Vannes
Vannes | |||
Vannes | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Franciaország | ||
Régió | Bretagne | ||
Megye | Morbihan | ||
Polgármester | David Robo (2014–2020) | ||
INSEE-kód | 56260 | ||
Irányítószám | 56000 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 54 420 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 1 634 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 0–56 m | ||
Terület | 32,30 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 39′ 18″, ny. h. 2° 45′ 42″47.655000°N 2.761667°WKoordináták: é. sz. 47° 39′ 18″, ny. h. 2° 45′ 42″47.655000°N 2.761667°W | |||
Vannes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vannes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Vannes, bretonul: Gwened, város Franciaország nyugati részén, Bretagne régióban, Morbihan megye székhelye (prefektúra). Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
A város Bretagne egyik népszerű turisztikai központja, sok középkori és reneszánsz emlékkel, rendezvényekkel. Július második hetének végén rendezik meg a Journées médiévales nevű látványos középkori napokat, augusztus 15-én pedig, a bástyák tövében, a Fête d’Arvor ünnepséget. Lakosainak száma 54 420 fő (2021. január 1.).[1] Vannes Saint-Avé, Saint-Nolff, Séné, Arradon, Ploeren, Plescop és Theix-Noyalo községekkel határos.
Története
[szerkesztés]Vannes Bretagne egyik legrégibb települése. A kelták egyik törzsének is ez volt a fővárosa Vaneti néven. A partmenti hajózás és az ónnal való kereskedés révén a görögökkel, föníciaiakkal is kapcsolatba kerültek. Később a római időkben Julius Caesar is hadjáratot vezetett ellenük szárazon és vízen is. Morbihan öblében ütköztek meg a római gályák Vannes akkori lakóinak tölgyfából készült erős hajóival, melyek jellegzetességét bőrből szabott vitorláik adták.
Bretagne első hercege, az önálló királyi dinasztia megalapítója, Nominoé a 9. század első felében itt rendezte be székhelyét. A később hercegséggé átminősített királyság utolsó hercegnője, Bretagne-i Anna itt mondatta ki 1532-ben a parlamenttel Bretagne és Franciaország unióját.
Vannes a középkorban szinte bevehetetlennek tartott megerősített város volt.
Látnivalók
[szerkesztés]- Cathédrale St-Pierre – a 13. századi székesegyházból csupán a bal oldali torony maradt meg, annak sisakja is 19. századi hozzáépítés. A templom nagy része a 16. században készült el, egyes részei gótikus stílusúak, de a főhajó északi oldalának félkör alakú kápolnája már reneszánsz jellegű. A templomban sok emlék idézi Ferreri Szent Vincét. A spanyol dominikánus hittérítő szerzetes a pápa megbízásából jött Bretagne-ba, Vannes városában lakott. Halálát egy szép festmény ábrázolja a katedrálisban, sírja a bal oldali második kápolnában van. A kincstár értékei közül kiemelkedő egy festett és bőrrel borított 12. századi láda.
- Maison de Saint Vincent-Ferrier – a szent ebben a házban halt meg.
- La Cohue – az egykori vásárcsarnok mai formájában az 1600-as években alakult ki, egyes részei azonban 13. századiak. Ma a Musée des Beaux-Arts, normandiai festők műveivel, és a Musée du golfe et de la mer, a Morbihan-öböl természettudományi múzeuma van a falai között.
- Palace Henri IV. – a város egyik tere, melyet négyszáz éves házak szegélyeznek.
- Hotel de Roscanvec – a 16. századi épület ma a Természettudományi Múzeumnak ad otthont.
- Château Gaillard – a 15. századi palota egykor a breton parlament otthona volt. Ma a Musée archéologique épülete, jelentős gyűjteménnyel a történelem előtti és a későbbi korok régészeti leletéből.
- Palace de Lices – ez a tér volt a színhelye Franciaország és Bretagne egyesülésekor rendezett ünnepségeknek.
- A régi várfal – az egykori védművekből több kapu: a Porte Poterne, délen a Porte St-Vincent, északon a Porte Prison, és néhány régi vártorony is áll, ezek közül a legszebb a Tour du Connétable.
- Château de l’Hermine – az egykori hercegi palota a várfal mentén, hatalmas kertje, a Promenade de la Garenne ma nyilvános park.
- Lavoir – a kicsiny, és a város egy részében lefedett, Marle-patak partján állnak az egykori mosóházak, jellegzetes fagerendás, kis tornyos épületek.
- Aquarium océanographique et tropical – óceáni és trópusi akvárium cápákkal és külön csarnokban szabadon repkedő trópusi pillangókkal.
Demográfia
[szerkesztés]
|
|
|
|
A Szent Péter-katedrális belső részletei
[szerkesztés]Testvérvárosok
[szerkesztés]Partnervárosok:
Jegyzetek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (francia)