Ugrás a tartalomhoz

LibreOffice

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
LibreOffice
A LibreOffice indítóközpontja
A LibreOffice indítóközpontja
FejlesztőThe Document Foundation
Legfrissebb stabil kiadás24.8.3 (stabil verzió, 2024. november 14.)[1]
Legfrissebb fejlesztői kiadás25.2 Alpha1 (alfa-verzió, 2024. november 29.)[2]
Programozási nyelvC++, Python és Java
Operációs rendszerLinux
Mac OS X
BSD
Unix
Windows
PlatformIA-32, x64, PowerPC, armel, armhf, MIPS, MIPSel, s390, s90x, SPARC IA-64[3]
Kategóriairodai programcsomag
LicencMozilla Public License (MPL) 2-es verzió[4]
A LibreOffice weboldala

A LibreOffice (rövidítése LibO vagy LO) egy platformfüggetlen irodai programcsomag, amely kompatibilis más jelentős irodai programcsomagokkal. A 2010-ben indult projekt célja olyan vállalatoktól független irodai szoftvercsomag készítése, amelynek alapértelmezett fájlformátuma az ODF, és mentes minden szerzői jogi kötelezettségtől. A projekt nevében a Libre („szabad”) és az „Office” („iroda”) a nyílt forráskódú irodai programcsomagra utal. Mint szabad szoftver, a felhasználók szabadon letölthetik, módosíthatják, használhatják környezettől függetlenül és terjeszthetik a LibreOffice-t. A LibreOffice teljes körű, a helyesírási szabályzat új, 2015-ös 12. kiadásának is megfelelő magyar nyelvi támogatással rendelkezik, ezen túl több mint száz más nyelven is elérhető.

Beépített alkalmazások

[szerkesztés]
LibreOffice Impress Ubuntu operációs rendszer alatt
LibreOffice Math szoftver az Ubuntu rendszeren futtatva
Komponens Megjegyzések
Writer Szövegszerkesztő a Microsoft Word-höz és a WordPerfecthez hasonló funkciókkal.[5]
Calc Táblázatkezelő program, ami a Microsoft Excelhez és a Lotus 1-2-3hoz hasonlít. Néhány egyedi szolgáltatással.[5][6]
Impress Grafikus bemutató készítő program, amelyet a Microsoft PowerPoint ihletett.[5][7]
Draw Vektorgrafikus képszerkesztő és diagram készítő, amely a Microsoft Visiora és a CorelDRAWra hasonlít.[8] PDF fájlok szerkesztésére is képes.
Math Matematikai képletek készítésére és szerkesztésére szolgál. Az XML egy változatát használja a képletek tárolására. A létrehozott ábrák beimportálhatóak az egyéb LibreOffice alkalmazásokba.[9]
Base Adatbázis kezelő program, hasonló a Microsoft Access-hez. A LibreOffice Base lehetővé teszi adatbázisok és kimutatások kezelését, valamint riportok készítését. Az Access-hez hasonlóan lehetőséget ad kisebb méretű adatbázisoknak a dokumentumokba ágyazására (a Java-alapú HSQLDB és a C++-alapú Firebird adatbázis motorok használatával). Szintén lehetővé teszi a csatlakozást különféle adatbáziskezelő rendszerekhez, többek között Access adatbázisokhoz (JET), ODBC/JDBC adatforrásokhoz, MySQL-hez, MariaDB-hez, PostgreSQL-hez, Microsoft Access-hez .[5][10][11][12]

Története

[szerkesztés]

2010. szeptember 28-án az OpenOffice projekt több tagja megalapította a The Document Foundation szervezetet, és létrehozta az OpenOffice.org 3.3 béta változatának egy származtatott változatát. Az új programcsomag létrejöttéhez jelentősen hozzájárult az Oracle által keltett bizonytalanság, amelyben tartani lehetett attól, hogy a vállalat megszünteti az OpenOffice.org projektet, úgy ahogy ezt megtette az OpenSolarisszal. Az alapítók remélték, hogy a LibreOffice név csak átmeneti lesz, mivel felkérték az Oracle-t is, hogy csatlakozzon a szervezethez és adja át nekik az OpenOffice.org márkanevet.[13] Ezt az Oracle visszautasította és arra kérte az átállt fejlesztőket, hogy mondjanak le az OpenOffice.org irányítótestületében betöltött pozíciójukról, így a projekt végleges neve a LibreOffice lett. 2010. október végére, 33 OpenOffice.org fejlesztő mondott le, és állt át a The Document Foundation szervezethez.[14][15][16]

