűnéséig, 1983 végéig a Gyulai járáshoz tartozott, ezután 1990-ig a Gyulai városkörnyékhez.
A település külterületén fekvő, már megszűnt Országút megállóhely közelében történt 1979 decemberében a 11 halálos áldozattal járó, lőkösházi autóbusz-baleset néven ismertté vált szerencsétlenség, melyben egy autóbusz és egy vonat ütközött össze.
Elek 1996 óta város. Napjainkban több nemzetiség is lakja, németek, szlovákok, románok, cigányok.
2001-ben a város lakosságának 84%-a magyar, 8%-a román, 4%-a cigány és 4%-a német nemzetiségűnek vallotta magát,[16] illetve kisebb szlovák közösség is él itt.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 8% cigánynak, 4,2% németnek, 5,5% románnak, 1,1% szlováknak mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% románnak, 3,6% cigánynak, 2,1% németnek, 1,2% szlováknak, 0,1-0,1% ukránnak, szerbnek és lengyelnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 38,5 %-a római katolikus, kb. 12,5 %-a református, kb. 4 %-a görögkatolikus és kb. 2 %-a evangélikus vallású. Más egyházhoz vagy felekezethez kb. 5 % tartozik, míg nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem, vagy nem válaszolt kb. 38 %.[17]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,4%, református 8%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 33,7% (28% nem nyilatkozott).
2022-ben vallásuk szerint 17,6% római katolikus, 5,3% református, 1,6% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 1,1% ortodox, 0,8% egyéb katolikus, 0,7% evangélikus, 28,6% felekezeten kívüli (42,7% nem válaszolt).[19]
II. világháborús és a munkatáborokban meghaltak emlékműve: Mladonyiczki Béla alkotása.II. világháborús és a munkatáborokban meghaltak emlékműve: Mladonyiczki Béla alkotása.
Cigány tájház.
A kitelepített németek országos emlékműve: Kingl Sándor alkotása 2001-ben készült.
1956-os kopjafa-emlékmüKopjafa emlékmű: 1999-ben állították.
Német tájház.A német nemzetiség tájházának egy régi polgári ház ad helyet. A `Leimen Házban` berendezett tájszobák, közösségi helyiségek és iroda szolgálják a német hagyományok ápolását.[25]
A település labdarúgó-csapata, az Elek LE (vagy Eleki TC, másképpen Elek SE) a Békés megyei bajnokság I. osztályában szerepel. A klubot 1931-ben alapították és közel nyolcvanéves fennállása alatt szinte kizárólag a megyei bajnokságok különböző osztályaiban szerepelt.[26]
A klubot 1931-ben alapították. Stadionja a Kölcsey Ferenc utcában van. A klub színei a kék fehér.
Megváltoztatták a nevét 1949-ben Eleki TC-ről Eleki EPOSz lett a neve. Eleki DISz lett 1950-ben.
1951 és 1952 között Eleki FSz SK lett a neve. Eleki Szövetkezeti SK lett 1952-től.
Elek SK is volt a neve. A csapatnak sok neve volt tehát, Elek FC, Elek SK, Elek SE, Elek Labdarúgó Egyesület,
Elek Duraflex. Szerepelt már az Elek LE a Békés megyei I. osztályban, a Békés megyei II. osztályban.8
2015 óta működő Velek Vezér Hagyományőrző Íjász Egyesület hagyományőrző- , illetve sporttevékenységet végez Eleken.[27] Évente megrendezésre kerül VELEK VIADAL Örömíjász Verseny. Fiatal íjászokat képeznek az eleki Dr Mester György Általános általános iskolában[28][29][30]
Eleki Szabadidős Lovas Klub Egyesület -A nemzetközi érdeklődés középpontjába került a település ,mert 1999-ben épített fogathajtó versenyek rendezésére alkalmas lóversenypályát[31]
Selley Ferenc (született: Selley), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa
Gál György (1932.08.10 Elek-2011)alapító tagja az Eleki Román Hagyományőrző Együttes alapítótagja. 1989-ben a Népművészet Mestere címet megkapta.
Gál László (1962.04.02-2017.12.17) A Népművészet Ifjú Mestere, Örökös Aranysarkantyús Táncos, néptáncpedagógus, nagy szerepe volt az eleki román táncok országos megismertetésében.
↑„Nyugdíjaskodjon békében!”, Békés Megyei Hírlap, 1993. december 30., 1. oldal (Hozzáférés: 2018. június 1.)
↑Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2018. június 1.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019, 2024
↑Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) :4 nevű lábjegyzeteknek
↑Becan, Anca: Dansatorul Petru Sabău din Aletea, distins cu Ordinul de Merit Crucea Națională de Aur. In.: Foaia românească. LXXI. évfolyam, 2021/13. szám, 12. oldal, ISSN 1418-8341
↑Kitüntetés adományozásáról szóló 121/2021. (III. 15.) KE határozat. In.: Magyar Közlöny. 2021. évi 42. szám, 1798. oldal (2021. március 15., hétfő)