Ugrás a tartalomhoz

Vörös érdestinóru

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vörös érdestinóru
Termő példány
Termő példány
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Rend: Tinórugomba-alkatúak (Boletales)
Család: Tinórufélék (Boletaceae)
Nemzetség: Leccinum
Faj: L. albostipitatum
Tudományos név
Leccinum albostipitatum
(Bull. ex St. Amans)
Szinonimák
  • Boletus aurantiacus
  • Krombholzia aurantiaca
  • Leccinum aurantiacum
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vörös érdestinóru témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös érdestinóru témájú médiaállományokat és Vörös érdestinóru témájú kategóriát.

Vörös érdestinóru
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

csöves

olajzöld
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

A vörös érdestinóru (Leccinum albostipitatum korábban Leccinum aurantiacum) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának tinórugomba-alkatúak (Boletales) rendjébe, ezen belül a tinórufélék (Boletaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A vörös érdestinórunak Európában, valamint Ázsiában és Észak-Amerikában található meg az előfordulási területe.

Megjelenése

[szerkesztés]

A kalap 5-20, néha 25 centiméter átmérőjű; fiatalon félgömb alakú, majd párnásan boltozatos, idős korban kiterül, felbőre kissé túlér a kalap peremén. Színe narancs-, barnás- vagy téglavörös, felülete nyirkos időben kissé tapadós, egyébként finoman molyhos szőrű és gyorsan száradó. A termőréteg csövei fehéresek, végül azonban szürke, piszkos olajszürke vagy sárgásszürke színűvé válnak, a tönk körül megrövidülve öblös bemélyedést alkotnak, idősebb korban kissé szivacsosak. A tönk 5-20 centiméter hosszú és 1-5 centiméter vastag, erőteljes, csúcsán elvékonyodik, alja felé gyakran vastagabb és görbült. Rajta fehér alapon érdes pikkelyek találhatók, amelyek sokszor hosszanti sorokba rendeződtek. E finom pikkelyek eleinte fehéresek, majd narancsvörösek, végül feketés-barnák. A tönk felülete nyomásra világos okkerszínűre, vöröses-szürkére vagy szürkéslilára változik. A kalap húsa feltűnően vastag, eleinte kemény, fehér, nyomás hatására sötétre színeződik, a tönkje kemény, rostos szövetű.

Életmódja

[szerkesztés]

A vörös érdestinóru Európában mindenütt előfordul, főleg nyárfák alatt, de füves-mohás helyeken is megtelepedik. Júniustól októberig terem, nemegyszer 1-2 kilogrammos példányokban.

Felhasználhatósága

[szerkesztés]

A vörös érdestinóru jó ízű és szagú, ehető gomba.

Források

[szerkesztés]