Thalmayer-mauzóleum
| Thalmayer-mauzóleum | |
 | |
| A Thalmayer-mauzóleum 2022 februárjában | |
| Település | Budapest VIII. kerülete |
| Cím | 1086 Budapest, Fiumei út 16-18. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 19. század vége, közelebbről nem ismert (1893 előtt) |
| Rekonstrukciók évei | 1925–1926 (csontházzá átalakítva) |
| Építési stílus | eklektikus építészet |
| Tervező | Kallina Mór |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | |
| Elhelyezkedése | |
 Thalmayer-mauzóleum
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 05′ 49″47.491060°N 19.096900°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 05′ 49″47.491060°N 19.096900°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Thalmayer-mauzóleum témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Thalmayer mauzóleum a budapesti Fiumei Úti Sírkert egyik nagy méretű síremléke.
Története
[szerkesztés]A Fiumei Úti Sírkert 1849-ben nyílt meg. A temetkezési kultúra alakulásával fokozatosan elterjedt a díszes síremlékek állításának szokása. A temető négy sarkában pedig négy nagy mauzóleum épült fel: a Sebastiani-, a Saxlehner-, a Ganz-, és a Thalmayer-családok mauzóleuma. (A Saxlehetner-mauzóleumot az 1950-es években, a temető falának módosításakor az Új köztemetőbe telepítették át.)[1]
A Thalmayer család mauzóleuma a temető főbejáratától legtávolabbi, délkeleti sarkában épült fel, közvetlenül a Salgótarjáni utcai zsidó temető fala és bejárata mellé. (Később itt épült fel a Lajta Béla által tervezett bejárati épület is.) Építési ideje nem ismert, valamikor a 19. század végén lehetett. 1893-ban már bizonyosan állt.[2] Tervezője Kallina Mór (1844–1913) volt,[3] aki több neves budapesti épületet (pl. Budai Vigadó, Budavári evangélikus templom) tervezett.
Archív felvételek szerint az épületen nagy méretű szobor (kerub?) állt, ez ma már nem található meg.[4]
A mauzóleumot az 1920-as években csontfülkévé (ossariummá) alakították át. A Fővárosi Hírlap 1925-ös 45. száma röviden említést tesz ennek költségeiről:[5]
- „A Kerepesi temetőben levő Thalmayer-féle birtokbavett mauzóleum tatarozásánál a kőművesmunkát Bédi Aurél kapta 9 millió 820.000 K[oroná]-ért, az ácsmunkát Ranyák József kapta 20 millió 952.000 K-ért, a bádogosmunkát Ruffián István kapta 25 millió 855.000 K-ért.”
Az átalakítás során, 1926-ban 700 csontfülkét készítettek el benne.[6][7]
A feliratokból megállapítható, hogy az 1950-es években kolumbáriumként (urnatemető) is használták egy ideig, de több urnahely máig üres.
A 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelet egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről műemléki védelem alá helyezte (több más sírral együtt) a mauzóleumot is (J.449/454).[8]
Az épület évtizedek óta használaton kívül áll, a növényzet részben benőtte. Jelenleg (2024) életveszélyes állapota miatt a látogatóktól el van zárva.
Az épület
[szerkesztés]Az eklektikus stílusban épült mauzóleum egy középső, kupolás részből, és két oldalán egy-egy kisebb szárnyból áll. A középső rész felső négy sarkán pálmamintás díszítés látható (akrotéria), elől kovácsoltvas-díszes rács zárja le. A két oldalsó szárnynak nincs díszrácsa. Az épület előtt modern elválasztó rácsot helyeztek el.
Képtár
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Fiumei úti sírkert története dióhéjban 1.. elismondom.wordpress.com. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
- ↑ Halottak országa In: Pesti Napló, 1893. november 1. (44. évfolyam, 307. szám)
- ↑ Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 447. o. Online elérés
- ↑ https://lajta.bparchiv.hu/hu/kapuepulet
- ↑ Fővárosi Hírlap, 1925-11-11 / 45. szám. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
- ↑ A Kerepesi úti temető 1999-ben, 208. o.. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
- ↑ Klauzál Gábor és kortársai I. Adalékok egy temetői séta stációihoz…. klauzal.hu. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
- ↑ 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelet egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről. net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2022. január 12.)
Egyéb hivatkozások
[szerkesztés]- Vizler Imre fényképei. fszek.hu. (Hozzáférés: 2022. január 12.)