68-as villamos (Budapest)
68-as jelzésű villamosvonal | ||||
| ||||
Bengáli villamos az Erzsébet hídon 1972-ben | ||||
Történeti adatok | ||||
Státusz: | megszűnt | |||
Első üzemnap: | 1945. május 3. | |||
Utolsó üzemnap: | 1976. január 20. | |||
Üzemi adatok | ||||
Jellege: | alapjárat | |||
Település: | Budapest | |||
Üzemeltető: | Budapesti Közlekedési Vállalat | |||
Járműtelep: | Zugló kocsiszín | |||
Járművek: | FVV CSM–4, Ganz UV | |||
Végállomások | ||||
Induló állomás: | Keleti pályaudvar | |||
Érkező állomás: | Örs vezér tere | |||
Kapcsolódó vonalak | ||||
Hálózat: | Budapest tömegközlekedése | |||
Villamosok: | Budapest villamosvonal-hálózata | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz 68-as jelzésű villamosvonal témájú médiaállományokat. |
Hasonló nevű viszonylatok | ||
68-as villamos | ||
A budapesti 68-as jelzésű villamos a Keleti pályaudvar és Örs vezér tere között közlekedett. A járatot a Budapesti Közlekedési Vállalat üzemeltette. 1976. január 21-étől pályafelújítási munkálatokat végeztek a Nagy Lajos király útján, ezért a 68-as villamost szüneteltették. A munkálatok befejeztével a villamos nem indult újra.
Története
[szerkesztés]1933. november 22-én indult el a Keleti pályaudvar és a Mogyoródi út között. A villamos a Bosnyák tértől újonnan kiépített pályán, a Hajtsár út (napjainkban Nagy Lajos király útja) – Egressy tér – Egressy út – Vezér utca – Mogyoródi út útvonalon közlekedett. Az új pálya egyvágányú volt, az Egressy térnél kitérővágánnyal. 1944-ben az utolsó villamosvonalak közt szüntették meg, még november 24-én is közlekedett.
1945. május 3-án indult újra, és az 1956-os forradalom kitöréséig nem változott az útvonala. 1957. január 10-étől ismét közlekedett, de csak a Keleti pályaudvar és a Bosnyák tér között. 1960 és 1964 között belvárosi végállomása többször is változott, de még 1960. április 2-án átadták a Kerepesi úti lakótelep (napjainkban Örs vezér tere) és az Egressy tér közötti új, 940 méter hosszú vonalszakaszt ezért a 68-as útvonala az Örs vezér teréig hosszabbodott.
1964. november 21-én útvonalát az Erzsébet híd megnyitásával a Móricz Zsigmond körtérig hosszabbították. 1972. december 30-án üzemzárással az M2-es metró befejező szakaszával bevezetett forgalmi változások következtében megszűnt az Erzsébet hídon és a Rákóczi úton a villamosközlekedés, ezért a 68-as villamos útvonalát a Baross térig vágták vissza.[1] A tervezők úgy gondolták, hogy a metró gyorsaságának köszönhetően kiváltja a Rákóczi út felszíni közlekedését, és a Thököly út felől érkező utasok az átszálláskényszer ellenére is a metrót választják majd. Ennek tudatában a Baross tértől a Döbrentei térig a villamosvágányokat felszedték. 1976. január 21-étől pályafelújítást végeztek a Nagy Lajos király útján, ezért a 68-as villamost átmenetileg szüneteltették, azonban a felújított pálya március 22-ei átadását követően nem indították többé újra.
