Ugrás a tartalomhoz

Nagyhalász

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyhalász
A Csuha–Kállay-kúria részlete
A Csuha–Kállay-kúria részlete
Nagyhalász címere
Nagyhalász címere		 Nagyhalász zászlaja
Nagyhalász zászlaja
Becenév: Nagyhalál
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásIbrányi
Jogállásváros
PolgármesterOrosz Károly Zsolt (független)[1]
Irányítószám4485
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség5311 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség127,74 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület44,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 08′ 00″, k. h. 21° 45′ 30″48.133333°N 21.758333°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 00″, k. h. 21° 45′ 30″48.133333°N 21.758333°E
Nagyhalász (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nagyhalász
Nagyhalász
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nagyhalász weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyhalász témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagyhalász város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az Ibrányi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Közép-Nyírség északi részén, a Rétközben helyezkedik el, a megyeszékhely Nyíregyházától 18, Ibránytól 3, a Tiszatelekhez tartozó Kétérköztől 6, Dombrádtól 21, Vasmegyertől pedig 5 kilométerre.

A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Tiszatelek, kelet felől Tiszarád, délkelet felől Kemecse, délnyugat felől Kótaj, nyugat felől pedig Ibrány. Csak kevés híján ugyan, de határszéle (a nevét bizonyos mértékig megcáfolva) sehol nem érintkezik a Tiszával, még annak a legközelebbi nagy holtágával sem.

Különálló településrésze Homoktanya, a központjától mintegy 7,5 kilométerre délre.

Megközelítése

[szerkesztés]

Ma csak közúton érhető el, Rakamaz-Gávavencsellő-Ibrány felől a 3821-es, Nyíregyháza és Dombrád felől a 3834-es, Kemecse felől pedig a 3825-ös úton. Tiszaráddal egy alsóbbrendű, számozatlan mellékút köti össze, Homoktanya pedig a 3834-es útról nyugatnak letérve érhető el, a 38 148-as számú mellékúton.

Határszélét délen egy rövid szakaszon érinti még a 3823-as út Kemecse-Kótaj közti szakasza is.

A közösségi közlekedés járművei közül a település a Volánbusz 4200-as (Nyíregyháza – Kemecse/Mága-sor – Tiszabercel), 4201-es (Nyíregyháza – Ibrány – Gávavencsellő), 4203-as (Nyíregyháza – Nagyhalász – Dombrád) és 4246-os (Rakamaz – Ibrány – Kemecse) helyközi buszjáratával közelíthető meg.

2009-es bezárásáig áthaladt a városon a Nyírvidéki Kisvasút dombrádi vonala is, melynek több megállási pontja is volt itt.

Története

[szerkesztés]

A település az írott forrásokban a 13. század közepén tűnt fel, így a vármegye egyik legrégebbi településeinek egyike. Nevének népetimológiája a jeles 19. századi költő, Tompa Mihály egyik népregéjéből ismerhető, amelyhez anyagot Nagyhalászból szerzett. A halász és aranyhal című rege szerint a szegény öreg halász, akinek sikerült hálójába keríteni a királylány kedvenc halacskáját, jutalmul a királytól nemesi levelet kapott egész faluja számára, amely attól a naptól kezdve a Halász nevet viseli, és amelynek címerét is két aranyhal díszíti.

Először Halaz néven jelent meg a település. Királyi birtok volt, lakói pedig a király halászai. Az Árpád-korban a szabolcsi vár birtoka lett. A tatárok pusztítása nyomán elnéptelenedett földet IV. Béla a Gutkeled nemzetségnek adományozta 1245-ben. A 14. század közepén a Paksiak őse kapta meg a király adományaként, de fiaitól 1404-ben Zsigmond elvette, és Csapi Andrásnak adta. 1454-ben a Czudarok birtokolták, később a bélteki Drágfiaké lett. Bár a török időkben elnéptelenedett, 1566-ban már ismét Szabolcs vármegye egyik legnépesebb helye volt.

