Ugrás a tartalomhoz

Budakeszi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budakeszi
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Budakeszi címere
Budakeszi címere		 Budakeszi zászlaja
Budakeszi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásBudakeszi
Jogállásváros
PolgármesterDr. Győri Ottilia (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2092
Körzethívószám23
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség15 862 fő (2024. jan. 1.)[3]
Népsűrűség375,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 55′ 48″47.511111°N 18.930000°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 40″, k. h. 18° 55′ 48″47.511111°N 18.930000°E
Budakeszi (Pest vármegye)
Budakeszi
Budakeszi
Pozíció Pest vármegye térképén
Budakeszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budakeszi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Budakeszi (németül: Wudigess) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Budakeszi járás székhelye és második legnépesebb települése Budaörs után.

Itt működik a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gibier) adminisztratív irodája.

Földrajza

[szerkesztés]
Budakeszi és környékének térképe
Budakeszi a János-hegy tetején álló Erzsébet-kilátóból

Budakeszi a fővárosi Margit-szigettel nagyjából megegyező földrajzi szélességen, a szigettől légvonalban mintegy 9 kilométerre nyugatra fekszik. Közúton a Széchenyi lánchídtól (Clark Ádám téri „0” kilométerkő) mért távolsága 14 kilométer. A Budakeszi-medence északkeleti részén felépült települést keleti, északi és nyugati irányból hegyek határolják: a Biai-hegy, a Kis-Kopasz, a Nagy-Hárs-hegy és a János-hegy. Déli irányból a Budakeszi-árok löszös felszínű völgye található enyhén tagolt domborzattal. Domborzatát több tektonikus árok is tarkítja, melyek közül a legjelentősebbek: a Kavics-árok, a Szarvas-árok, a Hideg-völgy és Hosszú-hajtás-völgy. Szomszédos települések: Budapest (II. és XII. kerület), Budaörs, Biatorbágy, Páty, Nagykovácsi és Remeteszőlős. Szintén szomszédosnak számít a közvetlenül nem határos Telki is.

A település éghajlata hasonló Budapestéhez. A csapadék mennyisége megegyezik, azonban az átlaghőmérséklet 2 °C-kal alacsonyabb, viszont több a napsütéses órák száma. A levegő szennyezettsége alacsonyabb a főváros hegyi kerületeihez képest.

A város környékének növényzete túlnyomórészt tölgyes erdő, amelybe északnyugati irányban, a Telki felé tartó műút mentén egy kisebb szőlőültetvény ékelődik. Jóval nagyobb szőlős található a településtől délnyugatra, a Farkashegyi repülőtér körüli mezőgazdaság]]i művelésű területen, amelyhez kisebb számú gyümölcsösök is társulnak. Délkeletre két üdülőövezeti egységben (Máriamakk és Nagyszénászug) a lassan beépülő zártkertekben régebben gyümölcsös és szőlőskertek sorakoztak. Budakeszitől északi és nyugati irányban, a Budai Tájvédelmi Körzet részét képező Nagy-Kopasz és Fekete-hegy vidékét kiterjedt erdő borítja.

Közlekedés

[szerkesztés]
22A busz a Dózsa György téren

Budakeszi a Szépilonához torkolló Budakeszi úton érhető el a fővárosból, a XII., illetve a II. kerület felől. Az út folytatódása a Páty–Zsámbék felé haladó 1102-es út. Az útról északnyugati irányba Telki–Budajenő–Perbál (1103-as út), délnyugati irányba Törökbálint–Budaörs/Diósd/Érd–Budapest XXII. kerülete/Tárnok/Sóskút felé (8102-es út) lehet közlekedni.

