Ugrás a tartalomhoz

Sliema

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tas-Sliema
A tengerparti sétány
A tengerparti sétány
Tas-Sliema címere
Tas-Sliema címere
Tas-Sliema zászlaja
Tas-Sliema zászlaja
Mottó: Celer ad oras surgo[1]
Közigazgatás
Ország Málta
RangHelyi tanács
PolgármesterJoanna Gonzi (Nemzeti Párt, 2010. szeptember 2. óta)
IrányítószámSLM
Testvérvárosok
ÜnnepSzűz Mária, Tenger Csillaga (augusztus)
Sacro Cuor-i Boldogasszony (július)
Népesség
Teljes népesség16 854 fő (2014. márc. 31.)[2]
Népsűrűség9994,621 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület1,323 km²
IdőzónaEET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 54′ 44″, k. h. 14° 30′ 15″35.912222°N 14.504167°EKoordináták: é. sz. 35° 54′ 44″, k. h. 14° 30′ 15″35.912222°N 14.504167°E
Tas-Sliema weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tas-Sliema témájú médiaállományokat.

Tas-Sliema egy 12 994 lakosú máltai város és helyi tanács Malta északkeleti partján, a Marsamxett öböl északnyugati oldalán. Neve a máltai sliem (béke) szóból származik.

Története

[szerkesztés]
A Tigné erőd Valletta felől
Sliema tengerpartja este

Il-Qortin területe az 1565-ös Nagy ostrom idején török szálláshely volt. Itt lelte halálát Turgut reisz török parancsnok a szemközti Sant'Elmo erőd ágyútüzében, a félsziget azóta is az ő nevét viseli: Ponta du Dragut/Ponta di Draguto (Brichelot-Bremond, 1718), Dragut Point (angol név). Emmanuel de Rohan-Polduc, a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend nagymestere a félszigeten erődöt építtetett (Tigné erőd), amelyet azonban csak a britek fejeztek be.

1855-ben kápolna épült e helyen, amelyet a Tenger Csillagának (Szűz Mária) ajánlottak. Az új templom körül lassan házak épültek. 1866-ban anglikán templom épült a településen, majd 1878-ban az új közösség független egyházközséggé vált Birkirkarától. A város nemsokára a tehetősebb vallettaiak pihenőhelye lett, előkelő házaik a szárazföld belsejében épült utcákban álltak. Három kilométer hosszú tengerpartját viktoriánus házak szegélyezték, egy farm és egy kis homokos tengerpart mellett. A régi házakat mára nagyrészt modern kockaépületek szorították ki. 1876-ban a walesi herceg (a későbbi VII. Eduárd brit király) látogatása alkalmából Nicholas Zammit professzor megtervezte a község címerét. 1881-ben itt hozták létre az első tengervíz-sótalanítót, hogy a tigne-i brit barakkokknak ivóvizet szolgáltasson. Az üzem azonban már a következő évben bezárt, a helyére nyomda költözött. A város 1897-ben kérvényt nyújtott be, hogy városi rangra emeljék, azonban a megszállók egyszerűen Valletta elővárosának tekintve elutasították. Amikor viszont 1903-ban a britek kezdeményezték, hogy a várost nevezzék át Edward Townra, a helyiek nem szavazták meg a változtatást.

1994 óta Málta helyi tanácsainak egyike. 1998 óta a Tigné erőd a Lovagi erődök Málta kikötőiben nevű javasolt UNESCO világörökségi helyszín része.[3] A brit barakkokat 2001-ben lebontották, hogy helyet adjanak az új építkezéseknek.

Tas-Sliema ma

[szerkesztés]

Tas-Sliema ma Málta egyik legmodernebb városa, az éttermek, a vásárlás és a kávéházi élet idegenforgalmi központja, több távolsági autóbuszvonal kiindulópontja. A város jelentős kereskedelmi és lakóterület, Málta legújabb szállodái közül több itt található. Tas-Sliema és a szomszédos San Ġiljan partvonala alkotják Málta egyik fő tengerparti üdülőhelyét. A tengerparti farmot végül feladták, és 1990 óta park áll a helyén.

Tas-Sliema panorámája Valletta falairól

Önkormányzata

[szerkesztés]

Tas-Sliemát tizenegy tagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 8 nemzeti párti és 3 munkáspárti képviselőből áll.[4]

Polgármesterei:

  • R. Arrigo (1994-2006)
  • A. Bonello DuPuis (2006-2009)
  • Nicholas Dimech (Nemzeti Párt, 2009-2010. szeptember 2.)[5]
  • Joanna Gonzi (Nemzeti Párt, 2010. szeptember 2.-2012)
  • Anthony Chircop (Nemzeti Párt, 2012-)[6]

Nevezetességei

[szerkesztés]
A Tenger Csillaga plébániatemplom
Sliema 1998

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Tigné erőd: a Lovagi erődök Málta kikötőiben néven javasolt világörökségi helyszín része
  • A partmenti sétány, kilátással Vallettára és a Marsamxett-öbölre
  • A Tenger Csillaga-plébániatemplom
  • A Szent Szív-plébániatemplom
  • Il-Fortizza
  • Ġnien Indipendenza (Függetlenség Park)

Kultúra

[szerkesztés]

Band clubjai:

  • Stella Maris Band Club
  • Philarmonic Society Balluta Musical Society
  • San Girgor Musica Society
  • Sacro Cuor Band Club

Két rekord-bajnok klubjával Sliema vezető szerepet játszik a két fő hazai sportban.

Sportegyesületei:

  • Labdarúgás: Sliema Wanderers Football Club (1909): Málta rekord-bajnok labdarúgó-csapata, 26-szoros bajnok, 20-szoros kupagyőztes. Jelenleg is a Premier League tagja
  • Vízilabda: Sliema Aquatic Sports Club: 30-szoros bajnok
    Exiles Waterpolo Club

Közlekedés

[szerkesztés]

Közúton a szomszédos városokon át érhető el, a városon halad át a Vallettától az északi országrész felé tartó parti főútvonal. Az út Tigné-félszigeti részét (Bisazza Street) 2011-ben sétálóutcává alakították, a főútvonalat június 7-től egy szakaszon a majd egy évtizede tervezett alagútba vezetve.[7][8]

Buszpályaudvaráról számos járat indul a sziget különböző részeire, Valletta felől is sok járat megáll itt. A helyi tanács ingyenes körjáratot is közlekedtet a városon belül.[9] Nyáron közvetlen kompjárat köti össze Gozóval.

Híres szülöttei és lakói

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Jelentése: Gyorsan növekedtem a tengerparton
  2. http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
  3. Knights' Fortifications around the Harbours of Malta (angol nyelven). UNESCO: World Heritage tentative sites. (Hozzáférés: 2010. szeptember 12.)
  4. Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű) 
  5. Nicholas Dimechet 2010 szeptemberében vesztegetés gyanúja miatt leváltották
  6. The council elections at a glance”, Times of Malta, 2012. március 11. (Hozzáférés: 2013. szeptember 4.) (angol nyelvű) 
  7. Crowds enjoy Bisazza Street, tunnel opens”, Times of Malta, 2011. június 7. (angol nyelvű) 
  8. Tigne' Tunnel to open for traffic”, Times of Malta, 2011. június 6. (angol nyelvű) 
  9. Costa, Franco: Maltese local councils (angol nyelven). [2012. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 15.)

Források és irodalom

[szerkesztés]