Zétény (település)
| Zétény (Zatín) | |||
| |||
| Becenév: Zéteny | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Tőketerebesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1233 | ||
| Polgármester | Kukó Miklós[1] | ||
| Irányítószám | 076 53 | ||
| Körzethívószám | 056 | ||
| Forgalmi rendszám | TV | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 751 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 100 m | ||
| Terület | 21,78 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 28′ 30″, k. h. 21° 54′ 00″48.475000°N 21.900000°EKoordináták: é. sz. 48° 28′ 30″, k. h. 21° 54′ 00″48.475000°N 21.900000°E | |||
| Zétény weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zétény témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Zétény (szlovákul: Zatín) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Királyhelmectől 10 km-re északnyugatra, a Felső-Bodrogköz északnyugati részén, a Latorca és a Tice között fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már az újkőkorban, a hallstatt korban és a római korban is éltek emberek.
Várát a 15. században említik először. 1545-ben a Beöthyek, 1548-ban Malomy György ésNémethy Ferenc tokaji várkapitány birtoka lett. A Ferdinánd és Szapolyai János közti trónharcok során Némethy Szapolyai oldalára állt. 1558-ban Ferdinánd vezére, Telekessy Imre kassai kapitány a várat háromnapi véres ostrom után vette be, a magát megadó őrséget levágva. 1594-ben a Rákócziaké lett. A vár a 17. században már romos volt, 1670-ben a Bocskay család birtoka. 1686-ban I. Lipót Zétényt Klobusitzky Ferencnek adományozta. A Klobusitzkyak a romos várat tornyos, nagyszabású, kétemeletes kastéllyá építették át, majd a 19. században klasszicista stílusban felújították. A második világháborúban súlyosan megsérült és maradványait a lakosság széthordta – nyoma sem maradt.
Zétényt 1233-ban említik először okiratban „Izdethen” alakban.[1]. Már ekkor – egészen a 15. századig – a Makó család birtoka. 1391-ben „Zeten”, 1409-ben „Zetun”, 1476-ban „Zetnen” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1470-ben az Uporiaknak, 1475-ben a leleszi konventnek is voltak itt birtokaik. 1490-ben a Zetényi Csukás család kapja hűbéri birtokként.
1557-ben Zétény 2 portáig adózott. A falu 1598-ban a Rákóczi, Zay, Melit és Telegdy családé. Itt is elterjedt a reformáció, hiszen 1628-ban már igazolhatóan volt református gyülekezet és lelkipásztor a településen. A Sennyeiek 1629-ben lépnek itt birtokba. 1720-ban 10 adózó háztartása volt. A 18. században a Klobositzkyak mellett a Sennyeyek birtoka. 1787-ben 64 házában 479 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZETÉNY. Elegyes falu Zemplén Várm. földes Ura Klobusiczky Uraság, a’ kinek szép kastéllya van itten, lakosai katolikusok, kevés oroszok, és reformátusok is, fekszik Szinyér, ’s Vekéhez nem meszsze; földgye két nyomásbéli, jó búzát, ’s mindenféle veteményt terem, de vizes esztendőkben károsíttatik, makk termő erdeje nagy, van jó vízi malma, és Latortzán révje, réttyei szépek, és elegendő szénát teremnek.”[3]
1828-ban 90 háza és 698 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, cukorrépa és len termesztéssel, valamint halászattal foglalkoztak. A faluban 19. században a Szirmayak a birtokosok.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zetény, Zemplén v. magyar falu, közel Vekéhez: 473 romai, 137 g. kath., 4 evang., 90 ref., 14 zsidó lak. Kath. templommal, kastélylyal, 502 hold szántófölddel, a Latorcza vizében halászattal. Ut. p. Ungvár.”[4]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Zétény, latorczamenti magyar kisközség, 121 házzal és 741, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Postája Boly, távírója Királyhelmecz, vasúti állomása Perbenyik. A Zétényi Makó család ősi birtoka, mely itt már 1453-ban szerepel. 1470-ben az Uporiaknak s öt évvel később a leleszi konventnek is van benne része. Már a XV. században vára volt, 1545-ben Beőthy Mihályt s 1548-ban Malomy Györgyöt és Némethy Ferenczet iktatják a várba és tartozékaiba. 