szombat, október 29, 2011

Eat Love Budapest Marije Vogelzang

Mindenki eszik. Ki csak szükségletből, ki örömből, ki túlélésért. Az étel táplál, gyógyít, vigasztal, energiát ad, vágyat gerjeszt. Egyszerre összeköt és különbözővé tesz bennünket.

Különleges, elvarázsolt és minden valószínűség szerint örök életre szóló, megismételhetetlen előadásra hívjuk azokat a kalandvágyó és nyitott résztvevőket, akik fogékonyak a gasztronómiára, a design-ra, és a kettő szerves kapcsolatára.

A Holland Királyság Nagykövetsége, a Wamp és a Chili&Vanília meghívására Magyarországra érkezik Marije Vogelzang, a világ leghíresebb evésdizájnere (eating designer). Látogatásának apropója három estés budapesti művészeti projektje az A38 hajó kiállítótermében, amelyet Magyarországra szabottan dolgozott ki meghívói felkérésére. Olyan előadás lesz ez, amelyet a világon még soha, sehol nem rendezett meg, hiszen annak egyedi kreatív koncepcióját speciálisan a magyar társadalmi-kulturális viszonyokra tervezte. Az, hogy a magyarországi felkérésnek eleget tett, elsősorban annak köszönhető, hogy a designert rendkívüli módon inspirálta a feladat.

Hogy pontosan mi történik az előadásokon, maradjon egyelőre meglepetés. Annyit előzetesen elárulhatunk, hogy a leginkább színházi performance-hoz közel álló esemény rendkívül személyes, emberi, intenzív, és minden érzékszervre hatni fog. Élettörténetek, falatok, ízek, hangok, érintések, és nem utolsósorban ötszáz különleges, hazavihető illatbomba.

Marije Vogelzang jelenleg a világ leghíresebb "evésdizájnere" (eating designer). A holland művésznő érdeklődésének középpontjában az étel, pontosabban az étkezés áll. Munkájának tárgya azonban nem az étel maga, hanem annak elfogyasztásának társadalmi-kulturális kontextusa. Művészi koncepcióját mindig az étel elkészítésének eredete, történelme és az ehhez kapcsolódó szokások inspirálják. “Az étel ugyan a gyomorba kerül, azonban gondolatokat, emlékeket és érzelmeket generál”-vallja. Leghíresebb projektjei között szerepel például a hófehér halotti tor, vagy a gyerekek zöldségfogyasztását ösztönző színes kórházi menü.


Együttműködő partnerek: A38, Holland Királyság Nagykövetsége, Mondriaan Stichting, ING

A műsor helyszíne az A38 Hajó kiállítóterme.

Időpontok:

2011. November 4., Péntek, 19h, 20h, 21h
2011. November 5. Szombat 16h, 17h, 18h, 19h, 20h, 21h
2011. November 6. Vasárnap 16h, 17h, 18h, 19h, 20h, 21h

Egy előadás kb. 20 percig tart, és egyszerre kb. 10 fő vesz rajta részt. A részvételi díj 1000 forint.

Az eseményre nem válthatók elővételben jegyek, hanem regisztrálni kell a megadott időpontokra e-mailben az [email protected] címen (óránként 25 fő regisztrálhat maximum!). A jegyek a helyszínen válthatók meg az előadások előtt.

- A jegy ára: 1000Ft/fő

Regisztráció, információ itt


Címkék:


 

 

hétfő, október 24, 2011

Fűszeres, gránátalmaszirupos csirkemáj

Őszi isztambuli látogatásom alkalmával természetesen ezúttal sem maradhatott el a kedvenc Ciya felkeresése. Nemcsak azért, mert az ázsiai oldalon fekvő étterem még mindig a legkedvesebb vendéglőm ebben a városban, hanem azért is, mert az utcájában található a hangulatos Kadiköy piac. Itt szoktam feltankolni hiányzó (és nem hiányzó) fűszerekkel, magokkal, és mindenféle szükségtelen marhasággal (úgymint szárított padlizsán, fürdőszivacs, vagy a ramadánkor tálalt édesség, a güllac készítéséhez szükséges lapok. Mindhárom olyan, amit több alkalommal szereztem már be, de még egyszer sem használtam.). Arról nem is beszélve, hogy ide kompozni kell, ami az egyik legcsodásabb isztambuli időtöltés.