Éjszakai járat
[szerkesztés]1957-től a 68-as villamos éjszaka is közlekedett.[2] 1960-tól a Március 15. térig járt (a nappalival járattal együtt).[3] 1969-ben már a 68A villamos közlekedett Örs vezér tere és Bosnyák tér között,[4] azonban még az M2-es metróvonal első szakaszának átadásáig, április 3-áig (vagy akkor) megszüntették.[5] 1972. december 30-ától a 68-as villamos ismét közlekedett éjszaka.[6][7] 1976. január 21-étől a Nagy Lajos király úti vágányépítés ideiglenesen szünetelt, pótlására 44-es jelzéssel éjszakai villamosjárat indult a Baross tértől Zugló, Rákos-patakig és K jelzéssel pótlóbusz az Örs vezér terétől a Bosnyák térig. A munkálatok befejeztével (március 20.) nem indították újra, a 44-es éjszakai villamosjárat és a K villamospótló megszűnt, ezek kiváltására a BKV a 89A buszjáratot hosszabbította meg a Thököly úton és a Nagy Lajos király útján át az Örs vezér teréig.[8]
Útvonala
[szerkesztés]Bevezetés időpontja | Útvonal | Útvonal változás |
---|---|---|
1945. május 3. | Keleti pályaudvar – Thököly út – Bosnyák tér – Nagy Lajos király útja – Egressy tér – Egressy út – Vezér utca – Mogyoródi út | Elindult |
1956. október | ||
1957. január 10. | Március 15. tér – Kossuth Lajos utca – Rákóczi út – Thököly út – Bosnyák tér | A belvárosi végállomása a Március 15. tér lett, de a Bosnyák térig rövidült. |
1960. április 2. | Március 15. tér – Kossuth Lajos utca – Rákóczi út – Thököly út – Bosnyák tér – Nagy Lajos király útja – Kerepesi úti lakótelep | A Kerepesi úti lakótelepig (napjainkban Örs vezér tere) hosszabodott. |
1960. július 8. | Felszabadulás tér – Kossuth Lajos utca – Rákóczi út – Thököly út – Bosnyák tér – Nagy Lajos király útja – Kerepesi úti lakótelep | A Felszabadulás térig rövidült. |
1963. február 13. | Tanács körút – Rákóczi út – Thököly út – Bosnyák tér – Nagy Lajos király útja – Kerepesi úti lakótelep | Az Astoria aluljáró építése miatt a Tanács körútig rövidült. |
1963. november 7. | Felszabadulás tér – Kossuth Lajos utca – Rákóczi út – Thököly út – Bosnyák tér – Nagy Lajos király útja – Kerepesi úti lakótelep | Újra a Felszabadulás térig közlekedett. |
1964. november 21. | Móricz Zsigmond körtér – Bartók Béla út – Erzsébet híd – Kossuth Lajos utca – Rákóczi út – Thököly út – Bosnyák tér – Nagy Lajos király útja – Kerepesi úti lakótelep | Az Erzsébet híd átadása után a Móricz Zsigmond körtérig közlekedett. |
1972. december 22. | Baross tér, Keleti pályaudvar – Thököly út – Bosnyák tér – Nagy Lajos király útja – Örs vezér tere | Az Rákóczi úti villamosközlekedés megszüntetésével a Baross térig rövidült. |
1976. január 21. | ||
1976. március 22. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Népszabadság, 30. évfolyam, 297. szám: December 23: Változások a fővárosi tömegközlekedésben. Népszabadság (az Arcanumon), 1972. december 17. (Hozzáférés: 2021. augusztus 29.)
- ↑ Viszonylatok (1957). villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. február 26.)
- ↑ 1960-as menetrend. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. február 26.)
- ↑ Budapesti Közlekedési Vállalat vonalhálózati térképe (1969). Hungaricana. (Hozzáférés: 2017. március 1.)
- ↑ Éjszakai villamosjáratok 1970-ben. John Howard, ik435t.freeweb.hu. (Hozzáférés: 2017. február 26.)
- ↑ Változások 1970–1979. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. február 26.)
- ↑ Éjszakai villamosjáratok 1973-ban. John Howard, ik435t.freeweb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 1.)
- ↑ 1976-os FSZU. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2017. február 26.)
Források
[szerkesztés]- Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. 272–273. o. ISBN 9786155009150
További információk
[szerkesztés]- Előnyös volt a Rákóczi úti villamos megszüntetése? YouTube – Baló György tudósítása 1972-ből