Ugrás a tartalomhoz

Keszend

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Keszend (Chisindia)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségKeszend
Rangközségközpont
KözségközpontKeszend
Irányítószám317080
SIRUTA-kód10426
Népesség
Népesség806 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság< 3 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság177 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 17′ 32″, k. h. 22° 05′ 57″46.292268°N 22.099112°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 32″, k. h. 22° 05′ 57″46.292268°N 22.099112°E
SablonWikidataSegítség

Keszend (Chisindia) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

A Hegyes-Dócsa-hegység északi lejtői alatt, Borossebestől, és Kövedtől délkeletre fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Keszend nevét 1350-benemlítette először oklevél Kuzynd, majd Kewzend néven.

1574-ben Közönd, 1808-ban Kiszindia, 1913-ban Keszend néven írták.

1350-ben a Csolt nemzetségből származó Gerlai Ábrahámfi család tagjainak birtoka volt.

1363-ban I. Lajos király a Gerlai Ábrahámfiak Keszend nevű aranymosóhelyének tulajdonjogáról rendelkezett.

1471-ben Gerlai Ábrahámfi Bálint egy oklevél szerint zálogba adta Muronyi Vér Andrásnak Köszend, Agyagbel, Kisagyagbel, Selestje, Bavara, Albosfalva, Korcsomarosfalva, Eperjes, Kerva, Albopataka nevű birtokrészeit.

1851-ben Fényes Elek írta Keszendről: "...10 katolikus, 1364 óhitű lakossal, anyatemplommal. Határa igen nagy, de bérczes, sovány, erdeje roppant; patakjaiban pisztrángot fog; van szűrkallója is."

1910-ben 1915 lakosából 21 magyar, 1890 román volt. Ebből 1889 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.

Források

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]