Ugrás a tartalomhoz

Tupac Shakur

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Tupac Amaru Shakur
Életrajzi adatok
Születési névTupac Amaru Shakur
Becenév2pac, Makaveli, Pac
Álnév
  • 2Pac
  • Makaveli
  • MC New York
Született1971. június 16.
Kelet-Harlem, New York
Elhunyt1996. szeptember 13. (25 évesen)
University Medical Center of Southern Nevada[1]
HázastársaKeisha Morris (1995. április 29. – 1996, annulment)
Élettárs
  • Madonna (1994–1995)
  • Kidada Jones (1996–1996)
SzüleiAfeni Shakur
  • Billy Garland
  • Mutulu Shakur
Iskolái
  • Paul Laurence Dunbar High School
  • Tamalpais High School
  • Baltimore School for the Arts
Pályafutás
Műfajokrap, hiphop
Aktív évek1987-1996
Híres dalHit 'Em Up, Changes
Kapcsolódó előadó(k)Outlawz, Johnny "J", Snoop Dogg, Digital Underground, Game, Dr. Dre, DDanny Boy, E-40, Tha Dogg Pound, Nate Dogg, Young Noble, MC Breed
Hangszerénekhang
Díjak
  • Soul Train Music Award for Best Rap Album (Me Against the World, 1996)
  • American Music Award for Favorite Rap/Hip-Hop Artist (1997)
  • MOBO Awards for Best Video (California Love, Dr. Dre, Roger Troutman, 1996)
  • Soul Train Music Award for Best R&B/Soul Album of the Year (All Eyez on Me, 1997)
  • Rock and Roll Hall of Fame (2017)
Tevékenység
KiadókInterscope, Death Row, Amaru
IPI-névazonosító00241664772
Tupac Shakur aláírása
Tupac Shakur aláírása
Tupac Amaru Shakur weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tupac Amaru Shakur témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tupac Amaru Shakur (művésznevén 2Pac és Makaveli) (New York, 1971. június 16. – Las Vegas, 1996. szeptember 13.) amerikai rapper és színész.[2] Albumai több mint 75 millió példányban keltek el világszerte, 2010-es adatok szerint.[3] Minden idők egyik legnagyobb rapperének tekintik. A Rolling Stone magazin 86. helyre rangsorolta a Minden idők legnagyszerűbb előadói listáján.[4]

Legtöbb dalszövege az erőszakkal teli gyermekkoráról, a gettó nehézségeiről, a rasszizmusról, társadalmi problémákról vagy éppen más rapperekkel való nézeteltéréseiről szól. Karrierjét roadie-ként kezdte, de volt háttértáncos, valamint MC volt a Digital Underground nevű alternatív hiphopcsapatban.[5][6][7]

Rokonai nagy része – köztük édesanyja és édesapja – tagja volt a Fekete Párducok nevezetű radikális csoportnak. Ő volt az egyik főszereplője a keleti- és nyugati-parti rapperek között kialakult konfliktusnak, miután összetűzésbe került Notorious B.I.G.-gel és kiadójával, a Bad Boy Records-szal.[8]

1996. szeptember 7-én, Las Vegasban meglőtték, a Southern Nevada University Medical Centerbe szállították, ahol hat nappal később, szeptember 13-án elhunyt.[9]

Élete

[szerkesztés]

Ifjúkora (1971–1990)

[szerkesztés]
Kelet-Harlem

Tupac Amaru Shakur 1971. június 16-án született Kelet-Harlemben.[10] Nevét II. Tupac Amaru (neve fénylő kígyót jelent) inka nemes után kapta,[11] akinek vezetésével felkelés tört ki 1780-ban Peruban, a spanyol gyarmati uralom ellen.[12] Egyes források szerint Lesane Parish Crooks néven született.[13] Ezt a nevet azért adta neki anyja, hogy ne kerüljön konfliktusba amiatt. Ezt megváltoztatta, miután hozzáment Mutulu Shakurhoz.[14]

Anyja, Afeni Shakur és vér szerinti apja, Billy Garland a szélsőbaloldali Fekete Párducok aktív tagja volt New Yorkban, az 1960-as és az 1970-es években, Shakur két hónappal azután született, hogy anyját felmentették az Egyesült Államok elleni összeesküvés vádja alól.[15]

Kétéves volt, amikor megszületett húga, Sekyiwa, aki mostohabátyjával, Mopreme-mel együtt sokat szerepel Shakur későbbi műveiben.[16]

