Kőröstetétlen
| Kőröstetétlen | |||
 | |||
| Árpád-halom millenniumi emlékmű | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Ceglédi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pásztor Roland (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2745 | ||
| Körzethívószám | 53 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 704 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 25,36 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 32,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 06′ 00″, k. h. 20° 01′ 60″47.100000°N 20.033333°EKoordináták: é. sz. 47° 06′ 00″, k. h. 20° 01′ 60″47.100000°N 20.033333°E | |||
 Kőröstetétlen
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Kőröstetétlen weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kőröstetétlen témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kőröstetétlen község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye délkeleti szélén fekszik, Cegléd és Szolnok városoktól egyaránt 18 kilométer távolságra.
Megközelítése
[szerkesztés]Cegléddel és Jászkarajenővel a 4609-es, Szolnok térségével és Nagykőrössel a 4613-as, Abonnyal pedig a 4616-os út köti össze.
Története
[szerkesztés]Anonymus szerint Árpád fejedelem itt táborozott, s itt szemlélte meg seregét, amellyel Szer felé vonult, hogy megütközzön Zalán (Salán) bolgár fejedelemmel.
A Nagypengyom dűlőben bronzkori urnák, középkori település és temető nyomaira bukkantak a régészek. Feltételezhető, hogy a Bor-Kalán nemzetség szállásterületéhez tartozott, Nagykőröshöz hasonlóan.
Tetétlen története mintegy 900 éven át követhető vissza. Először 1091-ben a kunok dúlásának esett áldozatul. A falu második, hosszú időre szóló pusztulása a tatárjárás alatt történt 1241-1242-ben.
A terület később a Lorántffy család birtokai közé tartozott, majd Lorántffy Zsuzsanna I. Rákóczi Györgyel való házassága révén a Rákóczi családhoz került.
A helység a 16. század második felében lakott volt, majd 1541, az ország három részre szakadása után a török birodalom része lett, a budai szandzsák pesti náhijéjéhez tartozott. Erről a török adóösszeírásokban maradtak fenn adatok, melyek szerint a településen 1559-ben 11, 1562-ben 7, 1580-ban 19 és 1590-ben 20 főt írtak össze. A település – a környékbeli helységekhez hasonlóan – az 1590-es években, a tizenötéves háború idején elnéptelenedett, pusztává vált. A 18. század végén Kőrös város birtokolta, majd örökre megvásárolta.
Tetétlen mindig is szórványtelepülés volt. A birtokosai nagykőrösi kisnemes gazdák voltak, akik Nagykőrösön lévő kúriákban laktak, de a pusztai birtokon is létesítettek lakható tanyákat, tanyaközpontokat és a cselédség is itt tartózkodott, akik tulajdonképpen az állandó népességet alkották. Ilyen gazdasága volt Inárcsi Farkas Eleknek Tetétlenen, ahol 1855-ben vendégül látta Arany Jánost, a református gimnázium tanárát, Szilágyi Sándor történésszel és Deák Lajos tanártársával együtt.
Arany János nagy érdeklődést tanúsított az Árpád-monda iránt, miszerint a vezér a Nagypengyom halom tetején táborozott serege élén, s ennek hatására írta meg A tetétleni halmon[3] című költeményét. Az itteni csárdában ismerte meg Csonka Márton pásztorembert, akinek A vén gulyás[4] és A vén gulyás temetése[5] című verseket szentelte.
A település 1950-ig tartozott Nagykőröshöz, ekkor Kőröstetétlen néven önálló közigazgatású községgé alakult. Az önállósodásnak nem csupán belpolitikai, hanem demográfiai okai is voltak. Az 1930-as népszámlálás szerint Kőröstetétlen – mint Nagykőrös VI. járása - 873 fő lakossal rendelkezett. Az önállóvá válás idején, 1949-ben 1220, 1970-ben 1186 főt írtak össze.
Önállóságát 1970-ben újra elveszítette, a szomszéd falu társközsége lett.
A rendszerváltás után 1991. január 1-jén újra önálló községgé válhatott.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Fehér Pál (független)[6]
- 1994–1998: Fehér Pál (független)[7]
- 1998–2002: Pásztor Imre (független)[8]
- 2002–2006: Pásztor Imre (független)[9]
- 2006–2010: Pásztor Imre (független)[10]
- 2010–2014: Pásztor Imre (független)[11]
- 2014–2019: Pásztor Imre (független)[12]
- 2019–2022: Pásztor Imre (független)[13]
- 2023–2024: Pásztor Roland (független)[14]
- 2024– : Pásztor Roland (független)[1]
A településen 2023. január 15-én időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző településvezető 2022. szeptember 26-i halála miatt.[15] A tisztségért négy jelölt indult, de a győztes (az egyetlen férfi aspiráns) egymaga is megszerezte a szavazatok abszolút többségét, 60 %-ot meghaladó eredménnyel.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 904 | 902 | 816 | 813 | 737 | 715 | 704 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78%-a magyarnak, 0,2% németnek mondta magát (22% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,9%, református 4,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,9% (40,8% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% ukránnak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,4% volt római katolikus, 9% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 1,8% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (34,5% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Az Árpád-halom. Nagykőrös város elöljárósága 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján millenniumi emlékművet, obeliszket állíttatott a Nagypengyom halmán, mely méltóságteljesen emelkedik a település fölé, és ma is fő nevezetessége a községnek.
- A Kőröstetétlen határában lévő Sári-gyep értékes növény- és állatvilága miatt természetvédelmi terület.
- A Gerje patak Kőröstetétlen határában egyesül a Perjével, és onnan Gerje-Perje főcsatorna néven továbbfolyva Tószeg alatt ömlik a Tiszába.
Oktatás
[szerkesztés]- Napköziotthonos Óvoda
- Ceglédi Református Általános Iskola Kőröstetétleni Tagintézménye
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ [1]
- ↑ [2]
- ↑ [3]
- ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
- ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
- ↑ Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2023. január 15. (Hozzáférés: 2023. január 16.)
- ↑ Egy haláleset és egy boltba becsapódó kerék is felkavarta a közvéleményt. www.szoljon.hu (2022. október 3.)
- ↑ Kőröstetétlen Helységnévtár
- ↑ Kőröstetétlen Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]