Már számtalanszor voltam itt, tudom, hogy melyek a legfinomabb hideg előételek, a legjobb kebabok ( a pisztáciás), és hogy tilos kihagyni a zseniális kandírozott zöldségeket (a paradicsom és a sütőtök lett ismét a két kedvenc.)

Természetesen mindig kóstolok új ételeket is, ami nem nehéz, hiszen az étlapon mindig más fogások szerepelnek. A kebabok mindig ugyanazok. Úgy alakult, hogy még egyszer sem rendeltünk grillezett májat, pedig a törökök nagyon szeretik minden formában. Albán májnak nevezik, az elnevezést állítólag onnan kapta, hogy az Oszmán birodalomban rengeteg albán munkás dolgozott, akik szegénységükre való tekintettel csak ezt az utcai ételt engedhették meg maguknak. A Ciya-ban fantsztikus grillezett báránymájat kaptunk, ha valaki arra jár, ne hagyja ki. Ez ihlette az alábbi továbbfejlesztett, fűszeres, csirkemájjal készült változatot, jó kis gyors vacsora. A fűszerekkel, a gránátalmasziruppal és az elhagyhatatlan hagymás petrezselyemmel igazi ízorgia. Mind gránátalmaszirup mind szumák kapható pl. a Lehel-csarnokban lévő arab delikátüzletben.

Fűszeres-gránátalmaszirupos csirkemáj

Hozzávalók (2 adag)


25dkg csirkemáj, falatnyi darabokra vágva

1 kávéskanál őrölt római kömény

1 kávéskanál őrölt szegfűbors

¼ kávéskanál őrölt fahéj

½ kávéskanál füstölt paprika (opcionális)

frissen őrölt bors

1+1 evőkanál gránátalmaszirup

1 evőkanál kacsazsír

1 evőkanál mazsola (ha van, korinthoszi), beáztatva

Tálaláshoz:

2 tortilla, kissé megmelegítve

1 csokor petrezselyem

1 lilahagyma, vékonyra szeletelve

1 kávéskanál szumák

A csirkemájat megmossuk, és konyhai papírtörlővel teljesen szárazra itatjuk. Apró (kb. 2cm-es) darabokra vágjuk. Megszórjuk a római köménnyel, szegfűborssal és a fahéjjal, ha használunk, a füstölt paprikával, borsozzuk. Meglocsoljuk a gránátalmasziruppal, összekeverjük. Szárazon felhevítünk egy serpenyőt. Amikor forró, hozzáadjuk a kacsazsírt. Beletesszük a fűszeres csirkemájat, hozzáadjuk a beáztatott mazsolát, és erős lángon dobva-rázva, kb. oldalanként másfél-másfél percig sütjük, hogy kívül megpiruljon, de belül krémes, kissé rózsaszínű maradjon. Ekkor sózzuk. Azonnal a (mikróban, vagy vízgőz fölött megmelegített) tortillára halmozzuk. Mellé petrezselymet és vékonyra szeletelt lilahagymát kínálunk, amelyet megszórunk 1 kávéskanál szumákkal. A hagymás petrezselymet is a májra tesszük. Meglocsoljuk még 1 evőkanál gránátalmasziruppal, majd becsomagoljuk a tortillába

Címkék: , ,


 

 

szerda, október 19, 2011

Van Kahvalti Evi, a reggelizőszalon

Egy héttel ezelőtt szakadó esőre ébredtünk Isztambulban. Az azt megelőző napokon kegyes volt az időjárás, miközben itthonról érkeztek a hírek a hirtelen beszökött télről, mi élveztük a tűző napsütést, a türkízkéz eget és a boszporuszi szellőt. Régen láttam a város esős arcát, azonban ismét bebizonyosodott, hogy nem ez a legelőnyösebb oldala. Így szürke, szomorkás, magába fordul, és mindenütt víz. Az egyetlen ok, amiért mégsem bántuk az volt, hogy aznap már a hazautazás miatt amúgy is csak néhány délelőtti óránk lett volna, ráadásul komoly program várt ránk: egy igazi török reggeli.

