Ugrás a tartalomhoz

Csép

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csép
Református templom
Református templom
Csép címere
Csép címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeKomárom-Esztergom
JárásKisbéri
Jogállásközség
PolgármesterSzéber József (független)[1]
Irányítószám2946
Körzethívószám34
Népesség
Teljes népesség342 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség17,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,04 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 34′ 43″, k. h. 18° 03′ 49″47.578631°N 18.063650°EKoordináták: é. sz. 47° 34′ 43″, k. h. 18° 03′ 49″47.578631°N 18.063650°E
Csép (Komárom-Esztergom vármegye)
Csép
Csép
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
Csép weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csép témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csép község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település a vármegye nyugati felének közepe táján fekszik, 9 kilométerre Kisbértől és 19 kilométerre Komáromtól.

Megközelítése

[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az említett két várost észak-déli irányban összekötő 13-as főút, amely a lakott területének nyugati szélén halad el. Nyugati szomszédjával, Tárkány községgel a 8148-as út kapcsolja össze, a tőle keletre fekvő településekkel nincs közvetlen közúti összeköttetése.

Nyugati határában halad el a Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal, amelyen egy, Tárkánnyal közös vasúti megállóhelye van; Tárkány-Csép megállóhely a falu központjától mintegy 3 kilométernyire helyezkedik el északnyugati irányban.

Földrajzi helyzete

[szerkesztés]

Az Igmándi-Kisbéri-medence kistáj közepén helyezkedik el. A táj itt már délről északra haladva hullámos síksággá szelídül. A felszínt több vízfolyás, köztük a Concó-patak, Császár-ér és a Vékony-ér patakvölgyei tagolják. [A lakosság (táv)vezetékes ívóvízrendszerében ennek ellenére tatabányai víz folyik.] A felszínt lösszel átitatott ártéri homok, kavics és iszap alkotja. Ezen csernozjom talaj alakult ki, a mélyebb részeken réti öntéstalajjal keveredve. Éghajlata mérsékelten meleg és száraz. Évi középhőmérséklete 9,9 °C fok. A csapadékátlag: 620 mm, az éves átlagos napfénytartam 2010 óra, az uralkodó szélirány pedig északnyugati.

Története

[szerkesztés]

Az első régészeti emlékek a bronzkorból származnak. A falu határában honfoglalás kori sírok vannak. Első okleveles említése 1257-ből történik ˇ"possesio regalis Chepp" alakban. A Csép név csak 1909-től használatos. A Csépán név becéző alakjából származik. A falusiak azonban a Csep alakot is használják.

1427-től királynői birtokként szerepelt, de röviddel később a Csepy családé lett. A török korban sok hasonló községgel együtt elnéptelenedett. A 18. század közepére a Pázmándy család ide helyezte székhelyét, s majorságot hozott létre. A század közepére a település nemesi közbirtokossággá alakult át, mely falu életét a 19. század végéig meghatározta. Közülük nagyobb birtokkal a gróf Cseszneky, Pálffy, Mihályi és Göbel családok rendelkeztek. A község fele arányban katolikus és református. A települést a lassú, csendes fejlődés jellemezte. A falu határa nagyobbrészt a kisbirtokosok között oszlott meg és szántóműveléssel foglalkoztak.

A második világháború végén súlyos harcok folytak a falu határában, amelyek 1945. március 24-én értek véget. A háború után a község életét a stagnálás és a csendes visszafejlődés jellemzi. Termelőszövetkezete az 1960-as évek végén a nagyigmándi Új Élet termelőszövetkezethez csatlakozott. Iskolája 1971-ben szűnt meg. Ugyanezen évben a nagyigmándi nagyközségi közös tanács társközsége lett. 1990-ben újra önállóvá vált igazgatása. Az önállóság első éveiben az önkormányzat erőfeszítéseket tett a település kommunális fejlesztésére.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Méhes József (független)[3]
  • 1994–1998: ifj. Széber József (független)[4]
  • 1998–2002: Széber József (független)[5]
  • 2002–2006: Széber József (független)[6]
  • 2006–2010: Széber József (független)[7]
  • 2010–2014: Széber József (független)[8]
  • 2014–2019: Széber József (független)[9]
  • 2019–2024: Széber József (független)[10]
  • 2024– : Széber József (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
349
338
353
312
330
341
342
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,6%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 1,4% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,2%, református 35,4%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 11,5% (23,1% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 96,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% szlováknak, 0,6% cigánynak, 0,3% ukránnak, 0,3% németnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33% volt református, 22,1% római katolikus, 0,6% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 2,4% egyéb katolikus, 16,1% felekezeten kívüli (25,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • református templom 1788-ban építették klasszicista stílusban,
  • műemlék kúriák: Thaly, Csapó, és Micskey családok műemlék jellegű házai,
  • helytörténeti gyűjtemény a volt iskolában.

Nevezetes emberek

[szerkesztés]
  • Csajághy Laura Vörösmarty Mihály múzsája és felesége csépi származású volt,
  • Thaly Kálmán (történetíró, költő, politikus) is itt született. Személye szerepet játszott abban, hogy 1885-ben gyűlést tartott itt a Dunántúli Történetírók Társasága

Híres emberek, akik megfordultak itt

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Csép települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Csép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. ↑ Csép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  6. ↑ Csép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  7. ↑ Csép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 7.)
  8. ↑ Csép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. ↑ Csép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  10. ↑ Csép települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  11. ↑ Csép Helységnévtár
  12. ↑ Csép Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csép&oldid=27372957”