Ugrás a tartalomhoz

Alof de Wignacourt

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alof de Wignacourt
Caravaggio festménye (1608 körül)
Caravaggio festménye (1608 körül)

A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend 54. nagymestere
Uralkodási ideje
1601. február 10. 1622. szeptember 14.
ElődjeMartin Garzes
UtódjaLuís Mendes de Vasconcellos
Életrajzi adatok
Született1547
Franciaország
Elhunyt1622. szeptember 14. (75 évesen)
Málta
NyughelyeValletta, Szent János társkatedrális
ÉdesapjaJean de Wignacourt, Seigneur de Lits
ÉdesanyjaMarie de la Porte de Vezins
A Wikimédia Commons tartalmaz Alof de Wignacourt témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alof de Wignacourt (latin forrásokban Adolphus Vignacurtius; 1547, Franciaország1622. szeptember 14., Málta) francia nemes, a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend 54. nagymestere 1601-től haláláig.

1564-ben lépett be a Lovagrendbe. A következő évben Málta ostromában már kitüntette magát. Uralkodói modorú és ízlésű ember volt, erről tanúskodik díszes páncélzata, mely a vallettai múzeum egyik kincse. 1601-ben választották nagymesterré. Kedvelt volt alattvalói körében. Ő adott megbízást Michelangelo Merisi di Caravaggiónak Máltán készült műveire. Nevéhez fűződik az állandó könyvtár megnyitása, mégis leginkább építkezései miatt emlékeznek rá: a partok védelmére egy sor őrtornyot telepíttetett, Valletta vízellátására pedig 15 kilométer hosszú vízvezetéket építtetett Rabattól a mai Floriana határáig.

Építményei

[szerkesztés]
  • Wignacourt-vízvezeték[1] (máltaiul Akvedott, angolul Wignacourt Acqueduct, 1610-1615): tervezője a messinai Natale Tomasucci, a munka nagy részét a bolognai Bontadino de Bontadini kivitelezte. Kőfaragóként Tumas Dingli építész is részt vett a munkákban. Rabat dombjaitól Attardon, Balzanon, Santa Venerán és Ħamrunon keresztül kígyózott föld alatt és föld fölött Valletta külterületéig. Wignacourt 1615. augusztus 21-én avatta fel.

Tornyai

[szerkesztés]
  • St. Paul's Bay Tower (1610, San Pawl il-Baħar)
  • Torri ta' San Luċjan (St. Lucian Tower; 1610-11, Marsaxlokk): a britek erőddé bővítették. Ma a Nemzeti Tengerbiológiai Kutatóközpont foglalja el
  • Torri ta' San Tumas (St. Thomas Tower; 1614, Marsaskala): az Il-Ħamriga félsziget csúcsára épült, a Marsaskala Creek és a Szent Tamás-öböl közé. Marsaskala városa ma már körbeveszi a tornyot
  • Torri tax-Xagħra (Marsalforn Tower; 1616, Marsalforn): 1716-ban a szikla pusztulásával a tengerbe omlott
  • Torri ta' Santa Marija (St. Mary's Tower vagy Comino Tower; 1618, Comino): egy kétszáz évvel korábban félbehagyott tornyot fejeztetett be, hogy ellenőrizze a Malta és Gozo közti csatornát és távoltartsa a kalózokat a szigettől. Tervezője Vittorio Cassar
  • Santa Maria delle Grazie Tower (1620, a mai Xgħajra helyén): a britek 1888-ban lebontották

Kapcsolódó oldalak

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Wignacourt Acqueduct (angol nyelven). Chevron. [2010. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 8.)

Források

[szerkesztés]
  • Alof de Wignacourt (angol nyelven). Genealogy and Heraldry. [2006. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 8.)
  • Alof de Wignacourt (angol nyelven). Sovereign Military Order of Malta in South Africa. [2008. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 8.)
  • Alof de Wignacourt (angol nyelven). St. Nicholas College Attard. [2009. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 8.)