Értény
Értény | |||
Római katolikus templom kálváriával és Szentháromság-oszloppal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Tamási | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gománné Szabó Zsuzsanna (független)[1] | ||
Irányítószám | 7093 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 691 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 26,14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 29,95 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 18° 07′ 60″46.616667°N 18.133333°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 18° 07′ 60″46.616667°N 18.133333°E | |||
Értény weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Értény témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Értény község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Dunántúli-dombság Somogyi-dombságában, a Kánya-ér és a Jégveremi-árok találkozásánál fekszik. A vármegye nyugati részén, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól kb. 60 km-re északnyugatra, illetve Tamásitól 16 km-re nyugat-délnyugati irányban található. Szomszédos települések: Koppányszántó, Nagykónyi.
Megközelítése
[szerkesztés]Közigazgatási területén a Nagykónyi-Somogyacsa között húzódó, a 61-es főutat a 6505-ös úttal összekötő 6508-as út halad végig. Központja azonban zsákfalunak tekinthető, közúton csak az előbbi útból északnyugat felé kiágazó, mintegy 4 kilométer hosszú 65 154-es számú bekötőúton érhető el.
Története
[szerkesztés]A település neve besenyő törzsnévből eredeztethető. Lakosságát kezdetben valószínűleg I. (Szent) István királyhoz csatlakozó besenyő lovas katonai segédnépek alkották. Értényről csak a 16. századtól maradtak fenn írásos emlékek. 1513-ban Héderváry Ferenc tamási és ozorai várkapitány birtoka volt.
1543-1544-ben került a török fennhatósága alá, és 1686-ig ott is maradt.
A XVII. században, 1622-ben magyar részről már Eszterházy-uradalomként szerepel.
Az itt élő emberek megélhetésének alapját mindig az állattartás, a mezőgazdasági termékek, illetve a szőlő és bor előállítása képezte. Ehhez megfelelő feltételeket biztosítottak a kiváló minőségű termőföldek. Értény jó adottságainak köszönhetően gyorsan fejlődött, így életképes parasztgazdaságok alakultak ki.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Szalai József (független)[3]
- 1994–1998: Szalai József (független)[4]
- 1998–2002: Szalai József (független)[5]
- 2002–2006: Szalai József (független)[6]
- 2006–2010: Máj Zoltán (független)[7]
- 2010–2014: Máj Zoltán (független)[8]
- 2014–2019: Gománné Szabó Zsuzsanna (független)[9]
- 2019–2024: Gománné Szabó Zsuzsanna (független)[10]
- 2024– : Gománné Szabó Zsuzsanna (független)[1]
Önkormányzat
[szerkesztés]A települési önkormányzat neve Értény Község Önkormányzata, címe: 7093 Értény, Béke tér 325/hrsz. Telefon- és faxszáma 74/476-495. A hivatalos helyi lap a negyedévente megjelenő Hírhozó. A településen Cigány Nemzetiségi Önkormányzat is működik.
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
- 1840: 1270 fő
- 1910: 1706 fő
- 1940: 1590 fő
- 1983: 862 fő
- 1990 (népszámlálás): 721 fő
- 2001 (népszámlálás): 787 fő
- 2009: 773 fő
Lakosok száma | 803 | 788 | 778 | 746 | 669 | 683 | 691 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-ben a lakosság kb. 97%-a magyarnak, kb. 2%-a cigánynak vallotta magát (ez a község hivatalos honlapja szerint 30%), míg 1% nem válaszolt.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 27,9% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 30,5% cigánynak, 1,5% németnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,2% volt római katolikus, 1,6% református, 0,3% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (34,1% nem válaszolt).[12]
Vallás
[szerkesztés]A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 80,5%-a római katolikus, kb. 3,5%-a református, kb. 1,5%-a görögkatolikus és kb. 0,5%-a evangélikus vallású. Nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 14%.[11]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,7%, református 2,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 6,4% (16,3% nem nyilatkozott).[13]
Római katolikus egyház
[szerkesztés]A Pécsi egyházmegye (püspökség) Dombóvári Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Szent Márton. Római katolikus anyakönyveit 1746 óta vezetik.
Református egyház
[szerkesztés]A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.
Evangélikus egyház
[szerkesztés]A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tamási és Környéke Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Görögkatolikus egyház
[szerkesztés]A Szórvány Helynökség Budapesti Főesperességének Budai Esperesi Kerületében lévő Pécsi Paróchiához tartozik.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus (Szent Márton-) templom: 1749-ben épült, barokk stílusban.
- Szentháromság-szobor.
- Várrom: Az egykori Kapuvár csekély maradványai.
- Első világháborús emlékmű.
- Második világháborús emlékmű.
- Kőkereszt.
Rendezvények
[szerkesztés]- Aratóünnep: augusztus 20.
- Szüreti felvonulás.
Híres emberek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Értény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Értény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Értény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Értény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Értény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Értény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Értény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Értény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
- ↑ Értény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ a b [1][halott link]
- ↑ Értény Helységnévtár
- ↑ Értény Helységnévtár
- Látnivalók Tolna megyében - VendégVáró Útikönyvek Well-PRess Bt., Miskolc, 1996. ISBN 963-85620-1-3
További információk
[szerkesztés]- Értény honlapja
- Értény a Via Sancti Martini honlapján
- Értény térképe Archiválva 2020. augusztus 23-i dátummal a Wayback Machine-ben