A Go-oo projekt szintén megszűnt, támogatva ezzel a LibreOffice egységes fejlődését.[17] A projekt által kifejlesztett funkciók beolvadtak a LibreOffice-ba. Más OpenOffice változatok szintén beolvadtak a LibreOffice programcsomagba.[18][19]

A Canonical, Novell és Red Hat kijelentette, hogy a jövőben kiadott operációs rendszereikben az alapértelmezett irodai programcsomag szintén a LibreOffice lesz.[15] 2011. január 20-án, az Ubuntu 11.04 fejlesztői kiadásában a LibreOffice vált az alapértelmezett irodai programcsomaggá.[20][21]

A 3.3-as kiadás

[szerkesztés]

A The Document Foundation fejlesztői 2010. szeptember 28-án kiadták a LibreOffice 3.3.0 beta 1-et, amelyet október 14-én követett a Beta 2 majd 2010. november 17-én a Beta 3. Az első kiadásra jelölt változat december 5-én jelent meg, a második pedig karácsony előtt, december 23-án.[22] A harmadik kiadásra jelölt változat 2011. január 13-án került kiadásra,[23] és ezt gyorsan követte a negyedik január 20-án.[24] Az első stabil változatot 2011. január 25-én adta ki a szervezet.[25]

A Pardus lett az első Linux disztribúció amely fő kiadásában az alapértelmezett irodai programcsomag a LibreOffice volt. Ezt 2011. január 20-án adták ki.[26]

Ryan Paul az Ars Technica riportere a LibreOffice 3.3.0 kiadásának napján, a következőképpen értékelte a programcsomagot: „Több figyelemre méltó fejlesztés került be a programcsomagba amely kibővítik a programcsomag részeként szállított alkalmazásokat. Még ennél is fontosabb az, hogy a kiadás egyértelműen tükrözi a LibreOffice projektben rejlő hatalmas erőforrásokat. A LibreOffice 3.3-ban található fejlesztések elősegítik a jobb használhatóságot és az interoperabilitást más formátumokkal. Például jelentősen javult a Lotus Word Pro és Microsoft Works formátumainak támogatása. Egy másik nagyon jelentős fejlesztés az SVG fájlok importálása és szerkesztése a LibreOffice Draw programmal”[27]

A 3.4-es kiadás

[szerkesztés]

A 3.3-at követő fő kiadás[28] a LibreOffice-ból a 3.4-es.[29] A 3.4-es (.0) elsősorban az újdonságok iránti érdeklődőknek szól. Nem feltétlenül tökéletes. A vállalati felhasználóknak illetve azok, akik a stabilitást és a kevés hibát szeretik, célszerű megvárni a későbbi javító (pl. 3.4.1; 3.4.2 stb.) kiadásokat, vagy az előző szériát (3.3-as ág) használni. Többek között a következő újdonságokat hozza a LibreOffice 3.4:[30]

  • A memóriahasználat javítása.
  • A LibreOffice Java-függésének csökkentése. (Hosszú távon a teljes Java-függetlenség elérése a cél. Helyette a Python programozási nyelv preferált.)
  • A LibreOffice migrálásának folytatása GCC és GNU Make programokra, Windows platformon is.
  • A forráskód tisztítása (német nyelvű megjegyzések fordítása angolra, nem használt kódsorok törlése.

A 3.5-ös kiadás

[szerkesztés]
LibreOffice 3.5.5 képernyőképe

A 3.5-ös verziót 2012. február 14-én adták ki.[31] és a főbb funkciói a következők: Visio .vsd importálás, natív PostgreSQL meghajtó, Java 7 támogatás, AES kódolás támogatása az ODF fájlok titkosításához, új .msi Windows Installer,[32] és jobb Office Open XML támogatás.[33] A 2012 februári kiadás tartalmazott továbbá egy online frissítés ellenőrzőt is.[34] Alapértelmezetten, ez a funkció nem teljesen automatikus.

