Meglepetés volt a hír, úgyhogy nem is készültem fel úgy, ahogy szerettem volna. A kipakoláskor azonban kiderült, hogy ki sem fér az összes tojásom. Vittem kis asztalkát, és ott a helyszínen is írtam tojást – volt festőlevem, ecetem úgyhogy festettem, marattam. Volt vásárló, aki végig követte a munkamenetet, és AZT a tojást vásárolta meg, amit a jelenlétében készítettem. Büszkén mondhatom, hogy sokakat érdekelt a munkám. Nagyon örültem annak is, hogy sok anyuka maga mesélte el a gyerekének a tojásfestés menetét – tehát ő maga is érdeklődő, vagy esetleg már ki is próbálta.
Egy este egy kisfiú itt tanulta meg a szalmafonás alapjait
Alextől (Chemezné Fekete Alexandrától).
Felemelő érzés volt, hogy ilyen sokan érdeklődnek a népművészet
iránt. Örültek dél-alföldi fehér hímzésnek, a fafaragásnak, a gyöngy ékszernek, a
csuhé babáknak, fazekasnak. (A kép reggel, közvetlenül a kipakoláskor készült. A látogatók később jöttek - tényleg sokan!)
Csodás hangulata volt a citerakészítő (Laci
bácsi) játékának. Voltak, akik maguk is megpróbálták megszólaltatni a hangszert.
Utolsó este fergeteges hangulatú citeramulatságot rittyentett Laci bácsi
(Szakál László népi iparművész), Tibi (Gál Tibor népzenész) és két látogató. A
kép nem tökéletes, de a hangulat magával ragadó volt!
Feltöltődve készülök a Hagymafesztiválra!