1986-ban a család Baltimore-ba költözött.[17] Miután befejezte második évét a Paul Laurence Dunbar Középiskolában, átiratkozott a Baltimore-i Művészeti Iskolába, ahol színészetet, költészetet, dzsesszt és balettot tanult. Szerepelt Shakespeare-darabokban, és az Egérkirályt alakította a Diótörőben.[18] Egyik barátjával, Dana "Mouse" Smith-szel – aki Shakur beatboxosa volt -, sok rapversenyen indultak, melynek nagyját megnyerték, ezáltal Shakur vált a legjobb rapperré az egész iskolában.[19] Shakur önmagára úgy emlékezett, mint az egyik legnépszerűbb gyerekre az iskolában, humorérzéke és zenei képességei miatt, valamint amiatt is, hogy minden társasághoz tudott csatlakozni.[20] Közeli barátságban volt Jada Pinkettel (aki később Will Smith felesége lett), ez a barátság egészen a haláláig tartott. Ezalatt az idő alatt befogadták a Baltimore-i Young Communist League USA-be,[21][22] és találkozgatni kezdett a helyi kommunista párt igazgatójának lányával.[23]

1988-ban elköltöztek Kaliforniába, Marin City-be. Itt beiratkozott a Tamalpais Középiskolába, nem messze Mill Valleytől.[24] 1989-ben elkezdett járni Leila Steinberg költészet óráira.[25] Ugyanebben az évben Steinberg szervezett egy koncertet Shakur csapatával, a Strictly Dope-pal; a koncert odáig vezetett, hogy szerződést kötött Atron Gregoryval, aki berakta őt háttértáncosnak és roadnak a Digital Underground nevű fiatal rapcsapatba.[5][6][7]

1990–1992: 2Pacalypse Now, rendőrtámadás és a Marin City-i lövöldözés

[szerkesztés]

Shakur profi előadói karrierje az 1990-es évek elején indult meg, amikor megmutatta képességeit a Digital Underground "Same Song" című számában, amit egy filmhez, a Nothing but Troublehoz készítettek. A dal felkerült a csapat első EP-jére, This is an EP Releasere. Ezek után megjelentette debütálóalbumát, a 2Pacalypse Nowt. Bár a lemezről nem került ki toplistás szám, a kritikusoktól pozitív visszajelzéseket kapott, valamint számos rapper, többek közt Nas, Eminem, Game, és Talib Kweli is inspirációs forrásként jelölte meg az alkotást.[26]

A lemezről három kislemezt adtak ki, a "Brenda's Got a Baby"-t, a "Trapped"-et, és az "If My Homie Calls"-t. Az "I Don't Give a Fuck" című szám szerepelt a Grand Theft Auto: San Andreas nevű videójátékban.

1991 októberében 10 millió dollárra perelte az Oaklandi Rendőrséget, mert állítása szerint a rendőrök bántalmazták őt.[27] 1992. augusztus 22-én, Marin Cityben, Shakur egy fesztiválon lépett fel, majd fellépése után ott maradt egy kis időre aláírásokat osztani a rajongóinak. Valaki a tömegből előrántott egy Colt Mustang típusú lőfegyvert, majd elejtette azt, ám amikor felvette, a pisztoly elsült. A golyó egy Qa'id Walker-Teal nevű, hatéves kisfiút talált el, aki éppen a játszótéren játszott. Más állítások szerint egy tűzharcban eltévedt golyó ölte meg a kisfiút, amit Shakur kísérete és egy rivális csoport vívott egymással.[28][29] Shakur és Mopreme elhajtottak az autójukkal, ám a dühös tömeg megállította őket. A rendőrök kimentették őket, utána viszont őrizetbe lettek véve. Később azonban távozhattak, ugyanis nem emeltek vádat ellenük. 1995-ben viszont Qa'id édesanyja vádat emelt Shakur ellen. A ballisztikai jelentés alapján a golyó nem Shakur, vagy kíséretének egyik tagjának fegyveréből származott. Shakur ügyvédje azt mondta, hogy a fesztivál egy "csúnya helyzet" volt és ügyfele részvétét fejezte ki a kisfiú halálával kapcsolatban. Shakur kiadója nem hozta nyilvánosságra a megegyezés árát, állítólag 300 000 és 500 000 dollár közötti összegről van szó.[30]

1993: Strictly 4 My N.I.G.G.A.Z., erőszakolási vád és a lövöldözés Atlantában

[szerkesztés]

1993 februárjában jelent meg második stúdióalbuma, a Strictly 4 My N.I.G.G.A.Z.. Ezen albuma jobban teljesített, 24. helyen nyitott a Billboard 200-on. A dalok jobban kihangsúlyozzák politikai és társadalmi nézeteit. Az albumról a "Keep Ya Head Up"-ot és az "I Get Around"-ot adták ki kislemezként. A bakelit-kiadáson az A-oldalnak (1-8) "Fekete oldal" volt a neve, a B-oldalnak (9-16) pedig "Sötét oldal" nevet adták. 2004-es adatok szerint ez Shakur tizedik legjobban fogyó albuma, 1 366 000 eladott példányszámmal.[31]

