Ugrás a tartalomhoz

Viterbo

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Viterbo
A pápai palota a San Francesco-székesegyház harangtornyával
A pápai palota a San Francesco-székesegyház harangtornyával
Viterbo címere
Viterbo címere
Viterbo zászlaja
Viterbo zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióLazio
MegyeViterbo (VT)
FrazionékBagnaia, Castel d'Asso, Fastello, Grotte Santo Stefano, La Quercia, Montecalvello, Monterazzano, Roccalvecce, Sant'Angelo di Roccalvecce, San Martino al Cimino, Tobia, Vallebona
VédőszentViterbói Szent Róza
Irányítószám01100
Körzethívószám0761
Forgalmi rendszámVT
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség65 949 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség162,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság326 m
Terület406,23 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 25′ 07″, k. h. 12° 06′ 15″42.418611°N 12.104167°EKoordináták: é. sz. 42° 25′ 07″, k. h. 12° 06′ 15″42.418611°N 12.104167°E
Elhelyezkedése Viterbo térképén
Elhelyezkedése Viterbo térképén
Viterbo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Viterbo témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Viterbo város Közép-Olaszországban, Lazio régió északnyugati csücskében, Rómától 60 km-re északra, az Umbriai dombságban, a Bolsenai- és a Vico-tó között, több mint 67 000 lakossal. Római katolikus püspöki székhely.

Történet

[szerkesztés]
Etruszk harcos Viterbó közeléből, Kr. e. 500 k.

Az etruszk és a korai római időszakban jelentéktelen település volt (Vicus Elbii). Augustus idején első aranykorát élte. A 8. században Kis Pippin ajándékaként a pápasághoz került. A 11. század végétől szabad város. Virágzását jól jellemzi, hogy a 12. században több lakója volt, mint Rómának. 1192-től püspöki, 1257-81 között pápai székhely. Itt választották meg IV. Orbán, V. Hadrián, XXI. János és III. Miklós pápát. 1396-ban ismét a pápai állam része.

Gazdaság

[szerkesztés]

A környező mezőgazdasági vidék terményei (gabona, gyümölcs- és zöldségfélék, olíva, szőlő) feldolgozásának és kereskedelmének központja. Élelmiszer-, kerámia-, papír- és elektrotechnikai iparral rendelkezik. A szolgáltatások közül a bankok, a közlekedés és a közhivatalok a legjelentősebb foglalkoztatók.

A pápai palota (középen)

Nevezetességek

[szerkesztés]

Egyetem, hat színház és hat múzeum működik benne. Utóbbiak: Etruszk Nemzeti Múzeum (régészeti), Városi múzeum, Tuscia (Etruria) Kerámiamúzeuma, Dóm téri múzeum (a katedrális mellett), Hordáregyesületi múzeum, Ross Venerini-múzeum.

Műemlékek

[szerkesztés]

Műemlékei döntően a középkori falakkal, kapukkal övezett óváros területén találhatók.

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://demo.istat.it/?l=it
  2. Orașe înfrățite cu municipiul Cluj-Napoca. primariaclujnapoca.ro (Hozzáférés: 2020. május 1.)

Források

[szerkesztés]
  • Magyar Nagylexikon, 18. kötet, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2004. 523. o. ISBN 963-9257-19-2