1558-ban Némethy Ferencz árulása következtében a császáriak elfoglalták s I. Ferdinánd Telekessynek adományozta. 1594-ben Rákóczy Zsigmondot és Ferenczet iktatják birtokába s az 1598-iki összeírás Rákóczy Ferenczen kívül Zay Miklóst, Melith Pált, Telegdy Józsefet és Telegdy Pál özvegyét említi birtokosaiként. 1600-ban Mindszenthy Katalinnak is van itt birtoka, melyet Rákóczy Ferencz zálogba vesz. Azután a Zayak zálogosítják el itteni részüket Rákóczy Ferencznek, ki azt fiára, Jánosra átíratja. 1629-ben ’Sennyey Sándort iktatják némely részeibe. 1686-ban Lipót császár Klobusitzky Ferencznek adományozza s akkor még a vára is említve van, de ezidőtájt már csak romjaiban állhatott fenn, melyekből Klobusitzky Ferencz a XVII. század végén nagyszabású kastélyt építtetett. A Klobusitzkyakkal együtt később a ’Sennyeyek is földesurai voltak és most gróf Szirmay Györgynek van itt nagyobb birtoka és az övé az előbb említett kastély is 1888-ban az árvíz nagy kárt okozott a községben. Zétényről vették előnevüket a Franck, a Makó és a Némethy családok. Római katholikus temploma 1877-ben épült. Ide tartozik Margit-tanya és Eszenyke-puszta. Ez utóbbi már a XV. század elején község és Ezen néven az Ezeni, vagyis az Eszenyi család névadó községe. Egész 1484-ig, a mikor azonban Ezenyke alakban már pusztaként szerepel, az Eszenyiek az urai, de ekkor a Csicseriek és ezek osztályos atyafiai lesznek a birtokosai. 1493-ban Czékei Jánost, 1550-ben Panithy Jánost, 1590-ben Golopy Gáspárt, 1592-ben Paczoth Ferenczet és Palugyay Erzsébetet iktatják részeibe. 1629-ben ’Sennyey Sándor, 1693-ban Vécsey Sándor kapnak itt részeket. 1808-ban Szirmay Antal kap rá királyi adományt. Zétény táján feküdt hajdan Kerektó falu, mely már a XV. század elején az Eszenyi család birtoka. 1444-ben Pike Balázst s 1550-ben Skaricza Mátyást iktatják némely részeibe; ettől fogva Zétény sorsában osztozik.”[5]
Mai szlovák hivatalos nevét 1920-ban kapta, addig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 698 lakosából 25 szlovák és 661 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 735 lakosából 10 szlovák és 699 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 741 lakosából 740 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 760 lakosából 1 szlovák és 759 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 805 lakosából 5 csehszlovák és 768 magyar volt.
1930-ban 879 lakosából 22 csehszlovák és 823 magyar volt.
1941-ben 854 lakosából 848 magyar volt.
1991-ben 781 lakosából 69 csehszlovák és 711 magyar volt.
2001-ben 788 lakosából 633 magyar és 109 szlovák.
2011-ben 823 lakosából 670 magyar és 122 szlovák.
2021-ben 751 lakosából 547 magyar (72,8%), 174 szlovák, 9 cigány, 3 ukrán, 2 rutén, 1 cseh, 15 ismeretlen nemzetiségű.[6]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Istvánnak szentelt temploma legkésőbb a 14. század végén épült. Többször felújították, 1877-ben pedig klasszicista stílusban építették át. 1898-ban úgy leégett, hogy még harangjai is elolvadtak. Mai formáját 1937-ben nyerte el, de tornyán és hajóján még mindig láthatók a gótikus elemek.Zétény hivatalos honlapja. Megtekintve: 2023-06-05
- Falumúzeum, amelyet 2004. július 4-én avattak fel.[7]
Testvértelepülés
[szerkesztés]
Utcái
[szerkesztés]- Fő utca – Hlavná ulica
- Tóhát – Nad Jazerom
- Templomsor – Kostolná
- Temető – Cintorínska
- Szoroska – Soroška
- Domonya – Domoňa
Határos települések
[szerkesztés]- Abara (északról)
- Bodrogszentmária (délnyugatról)
- Boly (keletről, közvetlen közúti kapcsolattal)
- Rad (délnyugatról, földúti kapcsolattal)
- Szinyér (délről, közvetlen közúti kapcsolattal)
- Véke (délről, földúti kapcsolattal)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Zétény hivatalos oldala. Kontakt
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
- ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 28.)
- ↑ Region Medzibodrožie. Bodrogközi települések. Faluházak. Megtekintve: 2023-06-05