Közösségi közlekedéssel Budapest felől két irányból közelíthető meg, egyrészt a Budakeszi út felől a 22-es autóbuszcsaláddal (22, 22A, 222, 922, 922B), másrészt pedig Kelenföld felől Budaörsön keresztül a 188-as és a 188E buszjáratokkal. A buszok egyben a város helyi járataiként is szolgálnak. A Budakeszin belüli utazáshoz környéki jegy vagy bérlet szükséges. A Széll Kálmán térről érkező 22-es család útvonala a Gyógyszertár megállóhelynél kettéválik, a 22-es és 22A busz a Fő utcán keresztül éri el a Dózsa György teret. (Innen a 22-es a Budakeszi úton folytatja útvonalát a Tescóig.) A 188-as, a 188E, a 222-es, valamint az éjszakai 922-es és a 922B viszonylatok pedig a város északnyugati részét feltárva, a Temető utca és a Márity László úton haladva a Honfoglalás sétányig közlekednek. Az éjszakai buszok ezután a Dózsa György térhez közlekednek tovább, majd a 922B Páty, Telki, Budajenő, Perbál és Tök települések érintésével éri el Zsámbékig halad, innen visszafelé csak Pátyot érinti, majd Budakeszitől a 922-essel közös szakaszon tér vissza Budapestre. A Budapest–Páty/Perbál–Zsámbék útvonalon közlekedő forgalmas elővárosi Volánbusz járatok (781, 782, 783, 784, 785, 786, 787, 789, 791, 793, 794, 795) is a település főutcáját használják.

Története

[szerkesztés]

A város területén már az újkőkorszakban laktak. A rómaiak idejében virágzó település volt itt egy kereskedelmi út mellett.

A település a honfoglalás idején a Keszi törzs szállásterülete volt, melyből a neve eredeztethető. Nevét először 1270-ben említik. Ekkorra már virágzó település alakult ki, mivel a Fehérvár–Buda kereskedelmi úthoz itt csatlakozott egy másik, Tinnye–Esztergom felé, amely lehetővé tette a visegrádi vám kikerülését.

Buda 1541-es elestével a település a törökök kezére került, nagyban elnéptelenedett. 1659-ben Zichy István szerezte meg a korábban császári birtokot, majd (főleg a törökök 1686-os kiűzése után) német telepeseket hívott. Ők nagyrészt szőlőműveléssel foglalkoztak errefelé, Buda, később Budapest piacot jelentett számukra.

1739-ben súlyos pestisjárvány pusztított a hegyközségben. Az 1870-es években a filoxéra elpusztította a szőlő nagy részét, így sokan Budapesten kerestek munkát, amely a millenniumi építkezések miatt bőven akadt. A 20. században megtelepült a helyi ipar is: elektromos műszaki gyár és festékgyár létesült.

A 19. század végétől egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált a település. 1901-ben itt létesült az Erzsébet királyné szanatórium. 1928-ban buszjárat indult a Szépjuhásznéhoz, ahonnan tovább lehetett utazni Budapest felé. 1932-től már közvetlen BART buszjárat közlekedett Budapest és Budakeszi között.

A második világháború alapvetően felborította a település életét. A háborús áldozatok veszteségeit az őslakosnak számító svábok kitelepítése még tovább fokozta és a község lényegében Budapest alvóvárosává vált.

A szuburbanizáció során számos jómódú budapesti költözött a településre, ami a helyi szellemi életet is felpezsdítette. A település híres lakosa volt Erkel Ferenc.[forrás?]

A Fekete-hegy körüli erdő a Kádár-korszakban kiemelt vadászterületként funkcionált, amit a Vadaspark határában a Telki felé tartó műúttól a Petneházyréten és Juliannamajoron át Nagykovácsiig húzódó rozsdás vadkerítés, illetve az azon túl élő szintén népes - az emberre többnyire veszélytelen - vadállat állomány is jelez.[4]

Az 1970-es években épült a József Attila lakótelep.

2007-ben a Pilisvörösvári kistérségből átkerült a Budaörsibe. 2013-ban lett a Budakeszi járás székhelye.

