Oldalak

2010. március 29.

És újra...

... vásár. Most egy sokkal inkább megközelíthető helyen - annál, mint ahol a múlt hétvégén voltunk - volt városunkban a Húsvéti kirakodóvásár. Talán ennek is köszönhető, hogy sokkal több ember jött el. Nagyon sok kedves ismerőssel találkoztam... olyanokkal is, akikkel bár egy városban lakunk, de már évek óta nem láttuk egymást. Az ott töltött idő nagy részében volt valaki az asztalunknál beszélgetni... Sokkal jobban éreztem most magam, mint az elsőn... egy kicsit felszabadultabban... már mosolyogni is tudtam az asztal túloldalán :o)

Szombaton még úgy volt, hogy Dia Barátnőm jön velem, segíteni. Sajnos ő megbetegedett, így az egyetlen és óriási segítségem Anitám volt, aki nagyon-nagyon élvezte, hogy most ő kell legyen a "jobbkezem". Ha kis időre úgy hozta a szükség, hogy el kellett hagynom a helyemet, drága Noémi azért besegített és odament Anita mellé, hogy ne legyen olyan egyedül, ezt ezúton is szeretném megköszönni!! Bár gyanítom, hogy ezt a bejegyzést Noémi csak este fogja olvasni, ugyanis olyan fáradt volt szegény - az utóbbi időszak alváshiányától - hogy azt mondta a mai napot alvással fogja tölteni! Én erre a vásárra a kevesebb néha több elve alapján inkább kevesebb féle, de több darab terméket vittem, bár még a szombat éjszakát én is a tyúkok fenekének bevarrásával töltöttem. :o))
Készültek még:

Mivel a múltkor nem készültem... :o( most nem feledkeztem meg az ajándékokról Molikának, Ágónak és Noéminek!


És végre személyesen is megismerkedhettem Lidérckével! Örülök, hogy eljöttetek az édes kis gyerkőcökkel! :o)

Most is kedves ajándékokkal tértünk haza! Ágótól kaptam a madárkát (amit majd én hozhatok végleges formába), Aranyosfodorkától kapta Anita az agyag pillangót (amit majd lánykám fog "kiszínezni") és egy kedves kolléganőm, Piroska testvérétől, aki virágdíszeket árult egy aranyos kis díszt.


Egy ismerősöm említette, hogy megjelent egy keresztszemes újság. Nem láttam, nem hallottam a reklámját és az újságos sem értette először, hogy mit is keresek. Azt mondta, hogy már másfél hete megjelent, de még senki sem kereste... érdekes, mert szerintem nagyon kedves kis minták vannak benne...