Cserszegi fűszeres

Cserszegi fűszeres
fehérborszőlő
Egy üveg cserszegi fűszeres
Egyéb nevei	Aubaine, Beaunois, Gamay Blanc, Melon Blanc
Eredet	Magyarország, hungarikum
Nemesítő neve	Bakonyi Károly
Nemesítés alapfajtái	Irsai Olivér és piros tramini
Nemesítés éve	1960
Hazai elterjedtsége	Csongrádi, Hajós-Bajai, Kunsági, Etyek-Budai, Balatonfelvidéki, Zalai borvidék
Általános elterjedtsége	hungarikum
Fürt leírása	közepes méretű, alakja kúpos, vállas, közepesen tömött
Érési időszak	szeptember második fele
Érzékenység	tőketerhelés
Művelésmód	magasművelésű tőkeformák
Borának jellemzői	Bora félszáraz fehérbor, fajtajelleges illatú, fűszeres zamatú.

A cserszegi fűszeres a szőlőfélék (Vitaceae) családjába, a bortermő szőlőkhöz (Vitis vinifera) tartozó fehér szőlőfajta.

A fajta kinemesítésének története

A fajtát 1960-ban a Keszthely melletti Cserszegtomajon Bakonyi Károly keresztezte az Irsai Olivér és a piros tramini szőlőfajtákból. A kísérletnek az volt a célja, hogy egy olyan szőlőfajtát nyerjenek, amely amellett, hogy finom bort ad, két másik kikötésnek is megfelel: jól bírja a téli hideget és hamar érik. Ez azért volt fontos, mert ezt a szőlőfajtát inkább az ország északabbi felébe szánták, ahol kevesebb a napfény, hamarabb jön az ősz, és hidegebbek a telek.

A fajta nem volt rögtön átütő sikerű, csak elszórtan telepítették. Ugyan a szőlőnek szüksége van a téli hidegre (ez kényszeríti pihenésre), mégis, a túl nagy hideg és túl hosszú fagy kárt tehet a növényekben - ahol ez jellemző volt, a szőlészek nem szívesen telepítették. Az 1984-85-ös és az 1986-87-es kemény telek viszont jelentős károkat okoztak: ekkor került a figyelem középpontjába a Bianca fajtával együtt a cserszegi fűszeres is.

Jellemzői

Fürtje közepes méretű, alakja kúpos, vállas, közepesen tömött. Bogyói kicsik, gömbölyűek, az érés kezdetén „húspiros” színűek, majd kifakulva az érés végére inkább borostyánszínűek; vékony, de szívós héjúak, lédúsak. Korán fakad, virágzik és érik, de a szüretelésre csak szeptember második felében kerül sor. Növekedési erélye közepes, a kondicionális állapotra ügyelni kell. 10-12 t/ha termésre szakszerű művelés mellett hosszú távon is képes. Kevés másodtermést hoz.

A biztonságosan beérő termés cukortartalma eléri, sőt gyakran meghaladja a 18 mustfokot. A must savtartalma 8-10 g/l között változik, nem lágyul le.

Megfelelő időben szüretelt termésének bora muskotályos illatú, fűszeres zamatú, harmonikus savtartalmú, extraktban gazdag, ami önmagában vagy házasított formában értékes lehet.

A téli fagyokkal szembeni tűrőképessége kiemelkedő, ezért a síkvidéki szőlőtermesztés megbízható fajtájává vált. A szárazságra viszont érzékeny, ilyen viszonyok között mérsékelten kell terhelni, különben fonnyadni kezd. A rothadásnak viszonylag ellenáll. Alkalmas a magasművelésű tőkeformákra, de a tőkék terhelését fokozott figyelemmel kell kísérni, hogy a túlterhelés elkerülhető legyen. 6-8 rügy/négyzetméter rügyterheléssel kielégítően terem. A terhelést hosszúcsapokon illetve félszálvesszőkön célszerű elosztani. Nem nevel sűrű lombot, mérsékelt zöldmunkával tőkéi kézben tarthatók.

Hazánkban jellemzően a csongrádi, hajós-bajai, kunsági, etyek-budai, balaton-felvidéki, zalai borvidéken termesztik.

A cserszegi fűszeres a ceglédi Ungváry László Borrend zászlósbora.

Források

• A cserszegi fűszeresről (magyar nyelven). elitbor.hu. [2012. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 8.)
• cserszegi fűszeres (angol nyelven). vivc.de. [2012. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 8.)

További információk

Borissza Bornapló - cserszegi fűszeres