Politika

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Szemereki Zoltán (nem ismert)[5]
  • 1994–1998: Szemereki Zoltán János (MDF-KDNP-MIÉP)[6]
  • 1998–2002: Szemereki Zoltán János (MDF-Fidesz)[7]
  • 2002–2006: Farkas Gyula (Budakesziért Függetlenek Egyesülete)[8]
  • 2006–2010: Tagai István (Keszi Kör – Vállalkozók Egyesület)[9]
  • 2010–2019: Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia (Fidesz-KDNP)[10][11]
  • 2019–: Dr. Győri Ottilia (Fidesz-KDNP)[12][1]
Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Szemereki Zoltán nem ismert 1990–1994 Az 1990-es választási eredmények:[5]
Szemereki Zoltán János MDF-KDNP-MIÉP 1994–2002 Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 3955 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 2317 szavazatot szerzett meg, amivel 58,58 %-os eredményt ért el.[6]
MDF-Fidesz Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 4724 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 2499 szavazatot szerzett meg, amivel 52,90 %-os eredményt ért el.[7]
Farkas Gyula Budakesziért Függetlenek Egyesülete 2002–2006 A 2002. október 20-án megtartott választáson az 5861 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 2237 szavazatot szerzett meg, amivel 38,17 %-os eredményt ért el.[8]
Tagai István Keszi Kör – Vállalkozók Egyesülete 2006–2010 A 2006. október 1-jén megtartott választáson a 6511 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 2727 szavazatot szerzett meg, amivel 41,88 %-os eredményt ért el.[9]
Dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia Fidesz-KDNP 2010– A 2010. október 3-án megtartott választáson az 5245 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 2717 szavazatot szerzett meg, amivel 41,80 %-os eredményt ért el.[10]
A 2014. október 12-én megtartott választáson az 5116 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 3519 szavazatot szerzett meg, amivel 68,78 %-os eredményt ért el.[11]
Dr. Győri Ottília A 2019. október 13-án megtartott választáson a 6360 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 3720 szavazatot szerzett meg, amivel 58,49 %-os eredményt ért el.[12]
A 2024. június 9-én megtartott választáson a 8139 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 3869 szavazatot szerzett meg, amivel 47,54 %-os eredményt ért el.[1]

A 2019-es önkormányzati választás eredménye

[szerkesztés]
  • A polgármester-választás eredménye[13]
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Dr. Győri Otillia   Fidesz–KDNP 3720 58,49%
Hegyesi Beáta Budakörnyék Fejlődésért Egyesület 2640 41,51%
Összesen 6360 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[14]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  Fidesz–KDNP 8 P                
  Budakörnyék Fejlődésért Egyesület 3                  
  Budakesziért Függetlenek Egyesülete 1                  

Gazdaság

[szerkesztés]

Budakeszin az egykor fejlett mezőgazdaságot a korábbi privatizációt követően leginkább néhány professzionalizálódó vállalkozás élteti tovább, ezeknek sem gazdasági, sem foglalkoztatási jelentősége nem nagy, de eredményesen viszik tovább az egykori gyümölcs- és szőlőtermesztés hagyományait. A környező erdők alkalmat adnak arra, hogy a Pilisi Parkerdőgazdaság is jelentős tevékenységet végezzen itt. A várostól északnyugatra egy tangazdaság is működik.

Különösen nagy jelentőséggel nem bír az ipar a város életében, kisebb vállalkozások keretében működnek környezetbarát ipari létesítmények, lényeges szerepe van azonban a nagyrészt nagy- és kiskereskedelmi cégeket, szolgáltató vállalkozásokat tömörítő gazdasági területeknek, a gyors ütemben fejlődő Szőlőskert, illetve Hidegvölgy településrészekben.

Budakeszin teljes a szolgáltatási szektor, az egészségügy és a vendéglátás terén különösen kiemelkedő a város teljesítménye.

A város északi határában három országos jelentőségű egészségügyi intézmény: az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet[15] és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központjának rehabilitációs részlege működik, valamint a Budapest XII. kerületi Országos Korányi Pulmonológiai Intézet[16] is Budakeszi infrastruktúráját használja.

Növekvő szerepe van a kereskedelemnek, több szuper- és hipermarket, valamint szakáruház is épült a településen. A lakosság kiszolgálására három pénzintézet és biztosítótársaság működik a városban.

A város élénk kirándulóturizmussal rendelkezik. A Vadaspark, Makkosmária és a környező erdőségek hétvégente sok kirándulni vágyót vonzanak. Budakeszin egy szálloda, és több panzió is működik.

A településen borászat működik, ahol borkóstolásra is van lehetőség. A boraikat a helyi Borháló üzletben értékesítik.

2001. július 1-jétől a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (Conseil International de la Chasse et de la Conservation du Gébier) székhelye is itt van.