A török reggeli ugyanis zseniális. Törökországban igen erős a reggelizés kultúrája, a hétköznapokban néhány falat sajtot, uborkát, paradicsomot és olajbogyót fogyasztanak, ráérősebb napokon ez további fogásokkal bővül: kaymakkal (sűrű tejszín) és mézzel, tojásételekkel, lecsófélékkel, lepényekkel. Különösen nagy hagyománya van a reggelizésnek az ország keleti, kurdok által lakott részein, Van városa például kimondottan a reggelizésről híres. Az ún. reggelizőszalonok igen népszerűek, olyannyira, hogy a műfaj már Isztambulban is elterjedt. A Van Kahvalti Evi az egyik legkedveltebb reggeliző klub, amelynek specialitása, hogy Van-ból származó sajtokat, mézeket, házi dzsemmeket kínálnak. Már több üzletük nyílt, de a bohém és kozmopolita Cihangir negyedben található az egyik leghangulatosabb.

Szinte mindent megrendelünk, ami az étlapon található, de végtelenül kedves és igyekvő pincérünknek a szeme sem rebben, ide láthatóan nem egy tálka müzliért járnak a vendégek. Sorjában érkeznek a különböző sajtok, péksütemények, joghurtos uborka, különleges mézek, frissen sült lepények, gránátalmalé, érdekes állagú, édes diópaszta, isteni török tea és bűnrossz kávé. A tojásos ételeket úgy kapkodjuk szét, mintha három napja nem ettünk volna, legnagyobb sikert a menemen aratja. Gyakorlatilag egy krémes lecsós rántottáról, vagy tojásos lecsóról beszélünk, hiszen hagyma, paprika, paradicsom és tojás alkotja. Végre a pastirma is helyére kerül, a tojásban kellően háttérbe szorul, fűszerpasztás kérge pedig beleolvad a rántottába. Annyira ízlett, hogy hoztam haza, hogy itthon is lehessen menement reggelizni. El is készítettem azóta, annyi különbséggel, hogy reggel nem volt türelmem lecsót főzni, így csaltam, és alapnak zakuszkát használtam. Igazi gourmet étel egészen pontosan 4 perc alatt, már ha azt az egy percet is számítjuk, amíg elsétálunk a hűtőszekrényig, és kivesszük belőle a vékonyra szeletelt pastirmát.

Receptet erre mégsem írhatok, a következő történt: 2 evőkanál olívaolajon megfuttattam 3 evőkanál zakuszkát. Addig főztem, amíg a folyadék elpárolgott belőle, kissé besűrűsödött, és elkezdett enyhén odakapni (de nem kapott). Ekkor hozzáadtam 2 felvert tojást, sóztam, borsoztam, és folyamatos keverés mellett megsütöttem, úgy, hogy ne szilárduljon meg teljesen. Végül rátettem néhány darab pastirmát (lehetne sima levegőn szárított sonka). Értelemszerűen, ha a hagyományos verziót készítjük, akkor megdinszteljük a hagymát, a zöldpaprikát és a meghámozott paradicsomot, ehhez adjuk a tojást. Éljen a török reggeli!

Egyébként a Stahl magazin frissen megjelent, őszi számában többek között Isztambuli ajánlóm, abban is ajánlom a Van Kahvalti Evi reggeliző szalont.

Menemen itthon:

Címkék: , ,


 

 

szerda, október 12, 2011

Mazsolás-almás zsemlepuding

Crumble, máglyarakás, és almakompót fúziója. Narancsos, savanykás-édes, szirupos alma és vajas zsemle (lehetne kalács, briós, croissant, kenyér, stb.) rétegezve. Ezek aztán összekeverednek, egymásba sülnek, a végeredmény pompás.