1993 októberében Atlantában két szolgálaton kívüli rendőr, Mark és Scott Whitwell, éppen feleségeikkel ünnepeltek, amikor áthaladtak az úton és egy autó "majdnem elütötte" őket. Veszekedés tört ki, amikor is Shakur kiszállt egy másik autóból. Shakur meglőtte az egyik Whitwellt a fenekénél, a másikat pedig vagy a lábánál, vagy a hasánál, vagy a hátánál lőtte meg, ugyanis minden híradó, amely közvetített az eseményről, mást állított. Mark Whitwellt megvádolták, hogy tüzet nyitott Shakur autójára, majd később hazudott a rendőrségen; végül minden vádat ejtettek.[32][33]

1993 novemberében Shakurt szexuális zaklatással vádolták meg, amit egy hotelszobában követett el. Shakur tagadta a vádakat. Elmondása szerint pár nappal azelőtt, hogy a nő megvádolta volna, találkoztak és nem mutatott semmiféle ellenállást. A nő elmondása szerint az erőszak akkor történt, amikor másodszor látogatta meg Shakurt a szobájában. Állítása szerint nem csak Shakur, hanem kísérete is megerőszakolta.[34][35] A vizsgálat során Shakurt szexuális zaklatás vádpontban bűnösnek találták. Büntetése másfél évtől négy és fél évig terjedő szabadságvesztés volt. A bíró úgy írta le bűncselekményt, mint "brutális erőszak egy védtelen nő ellen".[36][37]

1994: Thug Life, Thug Life: Volume 1 és a gyilkossági kísérlet

[szerkesztés]

1993 végén Shakur megalapította közeli barátaival, valamint mostohabátyjával, Mopreme Shakurral a Thug Life nevű rapcsapatot. Egyetlen albumuk jelent meg, a Thug Life: Volume 1, 1994. szeptember 26-án. A csapat sokszor lépett fel Shakur nélkül.[38] Az album eredetileg Shakur saját kiadójánál, az Out Da Gutta Recordsnál jelent meg. A gangsta rap kritikái miatt sok számot nem raktak fel az albumra, valamint sokat újra felvett; ezért van csak tíz szám rajta. Bár az eredeti kiadás nem volt még kész, Shakur előadta az "Out on Bail" című számot az 1994-es Source Awardson.[39] Az album aranylemez minősítést kapott, valamint a "How Long Will They Mourn Me?" című szám szerepelt Shakur Greatest Hits válogatásalbumán.[40]

Shakurt a Bellevue Kórházba szállították a gyilkossági kísérlet után

1994. november 30-án éjjel, a zaklatási tárgyalás előtti napon Shakurt ötször meglőtték, majd kirabolták ismeretlen tettesek a manhattani Quad Recording Studios halljában. Shakur később Sean Combsot,[41] Andre Harrellt és Notorious B.I.G.-t vádolta ezzel kapcsolatban, akiket éppen a támadás után látott. Shakur meggyanúsította Randy "Stretch" Walkert, aki közeli barátja volt. A Biggie & Tupac című dokumentumfilmben Wallace azt állította, hogy éppen a stúdióban dolgoztak, és nem tudták, hogy Shakur ott van. Amikor hallották, hogy itt van, leküldték Lil' Cease-t, hogy hozza fel, de amikor leért, már meglőtték. Amikor Wallace és kísérete leért, már hordágyon vitték ki Shakurt, aki eszméleténél volt és a középső ujját mutatta a körülötte állóknak.[42][43][44]

A Bellevue Kórház orvosai szerint Shakurt ötször találták el; kétszer fejét, kétszer az ágyékát és egyszer – a kezén keresztül – a combját. A kórházból a műtét után három órával jelentkezett ki. Az azt követő napon Shakur tolószékkel jelent meg a bíróságon, ahol bűnösnek találták három rendbeli molesztálásért.[45]

1995: Börtönbüntetés, Me Against the World és az óvadék

[szerkesztés]

Börtönbüntetését 1995. február 14-én kezdte meg a Clinton Correctional Facilityben. Néhány nappal később jelent meg a Me Against the World című albuma. Ezzel Shakur lett az első előadó, akinek egy albuma első helyezett lett a Billboard 200-on, miközben börtönbüntetését töltötte. Az album 240 000 példányszámban kelt el az első héten, amivel rekordot állított be az első héten legtöbb albumot eladó rap előadó kategóriájában.[46] Büntetése alatt feleségül vette Keisha Morrist; a pár 1996-ban vált el.[47] A börtönben hódolhatott egyik szenvedélyének, az olvasásnak; Niccolò Machiavelli és Sun Tzu könyveit, valamint politikával kapcsolatos műveket olvasott.[48] Egy forgatókönyvet is írt, Live 2 Tell címmel, ami egy kamaszról szól, aki drogbáróvá válik.[49]