Borozó

Népesség

[szerkesztés]

Budakeszi lakossága nagyrészt magasan iskolázott, jómódú, városi életmódot folytató emberekből áll. Továbbra is akadnak a német nemzetiségi hagyományokat ápoló „őslakos” budakesziek.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
13 707
13 724
15 088
15 575
15 473
15 862
201320142021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 4,6% németnek, 0,5% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 11,3%, evangélikus 1,6%, görögkatolikus 1,4%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 17,5% (28,8% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,2% németnek, 0,5% ukránnak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, görögnek, örménynek és ruszinnak, 7,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,4% volt római katolikus, 9,9% református, 1,9% evangélikus, 1,2% görög katolikus, 0,3% ortodox, 0,2% izraelita, 1,5% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 15,3% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).[17]

Kultúra, oktatás, sport

[szerkesztés]

A városban óvoda, nagy általános iskola, zeneiskola, művészeti iskola és két gimnázium működik, amelyek leginkább a környék kisebb településeiről, másrészt Budapestről vonzzák a diákokat.

Budakeszi iskolái: Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Nagy Sándor József Gimnázium, Széchenyi István Általános Iskola.

A településen kiépült sportinfrastruktúra van, több országos jelentőségű sportoló lakhelye. A Bécs-Pozsony-Budapest Szupermaraton egyik fontos állomása.

Az Erkel Ferenc Művelődési Központ regionális jelentőségű. A településen sok kulturális rendezvényt szervez, melyek közül a legfontosabb az Erkel Napok, a Budakeszi Családi Napok, a Makkosi Búcsú, a Mezei Mária Művészeti Napok és a Budakeszi Búcsú.

Számtalan civil szervezet működik a városban, amelyek jelentős szerepet játszanak a település kulturális és közösségi életében.

A település adottságai miatt sok képzőművész él a városban, tevékenységüket a KesziArt Egyesület fogja össze.

Nevezetességek

[szerkesztés]
A mai római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások az 1761–66 között épült barokk templom alatt a település nagyságához képest jelentős méretű középkori templom falcsonkjaira bukkantak
Református templom
Hősi emlékmű
  • Álomvölgy[18]
  • Budakeszi Arborétum
  • Első világháborús emlékmű (a református templom felett, Fő utca)
  • Erkel Ferenc mellszobra (Fő tér)
  • Erkel Ferenc emléktáblája (Erkel utca)
  • Gőzmozdony (Rózsa utca)
  • Himnusz-szobor (Budapest városhatárnál, Fő utca)
  • Katonasírok
  • Metodista templom (V. Majzik Mária kerámia díszítésével (állandó kiállítás az altemplomban)) (Rákóczi utca)
  • Mezey Mária-emlékház (Petőfi utca)
  • Minden Magyarok zászlaja (Budapest városhatárnál, Fő utca)
  • Nagy Gáspár költő mellszobra (Fő tér)
  • Pászti Gyula A mamutfenyők mellett, 1996-ban emlékkövet állított a BBTSSz 'Rockenbauer Pál' Túravezető Klubja, néhai elnöke: Pászti Gyula (1917-1996) nevének, és 'Szép erdőt, mezőt!' köszönésének vésetével. A hosszú szünetel/te/és után 1990-től újra működő klub, köztiszteletben álló személyisége volt. Legkedvesebb, legnyugtatóbb túraútvonala a mamutfenyők mellett vezetett, Az emlékkő elkészítési és kihelyezési feladatait a Budakeszi Erdészet néhány dolgozója szervezte/végezte el.
  • Református templom (Határon Túli Magyarok Emléktemploma – Basa Péter, Pest Megyei Építészeti Nívódíj, 1999) (Fő utca)
  • Római katolikus templom (Havas Boldogasszony-templom – 1761, barokk) (Fő utca)
  • Római katolikus templom (Angyalok királynéja-templom – barokk) (Makkosi út)
  • Sváb parasztházak
  • Sváb ősök emlékműve (Őseink emlékére) (a római katolikus templom alatt, Fő utca)
  • Széchenyi István mellszobra (Széchenyi tér, Temető út és Széchenyi utca kereszteződése)
  • Templomrom (román stílusú) (a római katolikus templom mellett, Fő utca)
  • Vadaspark
  • Vitorlázó-repülőtér (Farkashegyi repülőtér)
  • Wass Albert mellszobra (Fő tér)
  • '56-os emlékkő (Szanatórium utca Fő utca sarok)
Felhagyott kőfejtő a Vadaspark parkolójánál
Nagyítás
Felhagyott kőfejtő a Vadaspark parkolójánál

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Neves személyek

[szerkesztés]

Az alábbi személyek egy időben Budakeszin éltek vagy jelenleg is a város lakói. Zárójelben a születési (és halálozási) évszámok szerepelnek.

