Cites

A washingtoni egyezmény (CITES – Convention on International Trade in Endangered Species of wild Fauna and Flora – magyarul: Veszélyeztetett Vadon Élő Állat- és Növényfajok Nemzetközi Kereskedelméről szóló Egyezmény) 1973-ban jött létre, hogy a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajokat megvédje a kihalástól és szabályozza a velük való kereskedelmet.

Az egyezményt immáron 160 ország írta alá, köztük Magyarország is (1985-ben, a szocialista országok közül elsőként), és több mint 40.000 növény- és 8.000 állatfajt véd.

Célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak.

Több mint 13.000 emlős- és madárfajt ismerünk és több ezer hüllő, kétéltű, halfajta és kb. 250.000 virágos növény lehet a Földön. A kihalás ez idáig az evolúció újabb lépcsőfokát jelentette. Amelyik faj nem tudott alkalmazkodni a megújult feltételekhez, átalakult. Amelyek nem voltak képesek erre az átalakulásra, végleg kihaltak. De az ember megjelenésével és modern kori cselekedeteivel ez a folyamat feltűnően felgyorsult. Így nem a megváltozott környezet, hanem maga az ember váltotta és váltja ki több faj kihalását, ami már nem természetes folyamat.

Tehát az okokat kell megszüntetni, hogy az utódainknak egy olyan Földet tudjunk átadni, amelyen sok ezer élőlény él még rajtunk kívül. A CITES-t aláíró országok felismerték, hogy az egyik ilyen ok a kereskedelem. Évente ez az üzlet sok billió dolláros hasznot hoz, és állatok kihalását is veszélyezteti. Ezért a CITES célul tűzte ki a vadon élő állatok védelmét, hogy ne állatkereskedésekbe kerüljenek, vagy ne készüljenek belőlük dísztárgyak. Ezért a két fő cél érdekében fogják be ugyanis a legtöbb vadonélő állatot. De a növényeket is nagy veszély fenyegeti, hasonló okoknál fogva (pl. kaktuszok, orchideák). Így ezen a helyzeten próbál segíteni ez az egyezmény – több-kevesebb sikerrel.

A kipusztulás szélén álló fajok befogása és kereskedelme szigorúan tilos. Jelenleg közel 800 ilyen fajt sorol fel az egyezmény I. függeléke (pl. elefántok, csimpánzok, gorillák, tigrisek, jácint arapapagáj és más papagájfajok, tengeri teknősök).

A II. függelékben a kevésbé súlyos helyzetben lévő állatok és növények (pl. korallok, kaktuszok, bizonyos papagájok és hüllők) szerepelnek, melyek korlátozott mennyiségben, természetvédelmi hatósági engedélyekkel kereskedelmi forgalomba kerülhetnek.

Az ún. CITES – engedélyt hazánkban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények Osztálya adhatja ki. Az egyezmény előírásai nemcsak az élő állatokra és növényekre, hanem azok minden részére és származékaikra is vonatkoznak.