Ugrás a tartalomhoz

Birkirkara

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Birkirkara
Birkirkara
Birkirkara
Birkirkara címere
Birkirkara címere
Birkirkara zászlaja
Birkirkara zászlaja
Mottó: In hoc signo vinces[1]
Közigazgatás
Ország Málta
RangHelyi tanács
PolgármesterJoanne Debono Grech
IrányítószámBKR
Testvérvárosok
ÜnnepLista
Népesség
Teljes népesség24 356 fő (2019)
Népsűrűség7947 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,74 km²
IdőzónaEET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 54′, k. h. 14° 28′35.900000°N 14.466667°EKoordináták: é. sz. 35° 54′, k. h. 14° 28′35.900000°N 14.466667°E
Birkirkara weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Birkirkara témájú médiaállományokat.

Birkirkara Málta legnagyobb népességű helyi tanácsa. Lakossága 21 775 fő (2005). Nevének korai latin változata Bircalcaria. Írásban gyakran rövidítik B'Kara-ként. Részlegesen önálló városrésze Fleur-de-Lys.

Története

[szerkesztés]

Birkirkara egyházközségét már az 1436-os egyházi összeírás is említi, akkor már a Szent Ilona-kápolna állt itt. Az 1551-es török támadásban, és a Nagy ostromban is elpusztult. 1575-ben a pápai követ, Petrus Dusina említi Bircalcaria néven. A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend uralma alatt az egyre nagyobb elnyomás elleni egyik lázadás a község plébánosától, Filippu Borġtól indult, aki igyekezett bizonyos fokú autonómiát kiharcolni a máltaiaknak (1630). Brichelot és Bremond 1718-as térképén Tera Bircachara néven szerepel. A francia megszállók elleni felkelés egyik vezetője, Vincenzo Borġ is innen származott, és a község keleti oldalán álló farmépületből - amelyből akkor tökéletes kilátás nyílt Vallettára - irányította katonáit.[2]

Az évszázadok során a növekvő jólét hatására külterületein sok település jött létre: Sliema, San Ġiljan, Msida, Ħamrun, később Santa Venera, San Ġwann és Swieqi egy része. A második világháború idején a kikötők környékéről rengeteg menekültet fogadott be. 1994 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike. 2010. márciusától a Fleur-de-Lys városrész részlegesen önálló mini-tanácsot kapott.[3]

Birkirkara ma

[szerkesztés]

Régi része, amelyet a 16. században alakítottak ki, olyan, mint egy hagyományos máltai falu. Keskeny utcáin egyszerű, földszintes házak váltakoznak a tehetősebb balkonos udvarházakkal. Mára jelentős gazdasági és kereskedelmi központtá vált.

Önkormányzata

[szerkesztés]

Polgármesterei:

  • Dr. Michael Asciak (Nemzeti Párt, 1994–2000)
  • Tonio Fenech (Nemzeti Párt, 2000–2006)
  • Michael Fenech Adami (Nemzeti Párt, 2006–2013)
  • Joanne Debono Grech (Munkáspárt, 2013 óta)
Szent Ilona plébániatemplom

Ünnepei

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Ilona-plébániatemplom és múzeum (St. Helen): Domenico Cachia máltai építész tervei alapján épült a 18. században. Barokk templom, gazdagon díszítve arannyal és freskókkal, tornyában található Málta legnagyobb harangja
  • Mária Mennybemenetele-plébániatemplom: Birkirkara eredeti plébániatemplomát Vittorio Cassar tervezte, 1617-ben épült
  • Történelmi farmépület a St. Julian's Roadon: a farm volt a franciák elleni felkelés idején Vincenzo Borġ katonáinak központja. A franciák elleni hadműveletekhez optimális - kitűnő kilátás nyílt innen Vallettára - épület volt az első hely Máltán, ahol felvonták a brit lobogót. Nemrég az épület egy részét illegálisan lebontották.[2]
  • Vasútállomás: ma egy park közepén áll
  • Wignacourt-vízvezeték (Akvedott, Wignacourt Acqueduct, Mrieħel környékén): Alof de Wignacourt nagymester építtette 1610 és 1615 között Valletta vízellátására

Kultúra

[szerkesztés]

Band clubjai:

  • Duke of Connaughts Band Club
  • St Anthony Band Club
  • St Helen’s Band Club

Egyéb klubok:

Birkirkara a Máltai Karate Szövetség (Malta Karate Federation) székhelye.

Sportklubjai:

  • Biliárd: Duke of Connaught Billiard Club
  • Boccsa: Boċċi Club
  • Dzsudó: Birkirkara Judo Club
  • Labdarúgás: Birkirkara Football Club (1950), a máltai Premier League jelenlegi bajnokcsapata, háromszoros bajnok, négyszeres kupagyőztes
  • Tenisz: Birkirkara Tennis Club
  • Tollaslabda: Birkirkara Badminton Club

Híres szülöttei

[szerkesztés]
  • Sir Anthony Mamo politikus, Málta első elnöke (1909–2008)
  • Edward Fenech Adami politikus, 2004–2009 Málta elnöke (*1934. február 7.)
  • Walter Micallef énekes, zeneszerző (*1955)
  • Tonio Fenech politikus, Málta jelenlegi gazdasági- és pénzügyminisztere (*1969)

Közlekedés

[szerkesztés]

Buszjáratai (2011. november után):[4]

Források

[szerkesztés]
  • Chester, Carole. Málta és Gozo. Kartográfiai Vállalat (1996. november 28.) 
  • Local councils: Birkirkara (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2013. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 27.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Jelentése: E jelben győzni fogsz
  2. a b Parts of historic building demolished”, Times of Malta, 2011. május 21. (angol nyelvű) 
  3. Sixteen localities to get mini-councils”, Times of Malta, 2010. január 12.. [2010. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. február 8.) (angol nyelvű) 
  4. Routes by locality (angol nyelven). Arriva Malta. [2012. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 26.)