  • Albert Gábor (1929–2017) Kossuth-díjas és József Attila-díjas író
  • Albert Zsuzsa (1932–), a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett író, költő, rádiós műsorvezető, szerkesztő
  • Balassa Sándor (1935-2021) Kossuth-díjas, Erkel Ferenc-díjas, Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, a Nemzet művésze, A Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetettje
  • Balczó András (1938–) többszörös olimpiai és világbajnok öttusázó
  • Bánó Iván (1888–1961) magyar földbirtokos, gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő (itt halt meg)
  • Basa Péter (1964–2009) Ybl Miklós-díjas építész
  • Bártfai Szabó Gábor és Orsolya építészek, a „2010. Év Lakóháza” tervezői
  • Bíró Ildikó (1955–), a Duna Palota ügyvezető igazgatója, volt országgyűlési képviselő
  • Bohony Beatrix, a „Marbushka” játékok tervezője és gyártója
  • Crespo Rodrigo (1973–) színművész, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatója
  • Császár Mónika (Budapest, 1954. november 17. –) magyar tornásznő, az 1972. évi nyári olimpiai játékokon a bronzérmes olimpiai tornászcsapat tagja
  • Csepregi Gyula (1958–2014) Liszt Ferenc-díjas dzsesszszaxofon-művész
  • Csoma Gergely (1954–) fotó-és szobrászművész, csángó néprajzkutató
  • Dalotti Tibor (1963–) koreográfus, a többszörös show- és látványtánc-világbajnok Botafogo Táncegyüttes alapító művészeti vezetője, a Magyar Táncművészeti Egyetem tanára[19]
  • Darnyi Tamás (1967–) négyszeres vegyesúszó olimpiai bajnok
  • Deés Enikő (1943–) Munkácsy-díjas textilművész
  • Demszky Gábor (1952–) magyar jogász, szociológus, politikus, Budapest főpolgármestere öt hivatali cikluson keresztül (1990–2010)
  • Déry Attila Ybl-díjas építész
  • Détár Enikő (1964–) Artisjus- és Déryné-díjas magyar színésznő, előadóművész.
  • Dévényi János (1956–) festőművész, a KesziArt Egyesület elnöke, geometriai képei az arányok, színek, formák, a szépség és harmónia tengelyében születnek
  • Dira Zsófia (1991–) ifjúsági kajakos világbajnok
  • Egely György (1950–) feltaláló, szakíró
  • Erkel Ferenc (1810–1893) zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester
  • Farbaky Péter (1957–) építész, művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának az igazgatója
  • Fehér Bence (1992–) biofizikus, többszörös országos és világbajnok harcművész
  • Filó Kristóf (1947–2024) katolikus pap, 2001-től haláláig a település plébánosa
  • Fischer László (1962-) síugró, tizenkilencszeres országos bajnok
  • Gábor Emese (1973–) mesekönyv-illusztrátor, szobrász, költő, többek között a budakeszi Széchenyi István- és Wass Albert-szobrok alkotója
  • Gellér-fivérek: László (1944–), Mihály (1947–) és Gábor (1958–) – síugrásban és északi összetettben 47 magyar bajnoki aranyérmet szereztek[20]
  • Giron Zsolt (1957–), 1975–1979 között a Ferencváros labdarúgója, ezüst- és bronzérmet szerzett a magyar bajnokságban, testnevelő tanár
  • Hargitay András (1956–), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével díjazott úszó, háromszoros vegyesúszó világbajnok, állatorvos
  • Hámori József (1932–) Széchenyi díjas biológus, agykutató, az MTA rendes tagja, 1998-2000 között a kulturális örökség minisztere
  • Hámori Máté (1983–) az óbudai Danubius ifjúsági zenekar művészeti vezetője
  • Hellner Katalin (1941–1988) sokszoros országos sífutó bajnok
  • Heltay László karnagy, ő alakította meg Angliában a St Martin-in-the-Fields és a Brighton Fesztivál kórusát és ő készítette el Milos Forman Amadeus filmjének kórusfelvételeit a St Martin-in-the-Fields kórusával. Jelenleg Spanyolországban és Budakeszin él.[21]