Az albumot nagyon jól fogadták, sokan Shakur karrierjének magnum opusának tartják. Valamint az albumot minden idők egyik legjobb és legjelentősebb hiphop albumának tartják. A negyedik helyet foglalja el Shakur legkelendőbb albumainak listáján, 2 439 000 eladott példányszámmal.[50] A lemez megnyerte a legjobb hiphop album kategóriában az 1996-os Soul Train Music Awardsot.[51]

A "Dear Mama" volt az első kislemez, ami megjelent az albumról, 1995 februárjában; a B-oldalra az "Old School" című szám került fel.[52] A "Dear Mama" valószínűleg a legsikeresebb kislemez az albumról, ugyanis a Hot Rap Tracks listán első helyezést ért el, a Billboard Hot 100-on pedig a kilencedik helyet foglalta el,[53] aranylemez lett belőle ugyanez év júliusában,[54] valamint az év végi Billboard listán az ötvenegyedik helyezést érte el. A második kislemez, a "So Many Tears négy hónappal az első után jelent meg.[55] A Hot Rap Singles listán hatodik, a Billboard Hot 100-on pedig a negyvennegyedik helyet foglalta el.[53] A "Temptations" ugyanezen év augusztusában jelent meg; ez volt az utolsó kislemez az albumról.[56]

1995 októberében fellebbezés történt Shakur ügyében, de hiába a neki járó jogdíjaknak, nem tudott összegyűjteni 1 400 000 dollárt az óvadékra. Miután tizenegy hónapot letöltött büntetéséből,[57] Shakurt szabadon engedték, ugyanis Suge Knight, a Death Row Records vezérigazgatója kifizette az óvadékot, azért cserébe, hogy Shakur leszerződik három albumra a kiadóhoz.[58]

1996: All Eyez on Me és The Don Killuminati: The 7 Day Theory

[szerkesztés]

All Eyez on Me címmel jelent meg negyedik stúdiólemeze, 1996. február 13-án, a Death Row Records és az Interscope Records gondozásában. Az albumra hivatkoztak már úgy is, mint az 1990-es évek hiphopjának megkoronázása.[59] Az Allmusic szerint "annak ellenére, hogy vitathatatlanul vannak az albumon töltelékszámok, de még így is 2Pac egyik legjobb lemeze, amit elkészített".[60] Az albumon két Billboard Hot 100-as listán első helyet szerző kislemez is van, a "How Do U Want It" és a "California Love". Ez az album volt a második Shakurtól, ami két listán is, a Billboard 200-on és a Top R&B/Hip-Hop Albums-on is első helyezést szerzett.[61] Az album megnyerte, az 1997-es Soul Train R&B/Soul or Rap Album of the Year Awardot.[62] Shakur emellett még megnyerte a "Kedvenc rap/hiphopelőadó" kategóriát, a 24. évi Amerikai Zenei Díjátadón.

Magánélete

[szerkesztés]

Shakur nagy rajongója volt az olvasásnak. Olyan írók inspirálták, mint William Shakespeare, Niccolò Machiavelli, Donald Goines, Szun-ce, Kurt Vonnegut, Bakunyin, Maya Angelou, Alice Walker és Halíl Dzsibrán.

Shakur sosem követett egy adott vallást, viszont néhány dala, például az "Only God Can Judge Me", "So Many Tears" valamint verseskötete, a The Rose That Grew from Concrete, emellett számos interjújában elhangzottak miatt arra lehet következtetni, hogy hitt Istenben. Sok elemző ezen tények alapján deistának írja le őt.[63][64][65] Hitt a karmában, de elutasította a szó szerint vett túlvilág elméletét, valamint a szervezett vallásokat.[66]

Számos rokona volt tagja a Fekete Párducok nevezetű radikális csoportnak: mostohaapja, Mutulu Shakur, mostohanagynénje, Assata Shakur, biológiai apja, Billy Garland és édesanyja, Afeni Shakur.

Halála

[szerkesztés]

1996. szeptember 7-én, Las Vegas-ban Tupac Shakur részt vett Suge Knighttal a Bruce Seldon vs. Mike Tyson bokszmérkőzésen az MGM Grandban. A mérkőzés után Suge Knight egyik embere észrevette az előcsarnokban Orlando Andersont a Southside Crips banda egyik emberét. Az év elején Anderson és pár Crips tag kirabolta a Death Row Records lemezkiadó egyik alkalmazottját. Suge szólt Tupacnak, aki a Death Row néhány emberével együtt megtámadta Andersont, a verekedést felvették a hotel kamerái. A verekedés után Tupac és a Death Row emberei elindultak koncertezni a Club 622-be, ami Suge tulajdonában volt. Tupac együtt utazott Suge-dzsal egy 1996-os fekete BMW 750iL sedanban, őket követte a Death Row konvoj.

