X–5
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| X–5 | |
 | |
| A Bell X–5 szemből, a félszárnyak különböző helyzeteinek ábrázolásával | |
| Funkció | Kísérleti repülőgép |
| Gyártó | Bell Aircraft Corporation |
| Gyártási darabszám | 2 db |
| Személyzet | 1 fő |
| Első felszállás | 1951. június 20. |
| Méretek | |
| Hossz | 10,1 m |
| Fesztáv | 10,20 m 6,50 m 60°-os nyilazási szögnél m |
| Magasság | 3,60 m |
| Szárnyfelület | 16,26 m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 2880 kg |
| Max. felszállótömeg | 4536 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 1 db Allison J35–A–17 gázturbinás sugárhajtómű |
| Tolóerő | 21,8 kN |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 1150 km/h |
| Legnagyobb repülési magasság | 15 200 m |
| Tolóerő-tömeg arány | 0,50 |
| Háromnézeti rajz | |
 | |
| A Bell X–5 háromnézeti rajza | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz X–5 témájú médiaállományokat. | |
A Bell X–5 kísérleti repülőgép, a világ első változtatható szárnynyilazású repülőgépe. Sugárhajtású, transzszonikus repülőgép, melyet az Egyesült Államokban fejlesztettek ki az 1940-es évek végére, a változtatható nyilazású szárny gyakorlati kipróbálására, amelyhez az ötletet a befejezetlen Me P.1101 repülőgéptől vették, melyet a második világháború végén foglaltak le. Ellentétben a német géppel, melynek szárnyait csak a földön lehetett az előre megadott nyilazási szögek valamelyikébe beállítani, az X–5 szárnyainak nyilazása repülés közben is állítható volt a három (20, 40 és 60°-os) helyzet között, ez szükségessé tette a szárnynyilazás állítása közbeni tartományok vizsgálatát is. A változtatható szárnynyilazású repülőgépek nagy része ma is így, néhány szárnyállás használatával működik, csak az F–14 Tomcat képes a szárnynyilazás fokozatmentes és bármilyen repülési manőver közbeni folyamatos állítására (a fedélzeti számítógép által kiszámított optimális helyzetbe). A berepülési program során a második példány megsemmisült, a pilóta halálát okozva.