  • Horváth Ildikó (1964–) egyetemi magántanár, tüdőgyógyász kutató orvos, az MTA doktora, a WHO magyarországi tagállami kapcsolattartó, az Európai Tüdőgyógyászati elnökségi tagja és a Klinikai Tudományos Bizottság tagja
  • Illényi Katica (1968–) Magyarország Kiváló és Érdemes Művésze, Liszt- és Artisjus díjas hegedű- és teremin-művész, a komoly- és könnyűzene, valamint a jazz világában is megbecsült, nagyra értékelt előadó, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja
  • H. Bóna Márta (1944–2011) meteorológus
  • Janicsák Veca (1989–) énekesnő
  • Jónás Rita (1968–) színművész, Darnyi Tamás felesége, korábban éveken át az RTL Klub Kölyökmagazin című műsorának vezetője
  • Józsa Lajos Archiválva 2014. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben (1944–) szobrászművész, számos köztéri szobor megalkotója
  • Kály-Kullai Károly (1954–) neves drogügyi szakértő, a nemzeti drogstratégiát kidolgozó munkacsoport tagja
  • Kálmán C. György (1954–) irodalomtörténész
  • Kásler Miklós (1950–), Széchenyi-díjas magyar onkológus, tanszékvezető egyetemi tanár, az orvostudomány kandidátusa, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, 2018-tól az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere
  • Keresztes Dóra (1953–) Balázs Béla-díjas grafikus, animációsfilm-készítő
  • Kéri Szabolcs (1972-), pszichiáter, egyetemi tanár, az MTA doktora, az Academia Europaea választott tagja, a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet tudományos igazgatója és osztályvezető főorvosa
  • Kiss Iván (1949–) grafikus, animációsfilm-készítő
  • Kiss József (1966–2018) színművész, az Argo című magyar akció-vígjáték Tysonja
  • Kisszabó Gábor (1959–) az Első Emelet együttes basszusgitárosa, kulturális manager
  • Kovács András Péter (1978–) Karinthy-gyűrűs humorista, író, a hazai stand up comedy egyik meghatározó alakja
  • Lieber Éva (1932–2005) festő- és textilművész, Tornyai-díjas
  • Major István (1949–2014) magasugró, háromszoros fedettpályás Európa-bajnok, olimpiai 6. helyezett, háromszor volt Magyarországon az év atlétája
  • Makk Attila (1963–) belsőépítész, grafikus, 2003-ban az "Év belsőépítésze" díjazottja
  • Mayer István síugró, 1977-ben síugró csapatban országos bajnok
  • Mezey Mária (1909–1983) színművész, érdemes és kiváló művész
  • Michna György (1920–2013), a Magyar Királyi Légierő legendás Puma századának egyik pilótája
  • Molnár Gergely (Mr. Jupiter, 1945–) bűvész, a Manilai Bűvészegyetem díszdoktora, 2013-tól az Izraeli Bűvészszövetség díszelnöke; a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (2002) és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2014) kitüntetettje
  • Müller Sándor (1948–) 17-szeres válogatott labdarúgó, az 1982-es spanyolországi vb-n szereplő válogatott csapat tagja
  • Nagy Ákos (1982–) zeneszerző
  • Nagy Gáspár (1949–2007) Kossuth-díjas költő, író
  • Nagy Kálmán (1909–2010) huszár ezredes, hadtörténész
  • Németh Zsigmond (1944-), aki társával, Krúg Lászlóval, 1981-ben megismételte Endresz György és Magyar Sándor legendás 1931-es óceán-átrepülését motoros géppel
  • Navracsics Tibor (1966–) magyar jogász, politológus, egyetemi docens, politikus. 2014-től az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.
  • Nemcsik Zsolt (1977–) vívó, olimpia ezüstérmes kard egyéniben, világbajnoki aranyérmes kard csapatban
  • Nyulász Péter (1968–) meseíró, gyermekversköltő, 2011-ben Helka című könyve elnyerte az Év Gyermekkönyve díjat, a Magyar Rádió korábbi szerkesztőjeként a „Krónika” műsorvezetője volt
  • Orosz István (1951–) Kossuth-díjas grafikus, rajzfilmkészítő
  • Palkovics Tibor (?–2010), az 1970-es évek sokszoros sílesikló bajnoka
  • Pap Ferenc (1945-) Balázs Béla-díjas operatőr, rendező.
