Ugrás a tartalomhoz

Csibrák

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csibrák
A csibráki Jeszenszky-kastély
A csibráki Jeszenszky-kastély
Csibrák címere
Csibrák címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásDombóvári
Jogállásközség
PolgármesterMikesné László Viktória (független)[1]
Irányítószám7225
Körzethívószám74
Népesség
Teljes népesség259 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség19,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 28′ 00″, k. h. 18° 21′ 00″46.466667°N 18.350000°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 00″, k. h. 18° 21′ 00″46.466667°N 18.350000°E
Csibrák (Tolna vármegye)
Csibrák
Csibrák
Pozíció Tolna vármegye térképén
Csibrák weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csibrák témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Csibrák (németül: Schiwrack[3]) község a Dél-Dunántúli-régióban, Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Dunántúli-dombságban, a Tolnai-Hegyhát szélén, a Kapos mellett található, a völgységi dombok folyóra néző oldalán. A vármegye délnyugati részén, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól körülbelül 50 kilométerre, Dombóvártól körülbelül 20 kilométerre fekszik. A legközelebbi szomszédos települések Kurd 3 kilométerre délnyugatra, és Dúzs 4 kilométerre északkeletre.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton a Hőgyészt (65-ös főút) Dombóvárral (61-es főút) összekötő 6532-es úton, illetve Bonyhád és a 6-os főút a 6538-as úton érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 40-es számú, (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Csibrák megállóhely a 6532-es út közelében fekszik, közúti elérését egy abból kiágazó önkormányzati út biztosítja.

Története

[szerkesztés]

Első írásos említése 1280-ból származik. Ekkor a tolnai főesperességhez tartozó falu volt, a 16. század közepén Medvey Benedeké lett, de a török megszállás idején elpusztult. A 18. század első felében a Jeszenszky család birtokába került, akik német telepeseket (összesen 40–50 család) hívtak a községbe, akik földműveléssel, állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoztak. 1851-ben a Geographiai Szótárban ezt írták Csibrákról: „Határának egy része homok, a többi fekete föld, rétjei szépek, szép szőlőhegye jeles bort terem.”

1925-ben a földesúri birtok földjeiből 800 kataszteri holdat kiosztottak a lakosok között, akik ettől kezdve a saját földjükön gazdálkodhattak. A második világháború után, 1946-ban a németeket kitelepítették, helyükre Békésből 70, illetve a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről 14 magyar család érkezett.

Az első termelőszövetkezetet 1949-ben szervezték. A villanyt 1951-ben vezették be és ugyanegyebben az évben fúrták az első ártézi kutat is. A körzetesítéskor a tanácsot majd a TSZ-t is a kurdihoz csatolták. 1970-es évek elejétől sok helybelinek adott munkát az erdőgazdaság fafeldolgozó és parkettagyártó üzeme. A kis község rohamos fejlődésnek indult. Az 1990-es helyhatósági választás óta önálló önkormányzata van. A képviselő-testület a kurdival együtt működteti a két falu közös körjegyzőségét.

A rendszerváltás után, gazdasági okokból bezárt a fafeldolgozó üzem, más munkalehetőség nincs a faluban. A község lakosainak száma 2007. január elején 350 fő volt, amelyből 40% nyugdíjas, 30%-a 18 év alatti, a többi keresőképes felnőtt, ám közülük mindössze 50 embernek volt ekkor állása. A falu fejlődése hosszú ideje leállt.[mikor?]

Nevének eredete

[szerkesztés]

A szájhagyomány az alábbi történettel magyarázza a falu nevét: egyszer a Kapos mocsaras vidékét nemesi vadászok járták, és az egyik főurat megcsípte egy rák, mire felkiáltott: Csíp rák!

