Ugrás a tartalomhoz

Török nyelvek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A török nyelvek körülbelül 30 nyelvből álló, hagyományosan az altaji nyelvcsaládba sorolt nyelvcsalád. A török nyelveket Kelet-Európától Szibériáig és Nyugat-Kínáig húzódó területen élő török népek beszélik,[1][2] összesen körülbelül 180 millióan.[1] A legtöbben, a török népek mintegy 40%-a, a törökországi török nyelvet beszéli.[2]

A török nyelvű népek lakóhelyei

Közös jellemzők

[szerkesztés]

A török nyelvekre jellemző a magánhangzó-harmónia, a toldalékolás, a nyelvtani nem hiánya és az úgynevezett SOV, azaz alany-tárgy-ige mondatrész-sorrend. Mindezek jellemzőek a mongol és a mandzsu-tunguz nyelvekre, a koreai nyelvre és a magyar nyelvre is. Ezeket a nyelveket egyes nyelvészek összefüggésbe hozzák a török nyelvekkel és az altáji nyelvcsaládba sorolják, mások nem értenek ezzel egyet.[3] Sőt, kisebb-nagyobb átfedések miatt az urál-altáji nyelvcsalád elméletét is létrehozták, amelyben az uráli nyelvek is helyet kaptak. Mindezen elméletek azonban ma már elavultnak számítanak; a tudomány mai állása szerint a török, a mongol, a mandzsu-tunguz és az uráli nyelvek külön-külön nyelvcsaládot alkotnak, és az említett átfedések csupán nyelvi érintkezéseknek (kölcsönhatásoknak) köszönhetőek.

Története

[szerkesztés]

Korai írásos emlékek

[szerkesztés]

Az első írásos emlékek a 8. századból származó türk rovásírásos Orhon feliratok, melyeket a türkök hagytak hátra. Ezeket a feliratokat az Orhon folyó völgyében, Mongóliában fedezték fel 1889-ben. A 11. században Kaşgarlı Mahmud, a Karahanida-dinasztia írója elkészítette az első türk nyelvű szótárat (Divânü Lügati't-Türk), mely térképet is tartalmaz a türk nyelvek elterjedéséről.[4]

A török nyelvek északnyugati ágának fontos emléke a 12-13. században íródott Codex Cumanicus, főként a kipcsak nyelvek szempontjából jelentős forrás.

Földrajzi terjedése

[szerkesztés]

A 611. században lezajlott török népvándorlás következtében a török nyelvek elterjedtek Közép-Ázsiában Szibériától (Jakutföld a Földközi-tengerig (Szeldzsuk Birodalom), a vándorlás során török szavak kerültek át többek között a perzsa, az urdu, az orosz, a kínai és (kisebb mértékben) az arab nyelvbe is.[5]

Besorolásuk

[szerkesztés]

A török népek hosszan tartó vándorlásaik során keveredtek más népekkel, így nyelvük is kölcsönhatásba került azokkal a népekkel, melyekkel érintkeztek. Emiatt a türk nyelvek pontos eredetét nehéz megállapítani, besorolásukról a mai napig is vitatkoznak a nyelvészek, és folynak a kutatások.

Izoglosszák

[szerkesztés]

A török nyelvek besorolásához hagyományosan az alábbi izoglosszákat használják:[6]

  • Rotacizmus, például a *toqqız („kilenc”) szó utolsó mássalhangzójánál. Ez választja el a szóvégi /r/-t használó ogur nyelveket a török nyelvek többi tagjától, melyeknél a szóvégi /z/ figyelhető meg.[7]
  • Hangzóközi *d, mint a *hadaq („láb”) szó második mássalhangzójánál
  • Szóvégi -G, például: *tāğ (hegy)
  • Toldalék-végi -G, például a *lIG ragban: *tāğlığ

Valamint:

