Ugrás a tartalomhoz

Szumátra

Hivatkozások szerkesztése
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szumátra (Sumatra)
Közigazgatás
Ország Indonézia
Legnagyobb településMedan
Népesség
Teljes népesség60 000 000 fő (2021)[1]
Népsűrűség96 fő/km²
Medan népessége2 109 330 fő (2010) +/-
Földrajzi adatok
FekvéseDélkelet-Ázsia
SzigetcsoportNagy-Szunda-szigetek
Terület473 481 km²
Rang6.
Hosszúság1700 km
Szélesség370 km
Tengerszint feletti magasság12 m
Legmagasabb pontKerinci, 3805 m
IdőzónaIndonesia Western Standard Time
Elhelyezkedése
Szumátra (Indonézia)
Szumátra
Szumátra
Pozíció Indonézia térképén
é. sz. 0°, k. h. 102°0.000000°N 102.000000°EKoordináták: é. sz. 0°, k. h. 102°0.000000°N 102.000000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szumátra témájú médiaállományokat.

Szumátra (indonézül Sumatra, vagy gyakran Sumatera) a Föld hatodik legnagyobb szigete (megközelítőleg 470 000 km²), és a legnagyobb sziget, amely teljes területével Indonéziában található (a két nagyobb területű szigetnek, Borneónak és Új-Guineának csak egy része indonéz terület).

Története

[szerkesztés]

Szumátra ősi elnevezése Swarna Dwipa volt, (szanszkritül Aranysziget), valószínűleg azért, mert a szumátrai fennsíkok bányái már nagyon korán aranyat szállítottak a környező szigetekre. Mivel a sziget az India-Kína kereskedelmi főútvonalon helyezkedik el, a keleti partvidék több nagyvárosa vallási életét az indiai vallások alakították, formázták. Ezek közül Srivijaya és Samudra voltak a legkiemelkedőbb központok Srivijaya buddhista monarchia volt, a mai Palembang területén volt a központja. A 7–9. században a területet hódításaival és kereskedelmi kapcsolatain keresztül uralma alatt tartotta, így a királyság fontos szerepet játszott a maláj kultúra elterjesztésében Szumátra szigetén, a Maláj-félszigeten és Borneó nyugati részén. Valójában egy thalasszokrata birodalom volt, tengeri nagyhatalom, amely szigetről szigetre fokozatosan terjesztette ki hatalmát.

Srivijaya befolyása a 11. századra meggyengült. A szigetet akkoriban a jávai királyságok – először Singhasari, majd utána Majapahit – hódításai dúlták. Ebben az időben jelent meg Szumátrán az iszlám, amely főleg az arab és indiai kereskedőkkel való érintkezés útján terjedt.

A 13. század végére a Samudra királyság (a mai Aceh tartomány területén) uralkodója áttért az iszlám hitre. Ibn Battúta, aki vándorlásai során eljutott ide, említette elsőként Szúmatraként (سومطرة – Sūmaṭra) a szigetet. Samudra királyságát később a harcias Aceh Szultánság váltotta fel, amely egészen a 20. századig fennmaradt. A hollandok érkezése után a számos kisebb szumátrai hercegséget sorban uralmuk alá hajtották. Az északon elhelyezkedő Aceh azonban valódi akadálynak bizonyult, szívós ellenállást tanúsítottak; a hollandok hosszú és áldozatokkal terhes háborút vívtak vele (acehi háború, 1870-1905).

Az Aceh körüli kérdés a mai napig súlyos konfliktusok okozója. 1976-ban robbant ki és majdnem harminc évig tartott egy fegyveres felkelés a tartományban az indonéz kormány ellen. A lázadók Aceh függetlenségéért harcoltak. Bár a felkelés 2005-ben véget ért, de az ellentétek a mai napig nem csitultak el. 1999-ben világszinten is egyedinek mondható tömegdemonstrációt tettek az acehiek fővárosukban: 600 ezer ember tüntetett a terület függetlenségéért, ezalatt az indonéz rendfenntartó erők és a hadsereg pedig nem lépett közbe, még csak a helyszínen sem volt. A megmozdulás mérete (a teljes lakosság 15%-a!) jelzi az egyöntetű függetlenedési óhaját Aceh lakosságának.[2]

A másik, elszakadásra törekvő régió Szumátrán Riau.