A 3.6-os kiadás

[szerkesztés]

A LibreOffice negyedik nagy kiadása, a 3.6-os verzió 2012. augusztus 8-án jelent meg. Főbb újdonságai: új CorelDRAW importáló, Alfresco integráció a CMIS protokoll használatával, korlátozott Microsoft SharePoint integráció, színskálák és adatsávok a táblázatkezelő celláiban, PDF exportálás vízjelekkel, tökéletesített automatikus formázási funkció a szöveges dokumentumok táblázataiban, jó minőségű képátméretezés, Microsoft SmartArt importálás szöveges dokumentumokba és javított CSV kezelés.[35] A kiadási ütemtervet[36] követő, eddig megjelent hibajavító kiadások: 3.6.1 (2012. augusztus 29.),[37] 3.6.2 (2012. október 4.),[38] 3.6.3 (2012. november 1.)[39]

A 4-es kiadásoktól az 5.0-s kiadásig

[szerkesztés]

A programcsomag ötödik nagy kiadása, a 4.0-s verzió 2013. február 7-én jelent meg. A fejlesztők, a jelentős kódtisztítás mellett, a LibreOffice-t számos tulajdonsággal ruházták fel: integráció a tartalom- és dokumentumkezelő rendszerekkel (Alfresco, IBM FileNet P8, Microsoft Sharepoint 2010, Nuxeo, OpenText, SAP NetWeaver Cloud Service és más rendszerekkel) a CMIS szabványon keresztül; jobb interoperabilitás a DOCX és RTF dokumentumokkal; a Microsoft Publisher dokumentumok importálása és a Visio importálószűrő továbbfejlesztése; mindezekről bővebben és a további újdonságokról a bejelentésben és a kiadási megjegyzésekben olvashatunk.[40][41]

A 4-es fejlesztési ág soron következő kiadásai a további kódtisztítás és -optimalizálás, valamint az új alapokra helyezett, átméretezhető, egyszerűen lokalizálható és akadálymentesített párbeszédablakok mellett olyan hasznos lehetőségekkel bővítették a LibreOffice-t, mint a betűkészletek beágyazása a dokumentumokba, a digitális aláírással ellátott PDF-ek exportálása, vagy a diát egyből a rendelkezésre álló munkaterülethez méretező ikon az Impress állapotsoron.