A falu jelképei címere és zászlaja

[szerkesztés]

A falu jelképei címere és zászlaja. Címerpajzs: A címertani pajzsformák koronkénti változásának megfelelő formájú, lekerekített oldalú, háromszögletű pajzs. A kétszer vágott pajzs a középen lévő mesteralakkal (hullámos pólyacsík) két részre osztja a címerpajzsot. A pajzs középzöld alapszínű, körvonalát arany fémszínű szegély határolja. A hullámos pólyacsík ezüst fémszínű. A pajzs két címerképet tartalmaz. A pajzs felső mezejében stilizált tölgyfa látható termésével és gyökerével. A pajzs alsó mezejében előre néző gímszarvasfej látható agancsokkal. A címer külső címerdíszeket nem tartalmaz.

Tölgyfa: A település helyi természeti adottságainak egyben a múlt - jelen - jövő egységének szimbóluma.

Hullámos pólya: A Kapos folyót szimbolizálja.

Gímszarvas: A község környezetében lévő természeti kincs, gazdagság jelképe. Évenként lehullatott és újranövesztett agancsa révén az örök megújulás, az újjászületés szimbóluma.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kardos János (független)[4]
  • 1994–1998: Kardos János (független)[5]
  • 1998–2002: Kardos János (független)[6]
  • 2002–2006: Kardos János (független)[7]
  • 2006–2010: Kardos János (független)[8]
  • 2010–2014: Szűcs János (független)[9]
  • 2014–2019: Kardos János (független)[10]
  • 2019–2024: Kardos János (független)[11]
  • 2024– : Mikesné László Viktória (független)[1]

A települési önkormányzat címe 7225 Csibrák, Vörös Hadsereg u. 52., telefonszáma 74/521-006, faxszáma 74/401-013; e-mail címei: [email protected] és [email protected]; hivatalos honlapja http://www.csibrak.hu. A településen német és cigány nemzetiségi önkormányzat is működik.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
294
297
296
236
274
264
259
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a lakosok kb. 95,5%-a magyarnak, (ezen belül kb. 5,0% cigánynak), kb. 0,7%-a németnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,3%-a magyarnak, 5,3% cigánynak, 4,7% németnek, 1,7% románnak mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

2022-ben a lakosság 83,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 3,3% németnek, 2,6% románnak (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 76%-a római katolikus, kb. 7,5%-a református vallású, míg más egyházhoz, felekezethez tartozik kb. 1%. Nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt: kb. 15,5%.[13]

2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,3%, református 4,7%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 20% (12% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben vallásuk szerint 30,3% volt római katolikus, 3,6% református, 0,4% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 32,1% felekezeten kívüli (32,8% nem válaszolt).[15]

Római katolikus egyház

[szerkesztés]

A Pécsi egyházmegye (püspökség) Dombóvári Esperesi Kerületébe tartozik. Nem önálló egyházközség, a Kurdi plébániához tartozik, mint filia. Római katolikus templomának titulusa: Szent Anna.

Református egyház

[szerkesztés]

A Dunamelléki református egyházkerület Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház

[szerkesztés]

A Déli evangélikus egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Dombóvár-Kaposszekcső-Csikóstőttős Társult Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Római katolikus Szent Anna-templom.
  • Harangláb.
  • Szobor.
  • Kopjafa.
  • Jeszenszky-kastély: 1828-ban építtette Jeszenszky Miklós.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. ↑ C települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 4.)
  6. ↑ Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  7. ↑ Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  8. ↑ Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  9. ↑ Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  10. ↑ Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
  11. ↑ Csibrák települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 27.)
  12. ↑ [magyar: 95,5%; cigány: 5,0%; német: 0,7%; ismeretlen, nem válaszolt: 3,1%]
  13. ↑ [1][halott link]
  14. ↑ Csibrák Helységnévtár
  15. ↑ Csibrák Helységnévtár
  • Látnivalók Tolna megyében - VendégVáró Útikönyvek Well-PRess Bt., Miskolc, 1996. ISBN 963-85620-1-3

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Csibrák&oldid=27374082”