Az X-sorozat kísérleti repülőgépei

Az X–sorozat kísérleti repülőgépei avagy X–repülők az Egyesült Államokban készültek új technológiák kipróbálására. Fejlesztésüket általában titok övezte.

A sorozat első repülőgépe a Bell X–1 a hangsebesség 1947-es első átlépésétől vált híressé. A későbbi X–repülők is fontos kutatási áttöréseket hoztak, bár az X–1-eshez hasonló hírnevet csak az X–15 ért el. Az X–7 és az X–12 közötti számozást rakéták kapták, és több X–repülőt is pilóta nélkül, távirányítással vezéreltek. Az X–repülőkből általában nem készülnek teljes szériák, gyakran csak egy pár példány. Erre kivétel az X–35, amely a Boeing X–32 ellen szállt versenybe a Joint Strike Fighter programban és F–35 Lightning II néven több ezer darabos gyártásra számíthat.

Az X–repülők sorozata napjainkban is folytatódik. Az X–52 elnevezést kihagyták, nehogy összekeverjék a B–52 Stratofortress-szel.

X–repülők listája

Név	Gyártó	Kép	Első felszállás	Megjegyzés
X–1	Bell Aircraft Corporation		1946. január 19.	Az első gép, ami átlépte a hangsebességet
X–2 Starbuster	Bell Aircraft Corporation		1952. június 27.	Mach 2-3 sebességű szuperszonikus repülőgép
X–3 Stiletto	Douglas Aircraft Corporation		1952. június 27.	Titán ötvözettel épített szuperszonikus gép
X–4 Bantam	Northrop Corporation		1948. december 15.	Vízszintes vezérsík helyett kombinált csűrő és magassági kormány
X–5	Bell Aircraft Corporation		1951. június 20.	Változtatható szárnynyilazás
X–6	Convair		1955	Atommeghajtású repülőgép
X–7 Flying Stove Pipe	Lockheed Corporation		1951. április	Torlósugár-hajtómű
X–8 Aerobee	Aerojet			Rakétakísérleti platform
X–9 Shrike	Bell Aircraft Corporation		1949. április	A GAM–63 RASCAL kikísérletezésére készült
X–10	North American Aviation		1963. október 13.	Modern rakétatechnológiai bemutató példány
X–11	Convair		1957. június 11.	Az Atlas rakéta-program kikísérletezésére készült
X–12	Convair		1958. július	Az Atlas rakéta-programhoz készült, javított kísérleti modell
X–13 Vertijet	Ryan Aeronautical Company		1955. december 10.	Egy tisztán sugárhajtóműves repülőgép függőleges felszállását, vízszintes repülését és függőleges leszállását (VTOL) bemutató példány
X–14	Bell Aircraft Corporation		1957. február 19.	Vízszintes és függőleges felszállás, lebegés, átváltás vízszintes repülésbe, függőleges leszállás (VTOL).
X–15	North American Aviation		1959. június 8.	Hiperszonikus repülést kutató gép (6 Mach)
X–16	Bell Aircraft Corporation		Soha sem szállt fel	Nagy magasságon repülő felderítőgép
X–17	Lockheed Corporation		1956. április	Magas Mach-számú visszatérés a légkörbe
X–18	Hiller Aircraft		1959. november 24.	Függőlegesre forgatható szárny és STOVL
X–19	Curtiss-Wright		1963. november	Billenőrotoros VTOL csapatszállító konvertiplán
X–20 Dyna-Soar	Boeing		Soha sem szállt fel	Újrahasználható katonai űrrepülőgép
X–21	Northrop Corporation		1963. április 18.	Lamináris áramlás vezérlésű szárnyak
X–22	Bell Aircraft Corporation		1966. március 17.	Billenőrotoros STOVL gép
X–23 PRIME	Martin Marietta		1966. december 21.	Légkörbe való visszatérést vizsgáló kísérletek
X–24 PILOT	Martin Marietta		1973. augusztus 1.	Lifting body csupaszárny gép
X–25 Bensen B-8	Bensen		1955. december 6.	Könnyű autogiró
X–26 Frigate	Schweizer		1967	Motoros vitorlázó repülőgép
X–27	Lockheed		Soha nem szállt fel	Csúcsteljesítményű vadászgép prototípusa
X–28 Sea Skimmer	Periera		1970. augusztus 12.	Ultrakönnyű hidroplán
X–29	Grumman		1984	Előrenyilazott szárnyú, fly-by-wire irányítású repülőgép
X–30 NASP	Rockwell		Nem építették meg	Kereskedelmi űrrepülőgép prototípusa
X–31	Rockwell		1990.	Tolóerővektor-eltérítésű vadászgép
X–32	Boeing		2000. szeptember	CTOL, STOVL és CATOBAR fel- és leszállásra alkalmas vadászgép prototípusa, a Joint Strike Fighter program vesztese
X–33 Venture Star	Lockheed Martin		Prototípust soha nem fejezték be	Újra használható űrrepülőgép
X–34	Orbital Sciences Corporation		Soha sem repült	Újra használható, személyzet nélküli űrrepülőgép
X–35	Lockheed Martin		2000	CTOL, STOVL és CATOBAR fel- és leszállásra alkalmas vadászgép prototípusa, a Joint Strike Fighter program nyertese
X–36	McDonnell Douglas		1997. május 17.	Függőleges vezérsík nélküli repülőgép
X–37	Boeing		2006. április 7.	Kísérleti űrrepülőgép
X–38	NASA		1999	Lifting body csupaszárny mentőjármű a Nemzetközi Űrállomáshoz
X–39	????	Titkos	Még nem repült	FATE : Future Aircraft Technology Enhancements
X–40	Boeing		1998. augusztus 11.	Újra használható űrrepülőgép kísérlet, az X–37 korai változata
X–41	???? (NASA/DARPA program)	Titkos		Kereskedelmi hasznosítású űrrepülőgép
X–42	????	Titkos		Folyékony meghajtású katonai rakéta
X–43	NASA		2001. június 2.	Torlósugár meghajtású hiperszonikus pilóta nélküli repülőgép
X–44 MANTA	Lockheed Martin		A prototípust nem fejezték be	MANTA=Multi-Axis No-Tail Aircraft - farok nélküli repülőgép tolóerővektor-eltérítéssel
X–45	Boeing		2002. május 5.	pilóta nélküli harci repülőgép bemutatója
X–46	Boeing			Az X–45 haditengerészeti változata
X–47 Pegasus	Grumman		2003. február 23.	pilóta nélküli harci repülőgép bemutatója a haditengerészet számára
X–48	Boeing		2007. július 20.	Blended wing body-típusú repülőszárny
X–49 Speedhawk	Piasecki Aircraft		2007. július 29.	VDTP (Vectored Thrust Ducted Propeller) technológiájú gyors helikopter
X–50	Boeing		2003. november 24.	Helikopter forgószárny leállása után a rotort szárnyként használja
X–51 Waverider	Pratt & Whitney és Boeing		2010. május 26.	Torlósugár hajtóművek
X–52				# Nem használják, hogy ne keverjék össze a B–52 Stratofortress-szel
X–53	Boeing Phantom Works		2002. november	AAW : Active Aeroelastic Wing, aktív aeroelasztikus szárny
X–54	Gulfstream
X–55	Lockheed Martin
X–56	Lockheed Martin
X–57	ESAero/Tecnam