Az 5.0-s kiadás több régi hiányosságot is pótol: feltételes cellastílusok hozhatók létre a Calcban, közvetlenül vághatóak a képek a Writerben és a Calcban. A programozási felület bővítését a mobil és webes platformon való megjelenés követte: a LibreOffice Android és online (például az OwnCloud webes tartalomkezelővel integrált) fejlesztői változatban is elérhetővé vált.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2024. november 14., Italo Vignoli, angol, 2024. november 14., https://blog.documentfoundation.org/blog/2024/11/14/libreoffice-24-8-3/
  2. ↑ x1sc0: LibreOffice 25.2 Alpha1 is available for testing (brit angol nyelven), 2024. november 29. (Hozzáférés: 2024. november 29.)
  3. ↑ packages.debian.org/wheezy/libreoffice
  4. ↑ About Us / Licenses. www.libreoffice.org (angolul) (Hozzáférés: 2018. szeptember 5.)
  5. ↑ a b c d What is LibreOffice?. The Document Foundation. (Hozzáférés: 2019. május 4.)
  6. ↑ LibreOffice Calc. Libreoffice.org. (Hozzáférés: 2014. november 24.)
  7. ↑ LibreOffice Impress. Libreoffice.org. (Hozzáférés: 2014. november 24.)
  8. ↑ LibreOffice Draw. Libreoffice.org. (Hozzáférés: 2014. november 24.)
  9. ↑ LibreOffice Math. Libreoffice.org. (Hozzáférés: 2014. november 24.)
  10. ↑ LibreOffice Base. The Document Foundation. (Hozzáférés: 2014. november 24.)
  11. ↑ LibreOffice 4.2 released with new SQL preview feature : Firebird SQL backend. Firebird News, 2014. január 30. (Hozzáférés: 2015. május 2.)
  12. ↑ HSQLDB to be replaced by Firebird. LibreOfficeForum.org. [2015. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 2.)
  13. ↑ Az OpenOffice.org közösség bejelenti a The Document Foundation szervezetet. The Document Foundation, 2010. szeptember 28. [2010. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 21.)
  14. ↑ Ricky. „És így az exodus elkezdődött – 33 fejlesztő hagyta ott OpenOffice.org projektet”, Digitizor (Hozzáférés: 2010. november 1.) 
  15. ↑ a b Collins, Barry: OpenOffice group breaks away from Oracle. PC Pro. [2012. március 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
  16. ↑ Clarke, Gavin: OpenOffice files Oracle divorce papers. The Register. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.)
  17. ↑ Go-oo homepage. [2011. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 9.)
  18. ↑ A The Document Foundation GYIK. The Document Foundation, 2010. szeptember 28. [2010. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 5.)
  19. ↑ Edge, Jake: Michael Meeks a LibreOffice és A Document Foundation jövőjéről nyilatkozik. Linux Weekly News, 2010. szeptember 28.
  20. ↑ Canonical Ltd: A “libreoffice” csomag megjegyzései az Ubuntuban, 2011. January. (Hozzáférés: 2011. január 20.)
  21. ↑ Proffitt, Brian. „Az Ubuntu nem cseréli le az OpenOffice.org-t LibreOffice-ra ... most”, News Organization. [2012. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. január 20.) 
  22. ↑ LibreOffice 3.3 Release Candidate 2 Available For Download
  23. ↑ LibreOffice 3.3 Release Candidate 3 Available
  24. ↑ A LibreOffice 3.3 4. kiadásra jelölt verziója elérhető
  25. ↑ A The Document Foundation kiadta a LibreOffice 3.3-at
  26. ↑ Pardus 2011 Béta áttekintés – az év legizgalmasabb disztribúciója?
  27. ↑ Paul, Ryan. „A LibreOffice túlszárnyalja az OOo képességeit”, Ars Technica (Hozzáférés: 2011. január 25.) 
  28. ↑ A LibreOffice kiadási politikája. LibreOffice.hu, 2011. május 20. [2011. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 28.)
  29. ↑ Megjelent a LibreOffice 3.4.0. LibreOffice.hu, 2011. június 3. [2011. június 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 28.)
  30. ↑ Az újdonságok magyarul is olvashatóak.. [2011. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 28.)
  31. ↑ Thomson, Iain: LibreOffice debugs and buffs up to v.3.5. The Register, 2012. február 14. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  32. ↑ v3.5 release notes. Wiki.documentfoundation.org. [2012. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 15.)
  33. ↑ Noyes, Katherine: 10 Things to Look Forward to in LibreOffice 3.5. PCWorld, 2012. január 23. [2012. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 3.)
  34. ↑ Gorman, Michael: LibreOffice updates to version 3.5, brings grammar check, bigger Calc workbooks, and more. Engadget, 2012. február 14. [2019. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 29.)
  35. ↑ LibreOffice 3.6.0. LibreOffice.hu, 2012. augusztus 8. [2012. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)
  36. ↑ Release Plan. The Document Foundation
  37. ↑ LibreOffice 3.6.1. LibreOffice.hu, 2012. augusztus 29. [2012. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. augusztus 29.)
  38. ↑ LibreOffice 3.6.2. LibreOffice.hu, 2012. október 4. [2012. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 27.)
  39. ↑ LibreOffice 3.6.3. LibreOffice.hu, 2012. november 1. [2012. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. november 2.)
  40. ↑ A The Document Foundation bejelenti a LibreOffice 4.0-t. LibreOffice.hu, 2013. február 7. [2013. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 13.)
  41. ↑ 4.0 New Features and Fixes. LibreOffice

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:LibreOffice
A Wikimédia Commons tartalmaz LibreOffice témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=LibreOffice&oldid=27111155”