Igazi őszi, borús napokra való desszert, amelyhez általában minden alapanyag megtalálható otthon. Savanykás almát érdemes hozzá használni, a zöldalma például tökéletesen megfelel. Lazára felvert tejszínhabbal, kikevert mascarponéval, vagy vaníliafagylalttal ajánlom.

A teljes recept itt:

Mazsolás-almás zsemlepuding

Címkék: ,


 

 

hétfő, október 10, 2011

Kókusztejes-paradicsomos csirke

Curry-nek talán túlzás lenne nevezni, viszont az egyik legegyszerűbb, legjobb gyors hétköznapi vacsora. Azért szeretem, mert pont olyan étel, amelyhez minden alapanyag általában van otthon (na jó, belátom, korianderzöld csak hozzám hasonlóan elvetemült háztartásokban). Fűszert meg aztán azt ad hozzá az ember, amihez éppen hangulata van, mindenféle irányba el lehet vinni. Remekül lehet hozzá használni a delikátüzletekben kapható különböző, jó minőségű fűszerkeverékeket (kedvencem: Madras curry, vagy a Mille et Une Nuit fűszerkeverék, mindkettő Thiercelin), de ha az nincs otthon, akkor mehet bele egyszerűen csak egy csipet fahéj, vagy római kömény, vagy kardamom, vagy ezek keveréke (ha van idő frissen pirítani, őrölni, még jobb). Szóval ez egy amolyan jó kis kiindulási alap, amelyben mindenki kibontakozhat. További két előnyéről is be tudok számolni: egyrészt nagy adagban is könnyen elkészíthető, akár előre is (vagy például csak a mártás előre, a csirkét frissen főzzük bele). Másrészt könnyen lehet belőle egyszerre vega és nem vega verziót készíteni, úgy, hogy két felé osztjuk, és az egyikbe csirkét teszünk, másikba zöldségeket (pl. padlizsán, cukkini, sütőtök, csicserborsó stb. .Amíg elkészítjük a mártást, addig ezeket felkockázva, olajjal összeforgatba, forró sütőben megsütjük, majd ezeket tesszük a mártásba.) Rizs, vagy naan a legjobb hozzá.

Kókusztejes-paradicsomos csirke

Hozzávalók (4 adag)

2 kis hagyma, nagyobb darabokra vágva

6 gerezd fokhagyma

4 szelet friss gyömbér, meghámozva

2 evőkanál olaj

1 púpos teáskanál Madras curry (vagy más fűszerkeverék)

1 kávéskanál pirospaprika

1 doboz (400g) hámozott paradicsomkonzerv

só, bors

2 evőkanál vaj

50dkg csirkemellfilé, felkockázva

1 doboz (400g) kókusztej

friss korianderzöld

A feldarabolt hagymát, a meghámozott fokhagymagerezdeket és a kisebb darabokra vágott gyömbért aprítógépbe tesszük, és egészen finomra, szinte pépesre aprítjuk. Serpenyőben felmelegítjük az olajat, hozzáadjuk a hagymás-gyömbéres alapot, majd fedő alatt puhára pároljuk. Hozzáadjuk a curryt (vagy más fűszerkeveréket) és a pirospaprikát, néhány másodpercig pirítjuk. Hozzáadjuk a hámozott paradicsomkonzervet. Sózzuk, borsozzuk. Addig főzzük, amíg a paradicsom besűrűsödik, leve elfő, kb. 10 percig. Amíg fő, egy másik serpenyőben felolvasztjuk a vajat, és megpirítjuk benne a csirkedarabokat. A paradicsomhoz adjuk, átforgatjuk. Felöntjük a kókusztejjel, és néhány percig főzzük, amíg a csirke megpuhul. Rizzsel, vagy naan kenyérrel, friss korianderzölddel meghintve tálaljuk.

Címkék: ,