23:00-kor megállította őket egy motorkerékpáros rendőr a Las Vegas Boulevard-on, mert túl hangosan szólt a zene az autóban, és mert az autón nem volt rendszámtábla. 23:15-kor mikor megálltak egy piros lámpánál, egy fehér Cadillac gurult a BMW mellé és a hátsó ülésről tüzet nyitottak Tupac-ra. Összesen négyszer találták el, kétszer mellkason, egyszer a karján és egyszer a combján, az egyik golyó Tupac jobb tüdejébe fúródott. Suge Knightot a fején találta el egy repeszdarab.

Miután a rendőrség és a mentők a helyszínre érkeztek, a haldokló Tupacot elszállították a Dél-Nevadai University Medical Centerbe. A kórházban két műtéten esett át, jobb tüdejét eltávolították és mesterséges kómába helyezték, miután többször megpróbált felkelni az ágyból. Suge Knightot szeptember 8-án, másnap kiengedték a kórházból, a nyomozóknak azt mondta, hogy "hallott valamit, de nem látott semmit" a lövöldözés estéjén.

Szeptember 12-én délután a tüdőeltávolítás miatt Tupac légzése összeomlott, az orvosok megpróbálták visszahozni, de nem tudták megállítani a vérzést. Édesanyja, Afeni Shakur döntött úgy, hogy kapcsolják le Tupacot a lélegeztetőgépről.

Tupac Shakurt 1996. szeptember 13-án, pénteken 4:03-kor nyilvánították halottnak. Az ötödik stúdióalbuma, The Don Killuminati: The 7 Day Theory két hónappal a halála után, 1996. november 5-én jelent meg.

2014-ben a lövöldözéshez elsőként kiérkező rendőrjárőr, Chris Carroll elmondta egy interjúban hogy a haldokló Tupac nem árulta el, hogy ki lőtt rá. Amikor Caroll megkérdezte Tupacot, hogy „mi történt, ki lőtte le?” Tupac csak annyit válaszolt, „Baszdmeg”.

Elismerések

[szerkesztés]

Öröksége

[szerkesztés]
„ Halála után nemzetközi mártírrá vált, mint Bob Marley, vagy Che Guevara. Tupacisták mászkálnak Brazília utcáin, emlékművek sora áll Bronxban és Spanyolországban, bandannát viselő fiatal bandák jelentek meg Dél-Afrikában. ”
– Vinyl Ain't Final: Hip Hop and the Globalization of Black Popular Culture[67]

A Mobb Deep koncertjén, amit Shakur halála után rendeztek, a tömeg a "Makaveli" nevet skandálta,[68] hangsúlyozva a The Don Killuminati: The 7 Day Theory album jelentőségét, valamint, hogy Shakur maga is New Yorkban tartózkodott a nyugati- és keleti-part között, a média által felfújt viszály tetőpontján.[69] Ő volt az egyik előadó a kevés közül, akinek tisztelettel adóztak az Up In Smoke Touron.

Shakur nagy tiszteletnek örvend a hiphop színtéren – a How to Rap című könyvben Bishop Lamont írja, hogy Shakur "uralta az összes elemét" a rappalésnek.[70] Fredro Starr az Onyx együttes egy tagja szerint pedig Shakur volt a "flow mestere".[71] "Mindenki, aki a kilencvenes években nőtt fel, tartozik Tupacnak", írja 50 Cent. "Olyan zenét csinált, amilyet senki előtte".[4] Az About.com szerint Shakur volt a legbefolyásosabb rapper, aki valaha élt.[72]

Tupac Shakur szobra a Marta Múzeumnál, Herfordban, Németországban.

Annak érdekében, hogy megőrizze fia örökségét, Afeni Shakur 1997-ben létrehozta a Shakur Family Foundationt (később Tupac Amaru Shakur Foundation, vagy rövidítve TASF). A TASF kitűzött célja, hogy "támogatást és képzést kapjanak azok a diákok, akik kreatív tehetségüket akarják fejleszteni". A TASF támogatója az esszéíró versenyeknek, jótékonysági eseményeknek, táborokat szerveznek tizenéveseknek, valamint támogatják az egyetemi ösztöndíjakat. Az Alapítvány hivatalosan is megnyitotta a Tupac Amaru Shakur Művészeti Központot, Georgiában, 2005. június 11-én.

A Tupac: Resurrection című dokumentumfilm, ami 2003. november 14-én jelent meg, Oscar-díjra jelölték 2005-ben. A munkálatokat személyesen figyelte Shakur édesanyja. A bevételt jótékony célra ajánlották fel.

