Ugrás a tartalomhoz

Trócsányi László

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trócsányi László
2016-ban
2016-ban
Született1956. március 6. (68 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Gyermekeihárom gyermek
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Harmadik Magyar Köztársaság 10. igazságügyi minisztere
Hivatali idő
2014. június 6. – 2019. június 30.
Köztársasági elnökÁder János
ElődNavracsics Tibor (közigazgatási és igazságügyi miniszterként)
UtódVarga Judit
Tudományos pályafutása
Szakterületjogtudomány
Kutatási terület
  • közigazgatási bíráskodás
  • nemzeti alkotmányjog és európai integrációs kapcsolata
Tudományos fokozat
  • az állam- és jogtudományok kandidátusa (1991)
  • habilitáció (2000)
    • Munkahelyek
    Szegedi Tudományegyetem1989–
    Más munkahelyekAlkotmánybíróság (2007. február–2010. október)
    Tudományos publikációk száma131 (2018. május 29.)[1]
    A Wikimédia Commons tartalmaz Trócsányi László témájú médiaállományokat.
    Sablon • Wikidata • Segítség

    Trócsányi László (Budapest, 1956. március 6. –) magyar jogtudós, ügyvéd, diplomata, egyetemi tanár. Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közjogi bíráskodás, a közjogi (közigazgatási) bíráskodás és az európai közjog, ezen belül a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció kérdése.

    2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete, 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották. Tisztségét 2010-ig töltötte be, amikor kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé. 2014-től 2019. június 30-ig igazságügyi miniszter.[2] 2019–2024 között az Európai Parlament képviselője a Fidesz színeiben.[3] 2022-től a Károli Gáspár Református Egyetem rektora.[4]

    2020 szeptembere óta a Magyar Jogász Egylet elnöke.[5]

    Életpályája

    [szerkesztés]

    1975-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a József Attila Tudományegyetem (2000-től Szegedi Tudományegyetem) Jogtudományi Karán, majd 1977-ben átkerült az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára. Itt szerzett jogi diplomát 1980-ban. Ennek megszerzése után az Országgyűlési Könyvtár szakalkalmazottja lett, majd 1981-ben az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet munkatársaként kezdett el dolgozni. Közben megszerezte az ügyvédi szakvizsgát és 1985-ben Budapesten helyezkedett el ügyvédként (kutatóintézeti állása mellett). 1989-ben a szegedi egyetem alkotmányjogi tanszékének adjunktusává nevezték ki, ekkor távozott a kutatóintézetből. 1991-ben saját ügyvédi irodát alapított. 1992-ben egyetemi docensi, 2000-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. Közben 1994-ben a tanszék vezetésével is megbízták, valamint az jogi kar dékánhelyettese volt 1998-ig. Tanszékvezetői tisztségét 2000-ig, dékánhelyettesi tisztségét 1998-ig töltötte be. 2004-ben az egyetem Európa-tanulmányok Központja igazgatója lett. 2005 és 2008 között a lyoni Jean Moulin Egyetem(wd) vendégprofesszora volt.

    1991-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi értekezését, 2000-ben habilitált. A Nemzetközi Alkotmányjogi Társaság magyar nemzeti bizottságának titkára. 1993-ban az országgyűlési biztosok intézményének bevezetésekor az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelölték, végül a tisztséget nem vehette át. 2000-ben külügyi szolgálatba lépett, Magyarország brüsszeli nagykövetévé nevezték ki, ekkor lemondott tanszékvezetői tisztségéről. Nagyköveti megbízatása 2004-ben lejárt. Ebben az időszakban Luxemburgba is akkreditálták. 2005-ben az Európa Tanács Velencei Bizottságának tagja, 2006-ban a Budapesti Ügyvédi Kamara nemzetközi kapcsolatok bizottsága elnöke lett. 2007-ben az Országgyűlés megválasztotta az Alkotmánybíróság tagjává, ezt követően lemondott kamarai tisztségéről. 2010-ben kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé, emiatt távozott az Alkotmánybíróságtól. 2014-től a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnöke.

    2014. június 6-tól 2019. június 30-ig igazságügyi miniszter volt.[2]

    2019. július 2-ától az Európai Parlament képviselője, az Alkotmányügyi Bizottság tagja, a Külügyi Bizottság póttagja.[6]

