Ugrás a tartalomhoz

Nagycserkesz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagycserkesz
Légi felvétel
Légi felvétel
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNyíregyházi
Jogállásközség
PolgármesterKiss Józsefné (független)[1]
Irányítószám4445
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség1530 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség42,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület41,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 58′, k. h. 21° 32′47.966667°N 21.533333°EKoordináták: é. sz. 47° 58′, k. h. 21° 32′47.966667°N 21.533333°E
Nagycserkesz (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Nagycserkesz
Nagycserkesz
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nagycserkesz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycserkesz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nagycserkesz község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Nyíregyháza nyugati agglomerációjában helyezkedik el, a megyeszékhelytől és Tiszavasváritól egyaránt nagyjából azonos, mintegy 15 kilométernyi távolságra; mindkét település felől a 36-os főúton érhető el. Tiszalökkel a 3612-es, Tiszaeszlárral a 3634-es, Nyírtelek Belegrád, Görögszállás és Varjúlapos településrészeivel a 3635-ös, utóbbi település központjával pedig a 3636-os út köti össze.

Különálló településrésze Cigánybokor, mely Nagycserkesztől körülbelül 6 kilométerre délre fekszik. 2011-es adatok szerint a településrész lakónépessége 75 fő, a lakások száma 29, a nem lakott üdülők száma pedig 1.[3] Menetrendszeri autóbusz-közlekedés köti össze Nagycserkesszel és Nyíregyházával.[4][5] Cigánybokor a 35 126-os számú mellékút végpontjánál fekszik – ezen érhető el Vadasbokor és Nádasbokor is –, Magyarbokor és Bájibokor településrészekre pedig a 35 125-ös számú mellékút vezet.

Története

[szerkesztés]

A megyeszékhely szomszédságában fekvő, jelentős külterülettel rendelkező község korábbi múltja homályba vész. Nem lehet egyértelműen állítani, hogy állandóan lakott település lett volna, de az bizonyos, hogy 1433-tól a Báthori-család birtokai közé tartozott. Az 1700-as években elnéptelenedett területre 1753-ban érkeztek szlovák telepesek, s bokortanyák létrehozásával egyedülálló településformát alakítottak ki Magyarországon.

A mai község két központi tirpák bokortanya (Bundásbokor és Siposbokor) összevonásával, és az azt körülvevő további 14 különálló bokortanyával együtt 1952 óta alkot önálló települést. A lakónépesség összetétele nagyot változott a II. világháború után - 1946-48 között - a csehszlovák és magyar kormány között kötött Csehszlovák–magyar lakosságcsereegyezmény alapján, amikor az itteni szlovák lakosságból több család kitelepült a csehszlovákiai lévai járásba. Helyükre az érsekújvári járásból - az ottani magyar lakosságból ugyanilyen számú családot telepítettek át

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Tomasovszki János (független)[6]
  • 1994–1998: Tomasószki János (független)[7]
  • 1998–2002: Tomasószki János (független)[8]
  • 2002–2006: Luzsinszki Lajosné (független)[9]
  • 2006–2010: Luzsinszki Lajos Lászlóné (független)[10]
  • 2010–2014: Luzsinszki Lajos Lászlóné (független)[11]
  • 2014–2019: Kiss Józsefné (független)[12]
  • 2019–2024: Kiss Józsefné (független)[13]
  • 2024– : Kiss Józsefné (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1785
1784
1778
1585
1637
1559
1530
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 82%-a magyar, 18%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 28,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23%, református 6,2%, görögkatolikus 5,5%, evangélikus 37,8%, felekezeten kívüli 12,6% (13,6% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% németnek és örménynek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8,7% volt római katolikus, 5,3% református, 2,1% görög katolikus, 20,3% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 4,6% felekezeten kívüli (57,8% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Evangélikus templom
  • Nagycserkeszi Asszonykórus Egyesület
  • NAGY-IM ifjúsági szervezet
  • A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nagycserkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 1.)
  4. ↑ Nyíregyháza autóbuszállmásról induló helyközi autóbuszjáratok kivonatos jegyzéke (magyar nyelven) (pdf). Szabolcs Volán. [2011. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 1.)
  5. ↑ Menetrend online (magyar nyelven) (php). [2012. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 1.)
  6. ↑ Nagycserkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Nagycserkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  8. ↑ Nagycserkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  9. ↑ Nagycserkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  10. ↑ Nagycserkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  11. ↑ Nagycserkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  12. ↑ Nagycserkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  13. ↑ Nagycserkesz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Nagycserkesz Helységnévtár
  16. ↑ Nagycserkesz Helységnévtár
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagycserkesz&oldid=27445025”