2003. április 17-én rendezték meg a Harvard Egyetem által szervezett "All Eyez on Me: Tupac Shakur and the Search for the Modern Folk Hero" elnevezésű szimpóziumot.[73]

2003-ban jött létre a Makaveli Branded Clothing ruházati márka Afeni által. 2005-ben a Death Row Records kiadta a Tupac: Live at the House of Bluest. Ez az utolsó felvett előadása.

2006. augusztusában jelent meg a Tupac Shakur Legacy című interaktív életrajz, amit Jamal Joseph írt. Többek közt megtalálhatók benne addig nem látott családi fotók, versek, kézzel írt dalszövegek. 2006. november 21-én jelent meg hatodik posztumusz stúdióalbuma, a Pac's Life, halálának tizedik évfordulójára emlékezvén. Még mindig ő az egyik leghíresebb előadó a zeneiparban.[74]

A Forbes magazin szerint Shakur vagyona 2008-ban 15 millió dollár volt.[75] 2002-ben felkerült a "Tíz legjobban kereső halott híresség" nevű listára.[76]

2012. április 15-én, a Coachella fesztiválon megjelenítették Shakur "hologramját" (igazából egy 2D-s videó kivetítés volt),[77] ami előadta két számát, "Hail Mary"-t és a "2 of Amerikaz Most Wanted"-et, utóbbit Snoop Dogg közreműködésével.[78] A hologram látványát egy optikai illúzió segítségével hozták létre, amit "Pepper's ghost"-nak hívnak.[79]

Diszkográfia

[szerkesztés]
Bővebben: Tupac Shakur-diszkográfia

Szólóalbumok

[szerkesztés]

Posztumusz szólóalbumok

[szerkesztés]

Együttműködések más előadókkal

[szerkesztés]

Posztumusz

[szerkesztés]

Válogatásalbumok

[szerkesztés]

Filmográfia

[szerkesztés]
Év Cím Szerep Megjegyzések
1991 Eszelős szívatás Önmaga (rövid szerep)
1992 Hosszú Lé Bishop első főszerep
1993 Hazug igazság Lucky főszerep Janet Jacksonnal
1994 Harlemi ziccer Birdie főszerep Duane Martinnal
1995 Murder Was the Case: The Movie Sniper (nincs jegyezve). "Natural Born Killaz".
1996 Önpusztítók Tank halála után egy hónappal jelent meg
1997 Az utolsó belövés Ezekiel 'Spoon' Whitmore halála után négy hónappal jelent meg
1997 Bűnös szándék Detective Rodríguez utolsó filmes szerepe

Dokumentumfilmek

[szerkesztés]
  • 1997: Tupac Shakur: Thug Immortal
  • 1997: Tupac Shakur: Words Never Die (TV)
  • 2001: Tupac Shakur: Before I Wake...
  • 2001: Welcome to Deathrow
  • 2002: Tupac Shakur: Thug Angel
  • 2002: Biggie & Tupac
  • 2002: Tha Westside
  • 2003: 2Pac 4 Ever
  • 2003: Tupac: Resurrection
  • 2004: Tupac vs.
  • 2004: Tupac: The Hip Hop Genius (TV)
  • 2006: So Many Years, So Many Tears
  • 2007: Tupac: Assassination
  • 2009: Tupac: Assassination II: Reckoning

