Ugrás a tartalomhoz

Jékely Zoltán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jékely Zoltán
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike Vahl Ottó felvétele
A Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Vahl Ottó felvétele
Élete
Született1913. április 24.
Nagyenyed, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt1982. március 20. (68 évesen)
Budapest, Magyar Népköztársaság
SírhelyFarkasréti temető
Nemzetiségmagyar
SzüleiJékely (Áprily) Lajos
HázastársaJancsó Adrienne
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)elégia, novella, regény
Fontosabb műveiA halászok és a halál
A fekete vitorlás
Petőfi utolsó dala
Ehnaton álma
Kitüntetései
Irodalmi díjaiBaumgarten-díj (1939)
József Attila-díj (1970, 1979)
Kossuth-díj (1990)
Magyar Örökség díj
Jékely Zoltán aláírása
Jékely Zoltán aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Jékely Zoltán témájú médiaállományokat.

Jékely Zoltán (Nagyenyed, 1913. április 24. – Budapest, 1982. március 20.) magyar író, költő, műfordító, könyvtáros, Áprily Lajos fia. 2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjává választotta.

Életpályája

[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a Bethlen Kollégiumban kezdte, majd a kolozsvári Református Kollégiumban folytatta és Budapesten fejezte be. 1935-ben a budapesti egyetemen szerzett doktori fokozatot magyar irodalomtörténetből, művészettörténetből és művészetfilozófiából. 1935–1941 között az Országos Széchényi Könyvtár könyvtárosa volt, 1941–1944 között a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban dolgozott, 1946-ban visszatért az Országos Széchényi Könyvtárba. 1954 után szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként dolgozott.

A világirodalom nagyjai közül Jean Cocteau, Dante, Mihai Eminescu, Goethe, Alfred Jarry, Thomas Mann, Racine, Schiller, Shakespeare, Georg Trakl, Lucian Blaga műveit fordította.

Magánélete

[szerkesztés]

Feleségével, Jancsó Adrienne-nel való házasságukból két gyermekük született. Lányuk Jékely Adrienn, Péterfy László (1936) szobrász felesége, gyermekeik Péterfy Gergely (1966) író és Péterfy Bori (1969) énekesnő.[1]

Művei

[szerkesztés]

1944-ig

[szerkesztés]
  • Az erdélyi magyar irodalom kezdetei a háború után és Kuncz Aladár; Sylvester, Bp., 1935
  • Éjszakák; Mikes Kelemen Akadémia, Bp., 1936
  • Kincskeresők; Franklin, Bp., 1937
  • Medárdus; Franklin, Bp., 1938
  • Új évezred felé. Versek; Cserépfalvi, Bp., 1939
  • Zugliget; Franklin, Bp., 1940
  • Mérföldek, esztendők... Versek; Franklin, Bp., 1943
  • A házsongárdi föld. Kisregények; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1943
  • Angalit és a remeték. Versesdráma; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1944

1945–1982

[szerkesztés]
  • Minden mulandó; Bolyai, Marosvásárhely, 1946
  • Futballisták, 1946 (vers)[2]
  • A halászok és a halál. Regényes halászvallomások; Józsa Béla Athenaeum, Kolozsvár, 1947
  • Álom. Versek; Egyetemi Ny., Bp., 1948
  • Felséges barátom; Magvető, Bp., 1955 (Vidám könyvek)
  • Csunyinka álma; fotó Gink Károly; Ifjúsági, Bp., 1955
  • A csodálatos utazás; átdolg. Jékely Zoltán; Ifjúsági, Bp., 1956 (Mesemondó kiskönyvtár)
  • Tilalmas kert. Versek 1931–1956; Magvető, Bp., 1957
  • A fekete vitorlás vagyis Ördögh Artur csodálatos regénye; Magvető, Bp., 1957
  • Bécsi bolondjárás. Regény; Magvető, Bp., 1963
  • Lidérc-űző; Magvető, Bp., 1964
  • Mátyás király juhásza, 1968 (verses mesejáték)
  • Fejedelmi vendég, 1968 (dráma)
  • Őrjöngő ősz; Magvető, Bp., 1968
  • A bíboros, 1969 (dráma)
  • Csillagtoronyban. Összegyűjtött versek; Szépirodalmi, Bp., 1969
  • Szélördög. Bácskai népmesék; gyűjt. Penavin Olga, átdolg. Jékely Zoltán; Móra–Forum, Bp.–Újvidék, 1971
  • Az álom útja. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1972
  • Isten madara; Szépirodalmi, Bp., 1973 (elbeszélések)
  • Szögkirály. Cigány mesék; gyűjt. Sáfár Sándor, feldolg. Jékely Zoltán; Móra, Bp., 1973
  • Az idősárkányhoz. Régi és új versek; ill. Kondor Béla; Szépirodalmi, Bp., 1975
  • Minden csak jelenés; rézkarc Kondor Béla; Szépirodalmi, Bp., 1977 (Mikrokozmosz füzetek)
  • Sárkányhalál Csomaszentgyörgyfalván, 1977 (verses misztériumjáték)
  • Csodamalom a Küküllőn. Verses mesék; ill. Gyulai Líviusz; Móra, Bp., 1978
  • Angyalfia; Szépirodalmi, Bp., 1978 (novellák)
  • Őszvégi intelem; Békés megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1979
  • Évtizedek hatalma; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1979 (30 év)
  • A három törpe. Bolgár népmesék nyomán; ill. Róna Emy; Móra, Bp., 1979 (Óvodások könyvespolca)
  • A Bárány Vére; Szépirodalmi, Bp., 1981
  • Édes teher. Kisregény és novellák; Szépirodalmi, Bp., 1982

