Ajánló

Nézzetek be ide,érdemes:

http://www.lackfi-janos.hu/index.php?id=250

Ismét Kányádi :)

Őszelő

Fázik a Küküllő,
lúdbőrös a háta,
már csak a nap jár el
fürödni a gátra.
Lenn a gát alatt csak
vadrécék, vadludak.
Ők is búcsúzóban:
tiszteletkört úsznak.
Ékelődnek aztán
föl az őszi égre,
belevesznek lassan
a kék messziségbe.
Reggelenként apró
ködfióka s pára
kapaszkodik föl a
partmenti fűzfákra.
Ágaskodik a szél:
leveleket olvas.
Fönn a hegyek között
felbődül a szarvas.

Tizenhárom almafa....részlet

Testvéreid vagyunk, kedves atyámfia, az Úrjézuskrisztusban - tanította szelíden a bibliás.

- Kutya bangyil - nyögte a sebesült.

- Ki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel - prédikálta hűségesen a nazarénus -, boldogak az alázatosak, mert övék az élet koronája.

- Dögölj meg...-acsarkodott a másik, és megpróbált fölülni.

A nazarénus segítőleg nyúlt a hóna alá.

- Adjak egy kis vizet? Pálinkát?

A román szőrös arca gyűlölettel  fordult feléje.

- Bangyil magyar - hörögte-, phi!

És szembeköpte.

- Hi, a nemjóját! - mérgelődött fel a bibliás székely -, hát nem tudlak én igaz hitre téríteni téged?

S azzal olyan két pofont kent le nagy hirtelenjében a szakállasnak, hogy csak úgy csattant.

- Imádkozol-e mindjárt?

- He...-hörögte a szakállas.

- Imádkozz! Mert úgy megcsaplak, hogy bésuvadsz a földbe, akár a cövek.

Azzal ráült az ember mellére, és elkezdte a térítést.

- Mondjad! Miatyánk, ki vagy a mennyekben! Mondjad, keserűségit a pogány oláh fejednek!

A hatodik pofon után mondotta is szegény, akár a vízfolyás. Még egy zsoltárt is elénekelt nagy hirtelen."