NeNcsi

Kicsit megkésve ma lett kész teljesen Cicómicó, akit a testvérem nagy cicabarát barátnője kapott karácsonyra.
Sokáig tartott, míg elkészült, mert kísérletezgettem a pofijával, hogy milyen is legyen, hogyan is készüljön, a karjai, meg a lábai olyan vékonyak, hogy nehezen haladtam. Kapott egy kis vállkendőt is, nehogy megfázzon így télvíz idején. A kendő patenttal kapcsolható össze, így ha jó idő lesz, nyugodtan le lehet venni róla. :)
Ádámnak már horgoltam tavaly egy hasonló cicát, -azóta is az egyik kedvenc játéka - amin aztán finomítottam kicsit, kecsesebb lett és mivel nem gyerekjátéknak készült, gyöngy szemeket, gomb orrocskát kapott.

Majdnem elfelejtettem megemlíteni, hogy volt nekem ám a fényképezésnél egy kis segítségem is.
Madzagnak hívják, a mi mindenlében kanál, kotnyeles kiscicánkat, aki asszisztensemként mindenhová követett, ahol a fényképeket készítettem. Származását tekintve játszótéri keverék, anyukája perzsa cica, ezért az ő szőre is olyan pihe-puha, selymes, mint a bársony, igazi kis játékos szőrgombóc.

Íme Madzag uraság:

Mellesleg ő rágcsálta meg a képen látható korábban gyönyörű szép aloe verámat, azért ilyen lukacsos szegénynek a levele.

Nem is tudtam, hogy a macskák szereteik az aloe verát...