Olcsvaapáti
Olcsvaapáti | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg | ||
Járás | Fehérgyarmati | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szabó Mariann (független)[1] | ||
Irányítószám | 4914 | ||
Körzethívószám | 44 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 261 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 27,82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 11 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 05′, k. h. 22° 21′48.083333°N 22.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 05′, k. h. 22° 21′48.083333°N 22.350000°E | |||
Olcsvaapáti weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Olcsvaapáti témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Olcsvaapáti község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Olcsvaapáti Magyarország keleti szegletében, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye talán legegységesebb természetföldrajzi adottságokkal rendelkező kistáján, a Szatmári-síkságon található, azon 49 kistelepülés egyike, amelyek a Fehérgyarmati kistérséget alkotják. A Szamos jobb partján, a Tisza közelében ül meg a Szamosháton. A két folyó közé települt falut az áradások sokszor elpusztították, ezért több lakóházat és gazdasági épületet természetes, vagy emelt dombra építettek.
Megközelítése
[szerkesztés]Ma csak közúton érhető el, a Szamos bal partján fekvő Olcsva, illetve Panyola felől egyaránt a 4119-es úton. Olcsvával kompjárat köti össze.
Története
[szerkesztés]Olcsva és Apáti a 16. századig két különálló település volt, s csak 1573 körül olvadt össze, s kezdték Olcsvaapáti néven nevezni.
Olcsva
[szerkesztés]Olcsva neve az oklevelekben 1372-ben tűnik fel először.
1396-ban az Ónodi Czudar-ok birtoka, kik részüket a Kaplyon családbelieknek engedik át. 1403-ban az Anthimi család kapta meg. 1459-ben Szentpéterszegi Angelo szerzi meg zálogba. 1462től a Károlyi család tagjainak is van benne részbirtoka. 1462 után sorsa a szomszédos Apátiéval megegyezik.
Apáti
[szerkesztés]Olcsva határában a 13. században egy apátság állott. Megszűnése után birtokait a beregszászi ferencesrendiek és domokosok kapták meg.
Az apátság monostora a tatárjáráskor elpusztult, helyén azonban község alakult, és Apáti néven a 16. századig külön élt.
1573-ban a szomszédos Olcsva után Olcsvaapáti a neve.
A 14. századtól a 19. századig Apáti a Károlyi család birtoka volt.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Halász Csaba (független)[3]
- 1994–1998: Halász Csaba (független)[4]
- 1998–2002: Halász Csaba (független)[5]
- 2002–2006: Halász Csaba (független)[6]
- 2006–2010: Gindele Sándorné (független)[7]
- 2010–2014: Gindele Sándorné (független)[8]
- 2014–2019: Szabó Mariann (független)[9]
- 2019–2024: Szabó Mariann (független)[10]
- 2024– : Szabó Mariann (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 281 | 291 | 306 | 276 | 268 | 269 | 261 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 67,6%-a magyarnak, 0,7% németnek mondta magát (31,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,4%, református 70,6%, görögkatolikus 0,4%, evangélikus 0,4% (24,3% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4-0,4% ukránnak, horvátnak és görögnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,4% volt római katolikus, 60,8% református, 4,1% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 4,9% felekezeten kívüli (25,7% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Olcsvaapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Olcsvaapáti Helységnévtár
- ↑ Olcsvaapáti Helységnévtár