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  2. ↑ Levs, Joshua. (September 13, 2006) Growing Tupac's Legacy, 10 Years After His Death. Npr.org. Hozzáférés ideje: June 14, 2011.
  3. ↑ O'Malley, Zack. „Tupac Shakur's Ghastly Halloween”, forbes, 2010. november 1. (Hozzáférés: 2011. december 15.) 
  4. ↑ a b 100 Greatest Artists of All Time. Rollingstone.com. [2012. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
  5. ↑ a b  Tupac Shakur – Thug Angel (The Life of an Outlaw).
  6. ↑ a b Tupac Shakur. Hotshotdigital.com. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
  7. ↑ a b Edwards, Paul, 2009, How to Rap: The Art & Science of the Hip-Hop MC, Chicago Review Press, p. 330.
  8. ↑ Jay-Z: Essays on Hip Hop's Philosopher King, p. 55
  9. ↑ Tupac Shakur's death certificate details Archiválva 2012. május 23-i dátummal az Archive.is-en reported by Cathy Scott. Hozzáférés ideje: 2007-10-05.
  10. ↑ (Hoye 2006, p. 30)
  11. ↑ John Crow "The Epic of America", page 408.
  12. ↑ Colonial and Neocolonial Latin America (1750–1900) (PDF). (Hozzáférés: 2010. október 14.)
  13. ↑ Tupac Coroner's Report. Cathy Scott. [2011. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 24.)
  14. ↑ 2Pac's Name – Tupac Amaru Shakur – Lesane Parish Crooks. 2Pac2K.de. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
  15. ↑ Afeni Shakur (PDF). 2Pac Legacy. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 23.)
  16. ↑ Exclusive: Mopreme Shakur Talks Tupac; Rapper's B-Day Celebrated. Allhiphop.com. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
  17. ↑ (1999. October) „Back 2 the Essence: Friends and Families Reminisce over Hip-hop's Fallen Sons”. Vibe 7 (8), 100–116. o, 103. o, Kiadó: Vibe Media Group. (Hozzáférés: 2009. szeptember 3.) [halott link]
  18. ↑ Sullivan, Randall. Labyrinth: A Detective Investigates the Murders of Tupac Shakur and Notorious B.I.G., the Implication of Death Row Records' Suge Knight, and the Origins of the Los Angeles Police Scandal. Grove Press (2003. január 3.). ISBN 0-8021-3971-X 
  19. ↑ (Bastfield 2002, p. 5)
  20. ↑ (Bastfield 2002, p. 3)
  21. ↑ Farrar, Jordan. (2011-05-13) Baltimore students protest cuts. peoplesworld. Hozzáférés ideje: 2012-04-27.
  22. ↑ 'And Still I See No Changes': Tupac's legacy 15 years on | Green Left Weekly. Greenleft.org.au (2011-10-16). Hozzáférés ideje: 2012-04-27.
  23. ↑ (Bastfield 2002, pp. 67–68)
  24. ↑ Marriott, Michel, James Brooke, Charlie LeDuff and Donatella Lorch. „Shots Silence Angry Voice Sharpened by the Streets”, The New York Times, 1996. szeptember 16., A–1. oldal 
  25. ↑ Leila Steinberg. [2008. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 25.)
  26. ↑ MTV - They Told Us. (Hozzáférés: 2011. április 26.)
  27. ↑ Pareles, Jon. „Tupac Shakur, 25, Rap Performer Who Personified Violence, Dies”, The New York Times, 1996. szeptember 14. (Hozzáférés: 2010. május 26.) 
  28. ↑ "Marin slaying case against rapper opens", San Francisco Chronicle, November 3, 1995.
  29. ↑ "Settlement in Rapper's Trial for Boy's Death". San Francisco Chronicle. November 8, 1995.
  30. ↑ Dwyer, Jim. „Gangsta Move Cost A Life”, Ny Daily News, 1996. szeptember 15.. [2010. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. július 24.) 
  31. ↑ Remebering Tupac: His Musical Legacy and His Top Selling Albums | Madame Noire | Black Women's Lifestyle Guide | Black Hair | Black Love. Atlantapost.com. [2011. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 10.)
  32. ↑ Smothers, R., "Rapper Charged in Shootings of Off-Duty Officers". New York Times. November 2, 1993. Elérve innen: on September 30, 2008.
  33. ↑ Shakur's Estate Hit With Default Claim Over Shooting. Mtv.com, 1998. július 20. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
  34. ↑ A Total News Source for Hip-Hop Culture. [2008. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 24.)
  35. ↑ Sex was the Case. Jj_productions.tripod.com. [2012. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
  36. ↑ James, George, "Rapper Faces Prison Term For Sex Abuse", New York Times, B1 (February 8, 1995).
  37. ↑ Olen, Helaine, "Rapper Shakur Gets Prison for Assault", Los Angeles Times, A4 (February 8, 1995).
  38. ↑  Thug Life: Vol. 1 [CD].
  39. ↑ 2Pac - Out On Bail (live 1994). YouTube, 2007. január 8. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
  40. ↑ RIAA Searchable Database Thug Life
  41. ↑ What Did Sean 'Puffy' Combs Know?. Npr.org, 2008. március 18. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
  42. ↑ http://i.imgur.com/GfXLG.jpg
  43. ↑ [1]
  44. ↑ HitEmUpRobbo: INFO AND PICS ON TUPAC'S 1994 NEW YORK SHOOTING. NotoriousBIG.co.uk. [2012. augusztus 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 24.)
  45. ↑ Today In Entertainment History February 6. [2009. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 2.)
  46. ↑ „Timeline: 25 Years of Rap Records”, BBC News, 2004. október 11. (Hozzáférés: 2012. január 7.) 