1983–

[szerkesztés]
  • Az utolsó szál liliomhoz, 1931–1981; vál., szerk. Győri János; Szépirodalmi, Bp., 1983
  • Oroszlánok Aquincumban. Színművek, verses játékok; szerk. és az utószót írta Ablonczy László; Magvető, Bp., 1984
  • Az utolsó szó keresése; rézkarc Kass János; Helikon, Bp., 1985 (Philobiblon)
  • Jékely Zoltán összegyűjtött versei; összegyűjt., sajtó alá rend., utószó Győri János; Magvető, Bp., 1985
  • Jékely Zoltán összegyűjtött novellái; összegyűjt., sajtó alá rend., utószó Győri János; Magvető, Bp., 1986
  • Sorsvállalás; vál., szöveggond. Győri János; Szépirodalmi, Bp., 1986 (esszék)
  • Elefánt-szerelem. Jékely Zoltán válogatott versei; vál., szerk., utószó Lengyel Balázs; Kozmosz Könyvek–Móra, Bp., 1988 (A magyar irodalom gyöngyszemei)
  • Jékely Zoltán összegyűjtött versei; összegyűjt., sajtó alá rend., utószó Győri János; 2. bőv. kiad; Magvető, Bp., 1988
  • Kirepül a madárka. Négy regény; összeáll., sajtó alá rend., utószó Győri János; Szépirodalmi, Bp., 1989
  • Két kard, keresztben; vál., szöveggond. Győri János; Szépirodalmi, Bp., 1993
  • Jékely Zoltán válogatott versei; szerk., utószó Lator László; Unikornis, Bp., 1997 (A magyar költészet kincsestára)
  • Rigótemetés; vál. Kovács András Ferenc; Kriterion, Bukarest–Kolozsvár, 1998 (Kriterion kincses könyvtár)
  • Boszorkányok a Szőlő utcában. Válogatott novellák és elbeszélések; vál., előszó Vallasek Júlia; Mentor, Marosvásárhely, 2002
  • Az utolsó szó keresése. Válogatott versek; vál. Kovács András Ferenc; Polis, Kolozsvár, 2003
  • Apa és fiú. Áprily Lajos és Jékely Zoltán erdélyi versei; összeáll., bev. Pomogáts Béla; Közdok, Bp., 2004
  • Kalotaszegi elégia; előszó, összeáll. Győri János; Kortárs, Bp., 2004
  • Hajdani erdélyi tájakon. Jékely Zoltán kiadatlan leveleiből; szerk. Ráduly János; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2008
  • Jékely Zoltán válogatott versei; összeáll., utószó Tandori Dezső; Palatinus, Bp., 2008 (Egy (két) hang)
  • Az én országom. Versek Erdélyről; vál., bev. Pomogáts Béla; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2009
  • A három pillangó; átdolg. Edinger Katalin; Csimota, Bp., 2010
  • A rakoncátlan kisgida. Áprily Lajos és Jékely Zoltán mesegyűjtései; Holnap, Bp., 2014

Műfordításai

[szerkesztés]
Jékely Zoltán és Áprily Lajos emléktáblája egykori lakhelyükön
Budapest, II. ker., Frankel Leó út 21.
Jékely Zoltán sírja Budapesten. Farkasréti temető: Hv21-1-6.

Díjai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ maszol.ro: Eltűnt asszonyok nyomában – Gerlóczy Márton íróval beszélgettünk (magyar nyelven). https://maszol.ro/, 2017. szeptember 24. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
  2. ↑ MESSIT MÉG NEM ÉNEKELTÉK MEG - VERSEK A FOCIRÓL. vs.hu. [2017. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 26.)
  3. ↑ Lásd Jean Racine összes drámái (1963). Budapest, Magyar Helikon.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Jékely Zoltán témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jékely_Zoltán&oldid=27588680”