Székásgyepü

Székásgyepü (Presaca, Kerschdorf, Unter-Pressendorf)
A Szentháromság görögkatolikus templomot 1948 óta az ortodox egyház használja
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Szeben
Község	Pókafalva
Rang	falu
Irányítószám	557178
Körzethívószám	+40 x69
SIRUTA-kód	145266
Népesség
Népesség	353 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	– (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	361 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 58′ 32″, k. h. 23° 53′ 21″45.975694, 23.889191
A Wikimédia Commons tartalmaz Székásgyepü témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Székásgyepü (korábban Alsópreszaka, Székáspreszaka, románul: Presaca) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében. Közigazgatásilag Pókafalva községhez tartozik.

Fekvése

Vízaknától légvonalban 16 km-re északnyugatra, Szászsebestől 25 km-re keletre, Hosszútelke, Pókafalva és Kisludas közt fekvő település.

Története

Székásgyepü avagy Konyha Árpád-kori település. Nevét már 1296-ban említette oklevél Kysse[u]k[u]h[n]a iuxta t-m Kuhna... t. Kyskuhna formában, mint káptalani birtokot. Nevét azért kaphatta, mert fája a káptalan konyháját látta el tüzelővel, hasonlóan a szárberényi Konyhaerdőhöz. Ekkor a káptalan visszakapta Ludasi Both fiaitól Kiskonyhát és lemondott a kerecsneki erdő kivágása miatt 25 M-ról.

Nevének további változatai: 1313-ban Kohna, 1647-ben Praeszaka, 1733-ban és 1750-ben Preszaka, 1808-ban Preszáka (Alsó-) h., Ober Pressendorf g., Preszáká de dszosz val, 1854-ben Preszáka h., Kerschdorf g., Presaka val, 1861-ben Preszáka, 1888-ban Preszáka-Székás (Kerschdorf), 1913-ban Székásgyepü.

1313-ban Kohna néven említették, mint a gyulafehérvári káptalan birtokát és Gergelyfája határosát délkeleten.

1647-ben I. Rákóczi György birtoka.

A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Kisenyedi járásához tartozott.

1910-ben 769 lakosából 745 fő román és 15 magyar volt. A népességből 739 fő görögkatolikus, 14 református, 11 görögkeleti ortodox volt.

A 2002-es népszámláláskor 497 lakosa mind román volt.

Források

• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.