  47. ↑ Tupac's Ex-Wife Does Interview. Tupac-online.com. (Hozzáférés: 2010. július 24.)
  48. ↑ Au, W. J. "Yo, Niccolo!". December 11, 1996. Salon.com. Elérve innen: http://archive.salon.com/media/media2961211.html on April 10, 2006. Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal az Archive.is-en
  49. ↑ Live 2 Tell at the Internet Movie Database.
  50. ↑ Remembering Tupac: His Musical Legacy and His Top Selling Albums. The Atlanta Post, 2010. szeptember 17. [2011. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
  51. ↑ 1996 Soul Train Music Awards - Wikipedia, the free encyclopedia. En.wikipedia.org. Hozzáférés ideje: 2012-04-27.
  52. ↑ [Tupac Shakur az AllMusicon Dear Mama (US Single #1) at Allmusic]. Allmusic. (Hozzáférés: 2009. március 20.)
  53. ↑ a b [Tupac Shakur az AllMusicon allmusic ((( All Eyez On Me > Charts & Awards > Billboard Singles )))]. Allmusic. (Hozzáférés: 2009. május 24.)
  54. ↑ RIAA - Gold & Platinum - May 13, 2009 : Search Results - 2 Pac. RIAA. (Hozzáférés: 2009. május 14.)
  55. ↑ [Tupac Shakur az AllMusicon So Many Tears (EP) at Allmusic]. Allmusic. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
  56. ↑ [Tupac Shakur az AllMusicon Temptations (CD/Cassette Single) at Allmusic]. Allmusic. (Hozzáférés: 2009. március 22.)
  57. ↑ Info from StreetGangs.com Archiválva 2012. június 5-i dátummal az Archive.is-en
  58. ↑ „Tupac Shakur, 25, Rap Performer Who Personified Violence, Dies”, New York Times, 1996. szeptember 14. (Hozzáférés: 2011. november 23.) 
  59. ↑ XXLMagazine October 2004, Page 104
  60. ↑ [Tupac Shakur az AllMusicon All Eyez on Me] AMG review
  61. ↑ All Eyez on Me - 2Pac. AllMusic, 1996. február 13. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  62. ↑ Maxwell, Tupac Top Soul Train Awards. E! Online, 1997. március 7. (Hozzáférés: 2011. december 10.)
  63. ↑ Only God Can Judge Me and lyrical Subversion (PDF). (Hozzáférés: 2010. október 14.)
  64. ↑ Tupac mentioned God throughout his career making records like "Lord Knows," and "I Wonder If Heaven Got a Ghetto". [2010. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 25.)
  65. ↑ Poem from 'the rose that grew from concrete'. Sing365.com. [2015. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 14.)
  66. ↑ Hozzáférés ideje:, Vibeonline June 1996 Street gangs.com 2pac interview; Which religion do you follow? Archiválva 2012. szeptember 11-i dátummal az Archive.is-en "I believe that everything you do bad comes back to you ... I think heaven is just when you sleep, you sleep with a good conscience - you don't have nightmares. Hell is when you sleep, the last thing you see is all the f** ked up things you did in your life and you just see it over and over again ... So that's wrong religion"
  67. ↑ The Vinyl Ain't Final: Hip Hop and the Globalization of Black Popular Culture, by Dipannita Basu & Sidney J. Lemelle, Pluto, 2006, ISBN 0-7453-1941-6, pp. 79
  68. ↑ Tupac Shakur: A Roundtable Discussion. Web.archive.org, 2007. március 5. [2007. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
  69. ↑ 7 Days of Makaveli. justRHYMES.com. [2011. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
  70. ↑ Edwards, Paul, 2009, How to Rap: The Art & Science of the Hip-Hop MC, Chicago Review Press, p. x.
  71. ↑ Edwards, Paul, 2009, How to Rap: The Art & Science of the Hip-Hop MC, Chicago Review Press, p. 100.
  72. ↑ 50 Greatest MCs of Our Time (1987–2007). Rap.about.com, 2011. március 11. [2012. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
  73. ↑ Gewertz, K. "Symposium analyzes, celebrates 'Thug'". Harvard University Gazette. April 24, 2003. Elérve innen: news.harvard.edu/ Archiválva 2012. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben on April 16, 2006.
  74. ↑ Business Wire: Top Musical Artists for 2006. Home.businesswire.com, 2007. február 6. [2012. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 7.)
  75. ↑ „Hip-Hop's Cash Kings 2008”, Forbes, 2008. augusztus 15.. [2012. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. július 24.) 
  76. ↑ Edited by Betsy Schiffman, 08.12.02, 12:00 pm ET. „Top-Earning Dead Celebrities”, Forbes, 2002. augusztus 12. (Hozzáférés: 2010. július 24.) 
  77. ↑ Kara Warner: Tupac Hologram May Be Coming To An Arena Near You. MTV News, 2012. április 16. (Hozzáférés: 2012. április 16.)
  78. ↑ TJ: Video:Tupac (As A Hologram) Joins Snoop Dogg And Dr. Dre On Stage At 2012 Coachella. Neon Limelight, 2012. április 16. (Hozzáférés: 2012. április 16.)
  79. ↑ Farivar, Cyrus. (2012-04-16) Tupac "hologram" merely pretty cool optical illusion. Arstechnica.com. Hozzáférés ideje: 2012-04-27.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tupac Shakur című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tupac Shakur című francia Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tupac_Shakur&oldid=26297778”