  • Szó eleji *h megőrzése, például: *hadaq (láb)
izoglossza ótörök török üzbég ujgur tatár kazak kirgiz altaji nyugat-jugur Fu-yu kirgiz hakasz tuvai jakut haladzs csuvas
z/r (kilenc) toquz dokuz toqqiz toqquz tuğız toğız toğuz toğus doğus toğıs tos toğus toqquz tăχăr
*h- (láb) adaq ayak åyåq ayaq ayaq ayaq ayaq azaq azıχ azaχ adaq ataχ hadaq ura
*VdV (láb) adaq ayak åyåq ayaq ayaq ayaq ayaq azaq azıχ azaχ adaq ataχ hadaq ura
*-g (hegy) tağ dağ* tåğ tağ taw taw tağ daχ tağ dağ tıa tāğ tu
toldalék: *-g (hegyes) tağlığ dağlı* tåğlıq tağlıq tawlı tawlı tōlū tūlu

*Az irodalmi török nyelvben a ğ a dağ és dağlı szavakban nem minősül mássalhangzónak, hanem meghosszabbítja az előtte álló magánhangzót.

Nyelvei

[szerkesztés]

Az alábbi táblázat Lars Johanson besorolása alapján készült. (1998)[6]

Prototürk Délnyugati köztörök ág (oguz nyelvek)

 
Nyugati oguz
Keleti oguz
Déli oguz
  • afsar nyelv
  • iráni dialektusok, mint kaskaj, szonkori, ajnallu
Északnyugati köztörök ág (kipcsak)

 
Nyugati kipcsak
Északi kipcsak (Volga-Urál)
Déli kipcsak
Délkeleti köztörök ág Nyugati
Keleti
Északkeleti köztörök ág (szibériai) Észak-szibériai
Dél-szibériai szajan türk
jeniszej türk
csulimi türk
  • csulimi tatár
altáji türk
  • altáji és dialektusai: tuba, kumanda, ku, teleut, telengit
ogur nyelvek  
argu-türk  