  • Pálinkás György vitorlázó és motoros repülő, az 50-es évek elején a Hármashatár-hegyi reptér parancsnoka volt, több, mint 1 millió kilométert tett meg motoros repülővel
  • Párkányi Raab Péter (1967- ) Kossuth-díjas szobrászművész.
  • Pléh Csaba (1945–) Széchenyi-díjas pszichológus, nyelvész, az MTA rendes tagja
  • Poczik Ferenc (1894–1974) szőlőnemesítő, aki itt nemesítette a ma is kedvelt, Pannónia kincse nevű csemegeszőlőfajtát
  • Sophie Pribojszki (Pribojszki Zsófia; 1946–) festő- és szobrászművész
  • Ravasz Etele Koppány (1992–) junior vívó világbajnok, edző
  • Rákay Philip (1972–) médiaszemélyiség, az MTV Zrt. vezérigazgató-helyettese
  • Rékasi Zsigmond (2001–) magyar költő
  • Ring Anna sokszoros vitorlázó repülő csúcstartó az 50-es években
  • Riskó Géza (1949–) az MTV sportrovatának Prima Primissima díjas vezetője
  • Riskó Tibor (1923–2017) tüdőgyógyász, ortopéd sebész, ortopédiai tanszékvezető egyetemi tanár
  • Rodics Katalin neves természetvédő, a Greenpeace munkatársa
  • Ruszák Mátyás Európa-bajnok lovasíjász, a jordán királyi lovasverseny győztese
  • Sarlós Erzsébet 20-szoros magyar bajnok evezős
  • Sarlós György (1940–), olimpiai ezüstérmes kormányos nélküli négyes evezésben
  • Sarlós Katalin világbajnoki bronzérmes evezős
  • Sarlósné Mózer Erzsébet evezős, képzőművész, Európa-bajnoki bronzérmes női egypárevezésben
  • Siklósi Örs (1991–2021), az AWS frontembere
  • Simon Zsolt (1971–), a TV2 vezérigazgatója és résztulajdonosa
  • Somos Miklós (1933–2009) Munkácsy-díjas festőművész
  • Szél Bernadett (1977–) közgazdász, politikus, a Lehet Más a Politika országgyűlési képviselője
  • Széles Tamás (1973–) színművész, az egyik legfoglalkoztatottabb szinkronhang, díszlettervező, a Magyar Ó-Katolikus Egyház püspöke
  • Szokolay Balázs (1961–) Liszt-díjas zongoraművész
  • Tagai Róbert raliversenyző, 2000-ben magyar bajnok
  • Tagai Tamás raliversenyző, 2000-ben magyar bajnok
  • Türke András István (1980-) történész, biztonságpolitikai elemző, az Europa Varietas Institute igazgatója
  • Vörösmarthy Dániel (1929–2019) szemészprofesszor, az MTA doktora
  • V. Majzik Mária (1949–) Magyar Örökség-díjas, Príma-díjjal kitüntetett képzőművész, a budakeszi Himnusz-szobor alkotója
  • Zákányi Zsolt (1925–2007) Liszt-díjas karnagy, a róla elnevezett vegyeskórus alapítója

Budakeszi média

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Budakeszi települési polgármester-választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ a b c d e f g Testvérvárosi kapcsolatok – Budakeszi Város Önkormányzata. (Hozzáférés: 2021. február 22.)
  3. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  4. ↑ Huber Szabó Lőrinc: A Fekete-hegyek titkai, Budakeszi Hírmondó, 2013. november 27.)
  5. ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  7. ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  10. ↑ a b 2010-es önkormányzati választás. static.valasztas.hu, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  11. ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  12. ↑ a b Budakeszi települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  13. ↑ www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019
  14. ↑ www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019
  15. ↑ www.rehabint.hu
  16. ↑ [1] www.koranyi.hu
  17. ↑ a b Budakeszi Helységnévtár, KSH
  18. ↑ BUDAKESZI „ÁLOMVÖLGYRŐL” TÉNYSZERŰEN. Budakeszi Hírmondó, 2019. március 27. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  19. ↑ A Dalotti család honlapja
  20. ↑ Sídinasztiák, Schäffer János írása
  21. ↑ A rchivált másolat. szentistvankorus.hu. [2014. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 26.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budakeszi&oldid=27585757”