Törpe erszényesmókus
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Pleisztocén - jelen[1] | ||||||||||||||||||||||||
 Queenslandi példány
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Petaurus breviceps Waterhouse, 1839 | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Törpe erszényesmókus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe erszényesmókus témájú médiaállományokat és Törpe erszényesmókus témájú kategóriát. |
A törpe erszényesmókus (Petaurus breviceps) az emlősök (Mammalia) osztályának erszényesek (Marsupialia) alosztályágába, ezen belül a Diprotodontia rendjébe és az erszényesmókus-félék (Petauridae) családjába tartozó faj. Egyéb nevei: kis siklóerszényes vagy cukormókus.
Előfordulása
[szerkesztés]A törpe-erszényesmókus Tasmániától és a szomszédos szigetektől kezdve Észak- és Kelet-Ausztrália erdein keresztül északon Pápua Új-Guineáig található meg. A törpe erszényesmókus Ausztrália egyik leggyakoribb emlősállata.
Alfajai
[szerkesztés]- Petaurus breviceps ariel Gould, 1842
- Petaurus breviceps breviceps Waterhouse, 1839
- Petaurus breviceps longicaudatus Longman, 1924
- Petaurus breviceps papuanus Thomas, 1888
Megjelenése
[szerkesztés]Az állat fej-törzs-hossza 16-21 centiméter, farokhossza 16,5-21 centiméter. A hím testtömege 130 gramm, a nőstényé 90 gramm. Háta szürkés, orrától a hátsó lábáig sötét csík húzódik. Hasa világosbarna vagy világosszürke. A hosszú, bozontos farokkal fogni nem igazán tud, de siklás közben evezőként használja irányváltoztatáshoz. A repülőhártya vékony, szőrrel borított bőrréteg, amely a csuklótól a hátsó láb ujjízületéig húzódik, és lehetővé teszi a siklást. A repülőhártya helyzete az áramlási viszonyokhoz való alkalmazkodáskor és kormányzáskor változtatható. A nagy, kidülledő szemeivel jól lát éjszaka. A hímnek több szagmirigye van: egy-egy a homlokán, a mellkasán és a végbélnyílásánál.[2]
Életmódja
[szerkesztés]A törpe-erszényesmókus éjszaka aktív és társas, legfeljebb 12 állatból álló csoportokban él. Tápláléka fák nedve, nektár, virágpor, rovarok és lárvák. Az állat legfeljebb 14 évig él.
Szaporodása
[szerkesztés]Az ivarérettséget 8-15 hónapos korban éri el. A párzási időszak általában augusztusban van. A vemhesség 16 napig tart, ennek végén 1-3, többnyire 2 utód jön a világra. Születésükkor 190 milligrammot nyomnak. Körülbelül 70 napot töltenek az erszényben, ezután még 30 napot a családi fészekben. 15 hetes korukban kísérik el először az anyjukat a táplálékszerző útján.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (2010. december 2.) „Phylogeography of the Australian sugar glider (Petaurus breviceps): evidence for a new divergent lineage in eastern Australia”. Australian Journal of Zoology 58 (3), 165. o. DOI:10.1071/ZO10016.
- ↑ Archivált másolat. [2007. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 19.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed).
