Nemcsak a varrásban, kézimunkában volt példa előttem, hanem hitében is. Tudott bizakodó lenni a legnehezebb körülmények között is. Gondolatait sokszor versbe öntötte és naplót is írt. Most elkezdtem begépelni őket, hogy majd a családban mindenkinek megmaradhasson emlékül. Miközben olvasom a verseket, nagyon sokszor megfordul a fejemben, hogy úgy megkérdezném tőle, mire gondolt, mit élt át akkor... Olyan jó, van egy verse, amiben rólam is ír. Nem név szerint, de lányunokát említ, s rajtam kívül csak fiúk vannak, szóval nem lehetett más. :)
Jön az ősz!
Nyár közepén óvodába menve,
Kislány unokámat kézfogva vezetve
Lábunk elé repült egy sárga falevél,
Melyet leszakított a viharos szél.
Nézd nagymama, jön az ősz!
Így szól nekem a kicsi szösz,
Óvónéni mondta, ha lehull a levél,
Jön az ősz... - és beszél-beszél.
Beszél az első sárguló levél,
Figyelmeztet a hűvös nyári szél,
Jön, küldi jelét egy sárguló levél,
Hogy meleg nyár után jön az ősz – tél.
Ha most napsugaras, szép az életem,
Van figyelmeztető hulló levelem.
Nem marad mindig szép zöld mező,
A baj, betegség jelzi, hogy jő és jő.
Vedd észre te is az első levelet,
Figyelmeztetően jön teneked.
Készüljünk fel, nehogy dideregve
Gondoljunk majd az üres évekre.
Legyenek ágaink gyümölcsökkel rakva,
Hogy az ősz áldását bebizonyíthassa.
1985. július
Anyu írt egy kis összefoglalót Mama életéről, itt elolvashatjátok.
És végül egy gyönyörű zeneszám, amit egy évvel ezelőtt az öcsém küldött, amikor megtudtuk, hogy Mama hazament Istenhez. Nekem azóta mindig Mama jut eszembe róla. Hiányzik.