    A 2019-ben megalakuló Ursula von der Leyen európai bizottsági biztosi kollégiumának magyarországi jelöltje volt.[7] Az Európai Parlament Jogi Bizottsága levélben értesítette az Európai Parlament elnökét, miszerint a biztosjelöltsége kapcsán "összeférhetetlenség lehetősége" ("potential conflict of interest")[8] állhat fenn a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodához fűződő kapcsolata, valamint korábbi minisztersége alatt két orosz fegyverkereskedő, bírósági döntésen alapuló[9] kiadatási ügye kapcsán,[10] ezzel kifejezve, hogy nem támogatta kinevezését.[11] A Jogi Bizottság döntése azonban nem tartalmazott sem megfelelő indokolást, sem kifejezett döntést a biztosjelölt összeférhetetlensége kapcsán, így azt az Európai Parlament elnöke további megfontolás céljából visszaküldte.[12] Végül a Jogi Bizottság korábbi döntése mellett kitartva, azonban azt dokumentumok, iratok csatolása, illetve további indokolás nélkül megállapította az "összeférhetetlenség fennállásának lehetőségét".[8] Az Európai Parlament Jogi Bizottságának ezen döntésével szemben – amelyet szoros, 12 mellette és 9 ellene szavazati arány mellett[13] hozott meg a politikai frakciók tagjaiból álló testület[14] – többen felszólaltak, közöttük Francois-Javier Bellamy francia néppárti képviselő is, aki a Figaronak 2019 október elsején adott interjújában a döntést "politikai és ideológiai indíttatásúnak" nevezte, valamint kijelentette, hogy "a Jogi Bizottság saját küldetésével súlyosan ellentmondó, jogellenes döntést hozott".[15]

    Áder János köztársasági elnök az egyház és Balog Zoltán lelkészi elnök javaslatára 2022. február elsejétől 2027. január 31-ig a Károli Gáspár Református Egyetem rektorának nevezte ki.[4]

    2021 augusztusában felmerült, hogy ő válthatja 2022-ben Áder Jánost a köztársasági elnöki pozícióban,[16] a Fidesz jelöltje azonban végül Novák Katalin lett.

    2024 januárjában Trócsányi jelezte, hogy nem szándékozik indulni a 2024-es európai parlamenti választáson, mandátuma lejártát követően rektori tevékenységére kíván fókuszálni.[17]

    Novák Katalin 2024-es lemondását követően Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét választották köztársasági elnöknek. Sulyok megüresedett helyére a Fidesz Trócsányit kérte fel, aki egyetemi kötelezettségvállalásaira tekintettel nem vállalta az ismételt megbízatást.[18]

    Munkássága

    [szerkesztés]

    Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közjogi (közigazgatási) bíráskodás és az európai közjog, ezen belül a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció kérdése.

    Jelentős eredményeket ért el a közigazgatási bíráskodás áttekintése területén. 2005-ben jelent meg az Európai Unió akkori tagállamainak alkotmányát magyar nyelvre lefordító kötet, amelyet Badó Attilával közösen írt. Több tanulmányban foglalkozik a frankofón országok államszervezetével és jogrendszerével, valamint a nemzeti parlamentek fejlődésével és az alkotmányfejlődési tendenciákkal. Több mint százötven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője. Munkáit elsősorban magyar, francia, német és angol nyelven adja közre.

    Családja

    [szerkesztés]

    Nős, felesége Doór Krisztina. Három gyermekük született: Dorottya (1984), Gábor (1994) és Hanna (1997).

    Díjai, elismerései

    [szerkesztés]