Szókincs összehasonlítása

[szerkesztés]
közös (megközelítő) jelentés ótörök török azeri türkmén tatár kazak kirgiz üzbég ujgur jakut csuvas
személyek (nagy)apa/ős Ata Ata Ata Ata Ata Ata Ata Ota Ata Atte
Anya Ana Anne, Ana Ana Ene Ana Ana Ene Ona Ana Anne
Fia O'gul Oğul Oğul Oğul Ul, uğıl Ul Uul O'gil Oghul Uol Yvăl, Ul
Férfi Er(kek) Erkek Kişi Erkek İr Er(kek) Erkek Erkak Er Er Ar
Lány Kyz Kız Qız Gyz Qız Qız Kız Qiz Qiz Ky:s Hĕr
Személy Kişi Kişi Kişi Keşe Kisi Kishi Kishi Kishi Kihi
Menyasszony Kelin Gelin Gəlin Geli:n Kilen Kelin Kelin Kelin Kelin Kylyn Kin
anyós Kaynana Qaynana Gayın ene Qayın ana Qayın ene Kaynene Qayın ona Qeyinana Hun'ama
testrészek szív Yürek Yürek Ürək Ýürek Yöräk Jürek Jürök Yurak Yürek Süreq Čĕre
vér Qan Kan Qan Ga:n Qan Qan Kan Qon Qan Qa:n Jun
fej Baš Baş Baş Baş Baş Bas Bash Bosh Baş Bas Puś
haj Qıl Kıl Qıl Qyl Qıl Qıl Kıl Tuk Qil Kıl şüş
szem Köz Göz Göz Göz Küz Köz Köz Ko'z Köz Kos Kuś
szempilla Kirpik Kirpik Kiprik Kirpik Kerfek Kirpik Kirpik Kiprik Kirpik Kirbi: Hărpăk
fül Qulqaq Kulak Qulaq Gulak Qolaq Qulaq Kulak Quloq Qulaq Gulka:k Hălha
orr Burun Burun Burun Burun Borın Murın Murun Burun Burun Murun
kar Qol Kol Qol Gol Qul Qol Kol Qo'l Qol Hul, Hol
kéz El(ig) El Əl El Alaqan Alakan Ili: Ală
ujj Barmak Parmak Barmaq Barmak Barmaq Barmaq Barmak Barmoq Barmaq Pürne, Porn'a
köröm Tyrnaq Tırnak Dırnaq Dyrnaq Tırnaq Tırnaq Tyrmak Tirnoq Tirnaq Tynyraq Čĕrne
térd Tiz Diz Diz Dy:z Tez Tize Tize Tizza Tiz Tüsäχ Čĕrpuśśi
vádli Baltyr Baldır Baldır Baldyr Baltır Baldır Baltyr Boldyr Baldir Ballyr
láb Adaq Ayak Ayaq Aýaq Ayaq Ayaq Ayak Oyoq Ayaq Ataq Ura
has Qaryn Karın Qarın Garyn Qarın Qarın Karyn Qorin Qerin Qaryn Hyrăm
állatok At At At At At At At Ot At At Ut
lábasjószág Siyir Sığır Sygyr Sıyır Sïır Sıyır Sigir Siyir
kutya Yt İt İt It Et Ït It It It Yt Jytă
hal Balyq Balık Balıq Balyk Balıq Balıq Balık Baliq Beliq Balyk Pulă
tetű Bit Bit Bit Bit Bet Bït Bit Bit Pit Byt Pyjtă, Put'ă
más főnevek ház Ev Ev Ev Öý Öy Üy Üy Uy Öy Av*
sátor Otag Otağ Otaq Otaw Otaq Otu:
út Yol Yol Yol Yo:l Yul Jol Jol Yo'l Yol Suol Śul
híd Köprüq Köprü Körpü Köpri Küper Köpir Köpürö Ko'prik Kövrük Kürpe Kĕper
nyíl Oq Ok Ox Ok Uq Oq Ok O'q Oq Uhă
tűz Ot Od Od Ot Ut Ot Ot O't Ot Uot Vut, Vot
hamu Kül Kül Kül Kül Köl Kül Kül Kul Kül Kül Kĕl
víz Suv Su Su Suw Su Sw Suu Suv Su Ui Šyv, Šu
hajó Kemi Gemi Gəmi Gämi Köymä Keme Keme Kema Keme Kimĕ
Köl Göl Göl Köl Kül Köl Köl Ko'l Köl Küöl Külĕ
nap Küneš Gün(eş) Gün(əş) Gün Kön Kün Kün Kun Kün Kün Kun
felhő Bulut Bulut Bulud Bulut Bolıt Bult Bulut Bulut Bulut Bylyt Pĕlĕt
csillag Yulduz Yıldız Ulduz Ýyldyz Yoldız Juldız Jıldız Yulduz Yultuz Sulus Śăltăr
föld Topraq Toprak Torpaq Toprak Tufraq Topıraq Topurak Tuproq Tupraq Toburaχ Tăpra
domb Töpü Tepe Təpə Depe Tübä Töbe Töbö Tepa Töpe Töbö Tüpĕ
fa Yağac Ağaç Ağac Agaç Ağaç Ağaş Jygach Jyvăś
isten (Tengri) Tenri Tanrı Tanrı Taňry Täñre Täñiri Teñir Tangri Tengri Tanara Tură, Toră
ég, kék Kök Gök Göy Gök Kük Kök Kök Ko'k Kök Küöq Kăvak, Koak
melléknevek hosszú Uzun Uzun Uzun Uzyn Ozın Uzın Uzun Uzun Uzun Uhun Vărăm
új Yany Yeni Yeni Yany Yaña Jaña Jañı Yangi Yengi Sana Śĕnĕ
kövér Semiz Semiz Simez Semiz Semiz Semiz Semiz Emis Samăr
tele Tolu Dolu Dolu Do:ly Tulı Tolı Tolo To'la Toluq Toloru Tulli
fehér Aq Ak Ak Aq Aq Ak Oq Aq
fekete Qara Kara Qara Gara Qara Qara Kara Qora Qara Xara Hura
vörös Qyzyl Kızıl Qızıl Gyzyl Qızıl Qızıl Kızıl Qizil Qizil Kyhyl Hĕrlĕ
számok 1 Bir Bir Bir Bir Ber Bir Bir Bir Bir Bi:r Pĕrre
2 Eki İki İki Iki İke Eki Eki Ikki Ikki Ikki Ikkĕ
4 Tört Dört Dörd Dö:rt Dürt Tört Tört To'rt Töt Tüört Tăvattă
7 Yeti Yedi Yeddi Yedi Cide Jeti Jeti Yetti Yättä Sette Śiččĕ
10 On On On O:n Un On On O'n On Uon Vunnă, Vonnă
100 Yüz Yüz Yüz Yü:z Yöz Jüz Jüz Yuz Yüz Sü:s Śĕr
ótörök török azeri türkmén tatár kazak kirgiz üzbég ujgur jakut csuvas

