Kellett ez neked? -kérdezte sok ismerősöm az utóbbi napokban.
Akinek egynél több gyereke van, az el tudja képzelni a hangsúlyt, a sajnálkozó pillantásokat.
Hogy egészen őszinte legyek, nekem nem kellett. S hogy még őszintébb legyek, szinte észre sem veszem, hogy itt él közöttünk.
Zoknit Csincsi akarta, nagyon akarta, és még mindig akarja.
Pedig kel hozzá éjszaka, hajnalban, vállalta, hogy nem jön velünk a strandra, ő gyűjtötte össze a pénzt a nyakörvre, etetőtálra, rágócsontra, miegymásra. (Persze mi másból lenne pénze, mint kutyasétáltatásból....)
Négy kutyát pesztrál a környéken, meg sem lepődök már, ha idegen kutya kukucskál az ajtóból :)
Szóval ott tartottam, hogy Zoknit Csincsi kapta. Kifejezetten agility-s kutyát szeretett volna, aki nem ismeri ezt a kutyasportot, az nézze meg
ezt a videót. :)
Talán látszik, hogy egy nyugis, terápiásféle Vacak nem volt alkalmas az e fajta időtöltésre.
Nem úgy Zokni!
Megérkezett, és rögvest tanulni akart.
Vacaknak is dereng, hogy tesó érkezik a házhoz.
Puszi a gazdinak:)
Nézzétek a tappancsait!
Fekete-rózsaszín :)
Csincsi a kötődő nevelés híve. Éppen csak hordozókendővel nem próbálkozott.
Íme, az első fontos tudnivalók agility-hez:
forgás jobbra, forgás balra.
Bólyaérintés flakonnal.
Ezt most tanulja, klikker segítségével.
A feladatot magának kell kitalálnia, eddig ez az egyetlen módszer a lefárasztására. :)
A dolog úgy működik, hogy Csincsi kezében jutalomfalat és klikker van.
Leül Zoknival szemben és vár. Zokni szeretné megkapni a jutifalatot, ezért próbálkozni kezd. Járkál ide-oda, esetleg leül, stb, stb. Amikor a flakon mellé ér, akkor Csincsi megnyomja a klikkert. Ezzel jelzi, hogy ez a jó pillanat, és jár érte a jutalomfalat.
A videón elég jól látszik, ahogy kezdi sejteni, hogy miért kapja a párizsikockát...
A módszerrel igen bonyolult mozgássorokat taníthatunk meg a kutyának, csak kitartás és türelem kérdése.
Kívánom, hogy Csincsi ebből sose fogyjon ki! :)