A történelem ezt a várost 1245 körül említi, mikor is IV. Béla király István comesnek adományozta. Eredeti nevét onnan kapta, hogy eleinte csak néhány kunyhóból állt, amelyekben halászok laktak, mivel régen ez a terület a Tisza gyakori kiöntése miatt majdnem mindig víz alatt volt, és nagyon bőséges volt a halállomány is, valamint az Árpád-házi királyok idejében a királyi halászok egyik kedvelt főhelye volt. A szabolcsi vár fennhatósága alatt állt.

A Rétköz fennállása idején a falut víz vette körül, szárazon csupán Nyíregyháza és Kemecse felől lehetett megközelíteni. Míg a lecsapolások előtt a népesség fő megélhetését a rétben folytatott állattenyésztés és a halászat biztosította, később a szárazra került jó minőségű talajon a lakosság intenzív földművelésbe kezdett, s a település - annak ellenére, hogy nagy múltú zsákgyára révén ipari üzemmel is rendelkezik - máig megőrizte mezőgazdasági jellegét. A fontos útkereszteződés mentén fekvő Nagyhalász a század elején vasutat - igaz, csak keskeny nyomtávút - is kapott, ami igencsak megkönnyítette a megtermelt mezőgazdasági áruk piacra szállítását. 1993-ban kapta meg a városi rangot.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szoboszlai Ottó (független)[3]
  • 1994–1998: Szoboszlai Ottó (SZDSZ)[4]
  • 1998–2002: Albók József (független)[5]
  • 2002–2004: Albók József (független)[6]
  • 2005–2006: Orosz Károly Zsolt (MSZP)[7]
  • 2006–2010: Orosz Károly Zsolt (MSZP)[8]
  • 2010–2014: Orosz Károly Zsolt (független)[9]
  • 2014–2019: Orosz Károly Zsolt (független)[10]
  • 2019–2024: Orosz Károly Zsolt (független)[11]
  • 2024– : Orosz Károly Zsolt (független)[1]

A településen 2005. március 20-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[7] mert az előző faluvezetőnek – még tisztázást igénylő okból – megszűnt a polgármesteri tisztsége.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
5741
5705
5676
5400
5296
5329
5311
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 10,2% cigánynak, 0,2% ukránnak mondta magát (13,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19,3%, református 43,4%, görögkatolikus 5,5%,evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,7% (23,9% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 8,5% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek, bolgárnak, németnek és románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,4% volt római katolikus, 31,9% református, 3,6% görög katolikus, 1,7% egyéb keresztény, 0,5% evangélikus, 0,1% ortodox, 9,4% felekezeten kívüli (39% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Eredetileg copf stílusban épült. Itt működik az Anóka Eszter Városi Könyvtár. 2012-től a helyi házasságkötések helyszíne a kúria nagyterme, amely egyben az időszaki kiállítások tere is. Az előtérben Kállay-emlékszoba került kialakításra, ahol a dr. Lakatos Sarolta által készített Kállay-családfa is megtekinthető.
  • Gólyakamera
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület egy webkamera segítségével a református templom tornyáról folyamatos közvetítést nyújt a templom melletti fehérgólya-fészekről a költési időszakban.[16]

Ismert személyek

[szerkesztés]
  • Nagyhalászon született Kulcsár Gergely (1934. március 10. – 2020. augusztus. 12. Vác) atléta, olimpiai ezüstérmes gerelyhajító, edző.
  • Itt él Veres István kajak-kenu edző, hajóépítő és kárpátaljai rafting túrák vezetője.
  • Itt született Nagy Antal 34-szeres válogatott labdarúgó (1956. október 17.- )

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nagyhalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Nagyhalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Nagyhalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  5. ↑ Nagyhalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  6. ↑ Nagyhalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  7. ↑ a b Nagyhalász települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. március 20. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  8. ↑ Nagyhalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  9. ↑ Nagyhalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  10. ↑ Nagyhalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 15.)
  11. ↑ Nagyhalász települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  12. ↑ Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 29.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Nagyhalász Helységnévtár
  15. ↑ Nagyhalász Helységnévtár
  16. ↑ http://golya.mme.hu/golyakamera/kamera.php?c=halasz Archiválva 2012. október 4-i dátummal a Wayback Machine-ben

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagyhalász&oldid=27445123”