Ugrás a tartalomhoz

Piliscsév

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piliscsév
Piliscsévi utcakép (Béke utca)
Piliscsévi utcakép (Béke utca)
Piliscsév címere
Piliscsév címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásEsztergomi
Jogállásközség
PolgármesterKosztkáné Rokolya Bernadett (független)[1]
Irányítószám2519
Körzethívószám33
Népesség
Teljes népesség2508 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség93,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 40′ 38″, k. h. 18° 48′ 54″47.677100°N 18.814889°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 38″, k. h. 18° 48′ 54″47.677100°N 18.814889°E
Piliscsév (Komárom-Esztergom vármegye)
Piliscsév
Piliscsév
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Piliscsév weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Piliscsév témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Piliscsév (szlovákul: Čív) község Komárom-Esztergom vármegye keleti határán, az Esztergomi járásban. A községet szlovák nemzetiség is lakja, amely a lakosság 45,3%-át teszi ki.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a Dorogi-medence keleti csücskében, a Pilis hegység nyugati lábánál, három oldalról hegyekkel körülvett völgyben fekszik. A 10-es főútról Budapest felől Pilisjászfalu után a 11 125-ös számú bekötőúton közelíthető meg. A falun áthalad az Országos Kéktúra útvonala. Gyönyörű kirándulóhelyek övezik.

Távolsága Dorogtól 10,4 km, Esztergomtól 18,6 km, Budapesttől 25 km országúton. Előbbi két város irányába közlekednek autóbuszok a Volánbusz üzemeltetésében, valamint vasúti megállója (a Budapest–Esztergom-vasútvonalon) a község központjától 3 km-re fekszik, melyet a település lakott területének határától kerékpár- és gyalogúton lehet megközelíteni.

Története

[szerkesztés]
Piliscsév a Pilis-tetőről. Távolabb jobbra Leányvár látszik
Piliscsév légifotója

Területén volt a római időkben Lacus Felicis község. Ebből az időből római mérföldkövet és áldozati kőoltárt is találtak.

Piliscsév, Csév Árpád-kori település. Nevét 1274-ben említette először oklevél. Legrégibb ismert birtokosa Csév László, a Róger fia volt, aki itteni birtokát Godin esztergomi polgárnak elzálogosította. 1278-ban aztán Godin újabb birtokokat is szerzett Cséven. Godin utódai itteni birtokaikat 1328-ban a margitszigeti apácáknak adták el. Később a Hontpázmány nemzetség bényi ága szerzett itt birtokokat, melyeket 1287-ben az e nemzetségből származó Lampert és ennek fia Kázmér, cserébe adták az esztergomi káptalannak. A Rosd nemzetség itteni birtokát az e nemzetségből származott Elek fia, Mikócsa, 1320-ban 50 márkáért Boleszló esztergomi érseknek adta el. Mikócsa azonban örökbe fogadva Sáfár István visegrádi várnagyot, 1334-ben Csévre új adománylevelet eszközölt ki, ezért a birtok - az érsek tiltakozása ellenére - István visegrádi várnagyra szállt, akinek fiai, János és Miklós 1366-ban még birtokosok voltak itt. Miklós fiai 1418-ban az Osl nemzetségbeli Kanizsai család egyik tagjának; Kanizsai Istvánnak adták zálogba, aki a birtokot az esztergomi káptalannak engedte át.

A török háborúk idején a falu elnéptelenedett.

1699–1711 között szlovák telepesek költöztek be és építették újjá a helységet.

A település plébániáját 1715-ben alapították. 1755-ben 616 lakosa volt a falunak. Iskolája 1836-ban épült.

1824-ben a falu határában, közel a dorogi országúthoz, két, fölírásos római mérföldmutató követ találtak, melyeket határoszlopoknak állítottak fel, valamint az 1900-as évek elején ugyancsak a rómaiak idejéből származó áldozati kőoltár is napvilágra került, mely az esztergomi főgimnáziumba került.

1738-ban pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot, ezután újabb szlovák telepesek érkeztek.

1848-ig az esztergomi káptalan birtoka volt. A község római katolikus temploma a 18. század elején épült.

A 20. század elején Esztergom vármegye Esztergomi járásához tartozott.

1910-ben 1773 lakosából 160 magyar, 18 német, 1587 szlovák lakosa volt.

1946-ban többen áttelepültek Csehszlovákiába.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Farda László (független)[3]
  • 1994–1998: Farda László (Fidesz-SZDSZ)[4]
  • 1998–2002: Nagy Mária (független)[5]
  • 2002–2006: Nagy Mária (független)[6]
  • 2006–2010: Nagy Mária (független)[7]
  • 2010–2014: Kosztkáné Rokolya Bernadett (független)[8]
  • 2014–2019: Kosztkáné Rokolya Bernadett (független)[9]
  • 2019–2024: Kosztkáné Rokolya Bernadett (független)[10]
  • 2024– : Kosztkáné Rokolya Bernadett (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2321
2344
2338
2504
2531
2535
2508
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 0,8% bolgárnak, 1,1% németnek, 0,4% románnak, 27,1% szlováknak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, református 5,7%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 9,4% (20,1% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 10,1% szlováknak, 1,6% németnek, 0,2% bolgárnak, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek és lengyelnek, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,7% volt római katolikus, 4,3% református, 0,5% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (41,7% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Kirándulóhelyek a község körül
  • Szlovák asszonykórus
  • A Kopasz-hegy déli oldalán motokrossz versenyek
  • Piliscsév S.E.
  • Pincefalu

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]
  • Kisboldogasszony templom
    Kisboldogasszony templom
  • Kálmánfi Béla emléktábla
    Kálmánfi Béla emléktábla

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Piliscsév települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Piliscsév települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Piliscsév települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  5. ↑ Piliscsév települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  6. ↑ Piliscsév települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  7. ↑ Piliscsév települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  8. ↑ Piliscsév települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. ↑ Piliscsév települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  10. ↑ Piliscsév települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  11. ↑ Piliscsév Helységnévtár
  12. ↑ Piliscsév Helységnévtár
  13. ↑ a b Testvértelepüléseink. Piliscsév.hu, hozzáférés: 2021. szeptember 18.

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Piliscsév&oldid=27537374”