Tiszaágtelek
| Tiszaágtelek (Тісаагтелек) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Nagydobrony község (2020–) |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1945 |
| Irányítószám | 89464 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 682 fő (2001)[1] |
| Népsűrűség | 136,4 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 104 m |
| Terület | 5,0 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 26′ 36″, k. h. 22° 19′ 37″48.443333°N 22.326944°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 36″, k. h. 22° 19′ 37″48.443333°N 22.326944°E | |
 Tiszaágtelek
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
Tiszaágtelek (ukránul: Тісаагтелек [Tyiszaahtelek], 1995-ig Тісянка [Tyiszjanka]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Munkácstól 28 km-re nyugatra, a Latorca bal oldalán található.
Története
[szerkesztés]A falu a 13. században már létezett. Nevét 1270-ben „Ogteluk”, „Ogthelek” formában említették először az oklevelekben, mint János fia Apa tulajdonát. Ekkor a Becsegergely nemzetség birtoka, majd a Baksa nemzetség szerezte meg. Később pedig a Baksa nemzetséggel rokon Eszenyi családé lett. Nevét később, 1446-ban „Aghtelek” néven említették ismét.
A 17-18. században a helység neve előtag nélküli, Telek formában szerepelt az összeírásokban, de a 18. század végétől újra a kétrészes név szerint említették.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ágtelek, magyar falu, Szabolcs vgyében, Beregh vgye szomszédságában: 1 r. 3 g. kath., 461 ref., 11 zsidó lak., ref. anyatemplommal, tölgyes erdővel, 2 4/8 harmadik oszálybeli egész jobbágytelekkel. F. u. h. Eszterházy, b. Horváth, Bujanovics, Dessewfy, Petrovay, Irinyi, Erős, Orosz, Kisvárdához 5 óra ut. posta Ungvár.”[2]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Szabolcs vármegyét tárgyaló része szerint: „Ágtelek, a Latorcza bal partján fekvő magyar község, 624 túlnyomóan ev. ref. vallásu lakossal. Postája Csap, távírója Nagy-Dobrony, vasúti állomása Bátyu. A Kállay család levéltárában levő okiratok szerint 1446-ban már Ágtelek néven szereplt. A XIV. században Bereg vármegyéhez tartozott. Ev. ref. temploma 1873-ban épült. E század elején földesurai voltak: hg. Eszterházy, Dessewffy, Petrovay, Erőss, br. Horváth, Irinyi stb. és 1848 előtt a Nyomárkay, Fáy és Györöcskey család.”[3]
1909-ben, az országos helységnévrendezés során a történelmi településnév a folyó közelségére utaló Tisza- előtaggal egészült ki (BK. 209). A trianoni békéig Szabolcs vármegye Tiszai járásához tartozott. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz.
1945-ben Szovjetunióhoz csatolták a települést. A falu nevét 1946-ban a szovjet hatóságok Тисянка-ra ukránosították, ami a Tisza folyónév -ка kicsinyítő- vagy helynévképzős alakja. 1991 óta Ukrajnához tartozik. 1995-ben visszakapta a 20. század eleji, jelzői taggal bővült másodlagos magyar nevét. 2020-ig Kisdobronyhoz tartozott.
Népesség
[szerkesztés]1910-ben 675, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
| 2001 | 682
|
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[4]
Nevezetességek
[szerkesztés]Református temploma 1872-ben épült a lebontott fatemplom helyén.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2025. április 23.)
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2025. április 29.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
Források
[szerkesztés]- Németh Adél: Kárpátalja (Panoráma 1991) ISBN 963 243 7241
- Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei [1]
