Ugrás a tartalomhoz

Kálmán C. György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálmán C. György
Déri Miklós felvétele
Déri Miklós felvétele
Született1954. április 22.
Budapest
Elhunyt2021. október 17.[1] (67 évesen)
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • kritikus
  • esztéta
Tisztségeegyetemi tanár
Iskolái
Kitüntetései
Halál okaszívbetegség
Tudományos pályafutása
Szakterületirodalomtudomány
Tudományos fokozat
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmán C. György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kálmán C. György (Budapest, 1954. április 22. – 2021. október 17.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, kritikus, publicista. Kálmán László nyelvész bátyja, akit egy héttel élt csak túl.

Életpályája

[szerkesztés]

1972–1974 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) magyar–angol szakos hallgatója volt, de az angol szakot nem fejezte be, és 1974–1977 között ugyanitt végezte a magyar–esztétika szakot.

1977–1978 között a Nemzetközi Előkészítő Intézetben nyelvtanárként dolgozott. 1978–1979 között szakközépiskolai irodalomtanár Budapesten. 1979–1983 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében könyvtáros. 1983–1986 között a modern irodalmi osztály munkatársa. 1986–1991 között az irodalomelméleti osztály tudományos munkatársa, főmunkatársa.

1990-től a Literatura szerkesztője, szerkesztőbizottsági tagja. 1990 óta a Janus Pannonius Tudományegyetem irodalomelméleti tanszékén tanított, egyetemi docens, majd egyetemi tanár. 1993 óta a Café Babel szerkesztőbizottsági tagja. 1992–1995 között a Beszélő szerkesztőbizottsági tagja. 1995–1996 között a 2000 olvasószerkesztője volt. A BUKSZ (Budapesti Könyvszemle) szerkesztője 2003 óta.

2000-ben habilitált a Pécsi Tudományegyetemen, 2021-ben lett az MTA doktora. 1990–2007 között a PTE Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszékén oktatott, 2000–2004 között tanszékvezető egyetemi tanár. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának titkára volt. Kutatási területe a mai magyar irodalom intézményes-szociológiai meghatározottságai.

Művei

[szerkesztés]
  • Beszédaktus-elmélet és irodalomelmélet (szerkesztő, Helikon, 1983)
  • Újvári Erzsi: Csikorognak a kövek; szöveggond., utószó Kálmán C. György; Szépirodalmi, Bp., 1986
  • Az irodalom mint beszédaktus. Fejezet az irodalomelmélet történetéből; Akadémiai, Bp., 1990 (Opus)
  • Sinkó Ervin: Az út. Kiadatlan naplók és írások (szerkesztő, 1990)
  • Profizmus az irodalomtudományban (szerkesztő, Helikon, 1992)
  • Mándy Iván: Budapesti legendák (szerkesztő, 1993)
  • Rendszerelvű irodalomtudomány (szerkesztő, Helikon, 1995)
  • Te rongyos (elm)élet!; Balassi, Bp., 1998
  • A korai avantgárd líra, 1916-1919. Válogatás; vál., utószó Kálmán C. György; Unikornis, Bp., 2000 (A magyar költészet kincsestára)
  • Az értelmező közösségek elmélete; szerk. Kálmán C. György; Balassi, Bp., 2001
  • Mű- és valódi élvezetek; Jelenkor, Pécs, 2002
  • Élharcok és arcélek. A korai magyar avantgárd költészet és a kánon; Balassi, Bp., 2008
  • Szóvátétel. Mélyenszántók, színvonalasak, rangosak; Noran, Bp., 2008
  • Győrfi Kata–Simon Márton–Kövér András Kövi: Slam.pont 2; bev. Csider István Zoltán, Pion István, kommentárok Kálmán C. György; Libri, Bp., 2015
  • „Inkább figyeld talán az irodalmat”. Írások Veres András 70. születésnapjára; szerk. Jeney Éva, Kálmán C. György; Reciti, Bp., 2015
  • „Dehogyis terem citromfán”. Irodalomelméleti írások; Balassi, Bp., 2019 (Opus)

Díjai, kitüntetései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Meghalt Kálmán C. György. hvg.hu, 2021. október 17. (Hozzáférés: 2021. október 17.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Képes Irodalmi Lexikon. Szerkesztette: MINSZ Globus Lexikon Szerkesztőség. Eger, MINSZ Varga Könyv- és Lapkiadó, 2000
  • Köztestületi tagok 2009. Szerkesztette: Tolnai Márton. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2009
  • Ki kicsoda. A Magyar Tudományos Akadémia intézeteinek és támogatott kutatóhelyeinek kutatói. Szerkesztette: Haraszthy Ágnes és Tolnai Márton. Budapest, MTA Kutatás- és Szervezetelemző Intézet, 1992
  • Révai új lexikona XI. (Kad–Kla). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-294-9  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kálmán_C._György&oldid=27501349”