Pozsony–Marchegg-vasútvonal
Pozsony–Marchegg-vasútvonal
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Pozsony–Marchegg-vasútvonal | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonalszám: | 100 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vonal: | 100 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hossz: | 18,758 km | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyomtávolság: | 1435 mm | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Feszültség: | 25 kV 50 Hz ~ | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Üzemeltető: | Železnice Slovenskej republiky | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Legkisebb ívsugár: | 360 m | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Maximális sebesség: | 120 km/h | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsony–Marchegg-vasútvonal témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Pozsony–Marchegg-vasútvonal egy vasútvonal Szlovákiában, amely Dévényújfalun keresztül összeköti Pozsonyt az osztrák Marcheggel (ÖBB). A vasútvonal jelölése 100-as fővonal. A vasútvonal a határ előtt lévő kanyarig kétvágányú és villamosított.
Története
[szerkesztés]A Bécs és Budapest vasúti összekötésére fordított erőfeszítések már 1836-ban megkezdődtek. Kezdetben azonban nagy viták voltak arról, hogy vajon a Duna bal, vagy jobb partján építsék-e meg a vonalat. Két vállalat rivalizált egymással a vasútépítés jogának megszerzéséért. Habár a magyar kormány a jobb partot támogatta, és a vasút építése is Győrön keresztül kezdődött meg 1838-ban, az ausztriai pénzügyi válság miatt a konzorcium visszalépett. A magyar kormány ezért 1841-ben úgy döntött, hogy a Pestről Bécsig vezető gőzüzemű vasút a Duna bal partján fog megépülni, a Pozsony-Nyitra-Vác-Budapest útvonalon haladva. A monarchia központjainak összekötésére indult verseny ekkor véget ért, 1846 július 15-én megnyitották a pest-váci viszonylatot, majd ezt követően alig két évvel később 1848. szeptember 20-án elkészült a Pozsonyt Marchegg-gel összekötő vonalszakasz.[1]
A vasúti pályán több kifinomult alépítményt is el kellett készíteni, mint például a 474 méter hosszú Morva folyó hídját, a lamacsi bevágást, a 215 méter hosszú és 17 méter magas Vörös hidat és végül a 703,6 méter hosszú alagutat. A Pozsony–Marchegg-vasútvonal volt az első vasútvonal, amely a mai Szlovákia területén található. A Pozsony-Vác szakasz 1850. december 16.-ai elkészülése után ez lett az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legfontosabb útvonala a Kaiser Ferdinands-Nordbahn mellett. Erre haladt a híres Orient expressz.
2015 novemberében elkezdték a Dévényújfalu-Marchegg szakasz villamosítását, amelynek várható összköltsége 44 millió euró.[2]
Állomások és megállóhelyek
[szerkesztés]- Pozsony főpályaudvar – kereszteződés az alábbi vonalakkal: 110 (Pozsony – Břeclav), 120 (Pozsony – Zsolna), 130 (Pozsony – Párkány) és 132 (Pozsony – Hegyeshalom)
- Vöröshíd megállóhely – kereszteződés az alábbi vonallal: 110 (Pozsony – Břeclav)
- Lamacs vasútállomás – kereszteződés az alábbi vonallal: 110 (Pozsony – Břeclav)
- Dévényújfalu vasútállomás – kereszteződés az alábbi vonallal: 110 (Pozsony – Břeclav)
- vége a villamosított vonalnak
- határátlépés és között
- Bahnhof Marchegg (ÖBB)
Galéria
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A Wikimédia Commons tartalmaz Pozsony–Marchegg-vasútvonal témájú kategóriát.
Források
[szerkesztés]- ↑ Szekeres Marianna. A vasút története 2000-ig. Budapest: ELTE (2005. július 8.)
- ↑ Železnice chcú za dozor na stavbách dať 44 miliónov eur. Petit Press, 2015. november 3. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Železničná trať Bratislava – Marchegg című szlovák Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.