    Főbb publikációi

    [szerkesztés]
    • "A szocialista államszervezet fejlődési tendenciái" c. nemzetközi konferencia anyaga. Balatonkenese, 1984. december 3-6.; szerk. ifj. Trócsányi László; Főirány Programiroda, Bp., 1985
    • A közigazgatási bíráskodás szervezete és működése egyes európai országokban. A jogintézmény elméleti alapjai és működési tapasztalatai, valamint egyes európai országok közigazgatási bíráskodására vonatkozó jogszabályok; MTA Államtudományi Kutatások Programirodája, Bp., 1988
    • A közigazgatási bíráskodás egyes elméleti és gyakorlati kérdései; MTA Államtudományi Kutatások Programirodája, Bp., 1990
    • Milyen közigazgatási bíráskodást?; Közgazdasági és Jogi, Bp., 1992
    • Francia-magyar közjogi szeminárium a közigazgatási bíráskodásról. Szeged, 1996. május 6-8.; szerk. ifj. Trócsányi László; Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, Bp., 1997 (Alkotmányjogi, politológiai és civilisztikai tanulmányok)
    • Magyar-francia, francia-magyar jogi szótár; főszerk. Bárdosi Vilmos, Trócsányi László; KJK-Kerszöv, Bp., 2001
    • Les institutions constitutionnelles et l'intégration européenne; szerk.Badó Attila, Trócsányi László; Faculté de droit de l'Université de Szeged, Szeged, 2002
    • Európa egysége és sokszínűsége. A kisebbségek jogai. A belga és a magyar példa; szerk. Trócsányi László, Francis Delpérée; Nyitott Könyv, Bp., 2003
    • Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban; szerk. Trócsányi László, Badó Attila; KJK-Kerszöv, Bp., 2005
    • A mi alkotmányunk. Vélemények és elemzések Magyarország Alkotmányáról; főszerk. Trócsányi László; Complex, Bp., 2006
    • A magyar alkotmánybíráskodás sarkalatos normái; szerk. Balogh Elemér, Trócsányi László; Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2009 (Fundamenta fontium juris)
    • Bevezetés az alkotmányjogba; szerk. Trócsányi László, Schanda Balázs; SZTE ÁJTK–PPKE JÁK, Szeged–Bp., 2010 (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tankönyvei)
    • Bevezetés az alkotmányjogba; szerk. Trócsányi László, Schanda Balázs; Szt. István Társulat, Bp., 2011 (A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának tankönyvei)
    • Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei; szerk. Trócsányi László, Schanda Balázs, Csink Lóránt; HVG-ORAC, Bp., 2012
    • Dikaiosz logosz. Tanulmányok Kovács István emlékére; szerk. Trócsányi László; Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2012 (A Pólay Elemér Alapítvány könyvtára)
    • Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei; szerk. Trócsányi László, Schanda Balázs, Csink Lóránt; 2. átdolg. kiad.; HVG-ORAC, Bp., 2013
    • Az alkotmányozás dilemmái. Alkotmányos identitás és európai integráció; HVG-ORAC, Bp., 2014
    • The dilemmas of drafting the Hungarian fundamental law. Constitutional identity and European integration; Schenk, Passau, 2016
    • Párizsi Napló – avagy, ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt... 2010. július – 2014. június; Századvég Kiadó, Budapest, 2018
    • Alkotmányozás és rendszerváltozás Közép- és Kelet-Európában (1995)
    • La justice constitutionnelle en Hongrie (1997)
    • Les opinions dissidentes (társszerző, 2000)
    • A parlamenti jog forrásai (2000)
    • Az összehasonlító alkotmányjog alapkérdései és korunk jogrendszerei. Összehasonlító alkotmányjog (2006)
    • Régiók és közösségek szerepe az európai integrációban: egység és sokszínűség; SZTE ÁJK Tudományos Bizottsága, Szeged, 2007 (Acta juridica et politica)
    • Nemzeti szuverenitás és európai integráció (2008)
    • Az alkotmányozás dilemmái. Alkotmányos identitás és európai integráció; HVG-ORAC, Bp., 2014
    • Párizsi napló avagy Ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt... 2010. július–2014. június; Századvég, Bp., 2018
    • Válogatott miniszteri beszédek. 2014. június–2019. június; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2019
    • Európai körkép. Európai értékek és megvalósulásuk az Európai Unió tagállamaiban az adatok és számok tükrében; szerk. Trócsányi László, Lovászy László Gábor; Ludovika Egyetemi, Bp., 2020

    Jelentősebb miniszteri interjúi

    [szerkesztés]

    Jegyzetek

    [szerkesztés]
    1. ↑ Trócsányi László publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2018. május 9. (Hozzáférés: 2018. június 3.)
    2. ↑ a b 250/2019. (VI. 28.) KE határozat
    3. ↑ Trócsányi vezeti a Fidesz EP-listáját
    4. ↑ a b Népszava: Trócsányi László hivatalosan is a KRE rektora (magyar nyelven). Népszava. (Hozzáférés: 2024. április 3.)
    5. ↑ https://jogaszegylet.hu/az-mje-szervezete/
    6. ↑ Home | László TRÓCSÁNYI | MEPs | European Parliament (angol nyelven). www.europarl.europa.eu. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    7. ↑ Hivatalosan uniós biztosjelölt lett Trócsányi László (hu-HU nyelven). Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, 2019. szeptember 9. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    8. ↑ a b Mr Trócsányi’s conflicts of interests: not strictly law, but not purely politics, either. English. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    9. ↑ Vlagyimir Ljubisin és ifj. Vlagyimir Ljubisin kiadatása a szokásos eljárás keretében zajlott. Kormányzat. [2020. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    10. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Orosz fegyverkereskedőknek is köze lehet Trócsányi László leszavazásához (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. szeptember 27. (Hozzáférés: 2019. október 1.)
    11. ↑ Ismét leszavazták Trócsányi Lászlót (magyar nyelven). Mandiner, 2019. szeptember 30. (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)
    12. ↑ Hope for Trócsányi: EP to Hold Another Hearing on Monday (angol nyelven). Hungary Today, 2019. szeptember 27. [2020. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    13. ↑ Trócsányit másodszor is leszavazta a jogi bizottság (hu-HU nyelven). 24.hu, 2019. szeptember 30. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    14. ↑ Members | Home | JURI | Committees | European Parliament (angol nyelven). www.europarl.europa.eu. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    15. ↑ AFP, Le Figaro avec: L'eurodéputé Bellamy envisage une riposte après le rejet du commissaire hongrois (francia nyelven). Le Figaro.fr, 2019. október 1. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
    16. ↑ Népszava: Trócsányi László válthatja Áder Jánost (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2021. augusztus 5.)
    17. ↑ Á. B.: „Jöjjenek a fiatalok” - Trócsányi László otthagyja Brüsszelt és inkább rektor lesz. Népszava, 2024. január 22. (Hozzáférés: 2024. április 3.)
    18. ↑ Á. Z.: Trócsányi László nemet mondott, a Fidesz felkérése ellenére sem akar alkotmánybíró lenni. Népszava, 2024. március 28. (Hozzáférés: 2024. április 3.)

    Források

    [szerkesztés]
    • Jog Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Trócsányi_László&oldid=27164284”