Zambó János

Zambó János
Született	1916. május 2. Hegykő
Elhunyt	2000. december 3. (84 évesen) Miskolc
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	bányamérnök
Kitüntetései	Kossuth-díj (1953)
A Nehézipari Műszaki Egyetem 3. rektora
Hivatali idő 1972 – 1978
Előd	Sályi István
Utód	Simon Sándor
MTMT MTA
A Wikimédia Commons tartalmaz Zambó János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zambó János (Hegykő, 1916. május 2. – Miskolc, 2000. december 3.) bányamérnök, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Tanulmányai

Középiskoláit Sopronban, a Bencés Gimnáziumban végezte 1928–1936 között. 1942-ben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán kitüntetéssel bányamérnöki oklevelet szerzett.

Gyakorlati pályája

1941–1942 között egyetemi tanársegédként tevékenykedett. 1942–1945 között az állami ércbányászatban dolgozott a Felvidéken mint műszaki vezető. 1946-ban és 1947-ben az egyetemen adjunktusként oktatott, kutatott és summa cum laude minősítéssel megvédte doktori értekezését. 1947 és 1953 között a szénbányászatban dolgozott, a padragi bányaüzem főmérnöke volt, majd az Ajkai Szénbányák igazgatóhelyettese. Ezután a Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszt főmérnökévé és megbízott igazgatójává nevezték ki. 1953–1954 között a Bányászati Kutató Intézet igazgatójaként több kutatási témát indított el.

Oktatói munkája

1954-től a Nehézipari Műszaki Egyetem Bányaműveléstani Tanszékének professzorává nevezték ki, rövidesen a tanszék vezetője lett és 30 esztendeig irányította azt. 1955–1959 között a Bányamérnöki Kar dékánja, majd 1960–61-ben az egyetem rektorhelyettese, később, 1961 és 1972 között rektora volt. Rektori működése során nagy gondot fordított a hallgatók oktatására, de emellett sokat foglalkozott az egyetem fejlesztésével is. Új központi főépület, műhelycsarnokok, a hallgatók és oktatók ellátását szolgáló menza, új kollégiumi épület és a Selmeci Műemlék Könyvtárat is befogadó könyvtár létesült rektorsága idején.

Egyetemépítő tevékenységét két alkalommal a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetés adományozásával ismerték el, a Miskolci Egyetem díszdoktora lett. Az egyetem alapításának 50 éves évfordulója alkalmából a Pro Universitate és a Jubileumi Egyetemi Aranyéremmel tüntették ki. Aktívan részt vett az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület munkájában, különböző tisztségeket betöltve. Tudományos eredményeit többnyire az egyesület szakmai lapjában, a Bányászat című lapban tette először közre, emelve a lap színvonalát.

Tudományos tevékenysége

Tevékenységét egyrészt a sokrétű témaválasztás, másrészt a természettudományos alapokra való építkezés jellemezte. Legnagyobb hazai és nemzetközi elismerést kiváltó tevékenysége a telepítéselmélet megteremtése, a magyar bányászati analitikai iskola megalapítása volt. A bányászati telepítések elméletének kidolgozásáért a Magyar Tudományos Akadémia fiatalon, 1961-ben levelező, majd 1972-ben rendes tagjává választotta. Egy ciklusban a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagjává választották. Több akadémiai bizottság tagja volt. Hosszabb ideig elnöke volt a Tudományos Minősítő Bizottság bányászati, földtani, geodéziai és geofizikai szakbizottságának, valamint a Kossuth-díj és az Állami Díj szakbizottságainak. Országos tekintélye döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1979-ben megalakulhatott a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottsága, amelynek 1979-től 1990-ig első elnöke volt. Tudományos munkájának eredményeként közel kétszáz publikációja és nyolc könyve jelent meg. Két művét külföldön is kiadták.

Kitüntetései

• Munka Érdemrend arany fokozata (két alkalommal)
• Kossuth-díj, 1953
• Állami Díj, I. fokozat, 1965. – A Bányászati telepítések analitikája című könyvében összefoglalt tudományos munkásságáért
• Miskolci Egyetem Díszdoktora
• Moszkvai Egyetem Díszdoktora
• Pro Universitate
• Jubileumi Egyetemi Aranyérem
• Miskolc város díszpolgára, 1994
• OMBKE kitüntetések

Fontosabb művei

• Bányaművelés. Műszaki Kiadó, Budapest, 1957 (több kiadásban)
• Bányászati telepítések analitikája. Műszaki Kiadó, 1960.
• Telepítéselmélet a bányászatban. Műszaki Kiadó, Budapest, 1966.
• A bányaművelés alapjai. Akadémia Kiadó, 1985.

Források

• Bányászati és Kohászati Lapok. Bányászat.
• Idézett művei.

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar akadémikusok listája
• Kossuth-díjasok listája