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b Turkic Languages Family Tree
  2. a b Katzner, Kenneth. Languages of the World, Third Edition. Routledge, an imprint of Taylor & Francis Books Ltd. (2002. March). ISBN 978-0415250047 
  3. Voegelin, C.F. & F.M. Voegelin. 1977. Classification and index of the World's languages. New York: Elsevier.
  4. Soucek, Svat. A History of Inner Asia. Cambridge University Press (2000. March). ISBN 978-0521651691 
  5. Findley, Carter V.. The Turks in World History. Oxford University Press (2004. October). ISBN 0-19-517726-6 
  6. a b Lars Johanson (1998) The History of Turkic. In Lars Johanson & Éva Ágnes Csató (eds) The Turkic Languages. London, New York: Routledge, 81-125. [1]
  7. Larry Clark, Chuvash. In Lars Johanson & Éva Ágnes Csató (eds), The Turkic Languages, London, New York: Routledge, 434-452, 2006.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Baskakov, N.A. 1962, 1969. Introduction to the study of the Turkic languages. Moscow.
  • Boeschoten, Hendrik & Lars Johanson. 2006. Turkic languages in contact. Turcologica, Bd. 61. Wiesbaden: Harrassowitz. ISBN 3-447-05212-0
  • Clausen, Gerard. 1972. An etymological dictionary of pre-thirteenth-century Turkish. Oxford: Oxford University Press.
  • Deny, Jean et al. 1959-1964. Philologiae Turcicae Fundamenta. Wiesbaden: Harrassowitz.
  • Johanson, Lars & Éva Agnes Csató (ed.). 1998. The Turkic languages. London: Routledge. ISBN 0-415-08200-5.
  • Johanson, Lars. 1998. "The history of Turkic." In: Johanson & Csató, pp. 81–125. [2]
  • Johanson, Lars. 1998. "Turkic languages." In: Encyclopaedia Britannica. CD 98. Encyclopaedia Britannica Online, 5 sept. 2007. [3]
  • Menges, K. H. 1968. The Turkic languages and peoples: An introduction to Turkic studies. Wiesbaden: Harrassowitz.
  • Öztopçu, Kurtuluş. 1996. Dictionary of the Turkic languages: English, Azerbaijani, Kazakh, Kyrgyz, Tatar, Turkish, Turkmen, Uighur, Uzbek. London: Routledge. ISBN 0-415-14198-2
  • Samoilovich, A. N. 1922. Some additions to the classification of the Turkish languages. Petrograd. [4]
  • Schönig, Claus. 1997-1998. "A new attempt to classify the Turkic languages I-III." Turkic Languages 1:1.117–133, 1:2.262–277, 2:1.130–151.
  • Voegelin, C.F. & F.M. Voegelin. 1977. Classification and index of the World's languages. New York: Elsevier.

Lásd még

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Turkic languages című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]