Szumátra nyugati partvidékét, különösen azonban Aceh tartományt majdnem 15 méter magas árhullámmal érte el a 2004. december 26-i cunami, amely a 9,2-es erősségű tengerrengés következményeként alakult ki. A cunami halálos áldozatainak száma csak Indonéziában meghaladta a 170 000-et.

Földrajza

[szerkesztés]
Szumátra (Szumátra)
M a l a j z i a
Szunda-szoros
Szingapúr
Toba-tó
Medan
Medan
Padang
Padang
Kuala Lumpur
Kuala Lumpur
Palembang
Palembang
Pekanbaru
Pekanbaru
Banda Aceh
Banda Aceh
Jakarta
Jakarta
Bandar Lampung
Bandar Lampung
Batam
Batam
Malaka-szoros
Dél-kínai-tenger
Indiai-óceán
Jáva
Maláj-félsziget
Jáva-tenger
Szumátra és a Maláj-félsziget


Medan
Szumátrai fiatalok

A sziget leghosszabb tengelye megközelítőleg északnyugat-délkelet irányban szeli át Szumátrát, nagyjából a sziget közepénél metszi az Egyenlítőt. A sziget belsejét alapvetően két földrajzi régió alkotja: nyugaton a Barisan-hegység, keleten pedig mocsaras síkságok.

A szigettől délkeletre található Jáva, amelytől a Szunda-szoros választja el. Tőle északra, a Malakkai-szoros túloldalán a Maláj-félsziget található, míg keletre Borneó szigete helyezkedik el, a közöttük lévő tengeri utat Karimata-szorosnak hívják. Szumátrát nyugati oldalán az Indiai-óceán határolja.

A sziget gerincét a Barisan-hegylánc képezi. A vulkáni aktivitás termékeny mezőket és gyönyörű tájakat alakított ki, kiemelkedő példája ennek a Toba-tó környezete. A szigetnek jelentős szén- és aranytartalékai vannak.

A keleti oldal hatalmas folyói (Rokan, Siak, Indragiri, Kampar, Batang Hari és Musi) hegyi hordalékkal, termékeny földdel árasztják el a síkságot, amelyeken lápok alakulnak ki. Bár mezőgazdasági művelésre alkalmatlan a talaj, mégis fontos gazdasági jelentősége van: a földfelszín fölött és alatt is olaj – pálmaolaj és kőolaj – található.

Szumátra legnagyobb részét trópusi esőerdő borította, de a gazdasági fejlődés, valamint a korrupció és az erőteljes fakitermelés súlyos hatással van az esőerdő létezésére. Még a természetvédelmi terület státusz sem képes megvédeni ezt az ökoszisztémát a brutális kizsákmányolással szemben.

A sziget a Föld szigeteit a rajtuk fekvő legmagasabb pont szerint sorbarendező listán az ötödik helyen áll, bár két, részben szintén Indonéziához tartozó sziget is megelőzi a listán.

Legnagyobb városok

[szerkesztés]

Szumátra legnagyobb városai 2010-ben:

No. Város Tartomány Népesség (2010)[3]
1 Medan Észak-Szumátra 2 109 339
2 Palembang Dél-Szumátra 1 452 840
3 Batam Riau-szigetek 1 153 860
4 Pekanbaru Riau 903 902
5 Bandar Lampung Lampung 879 851
6 Padang Nyugat-Szumátra 833 584
7 Jambi Jambi 529 118
8 Bengkulu Bengkulu 300 359
9 Dumai Riau 254 332
10 Binjai Észak-Szumátra 246 010

Növény- és állatvilág

[szerkesztés]

A sziget a következő fajták fontos lelőhelye: szumátrai fenyő, Rafflesia arnoldii (a világ legnagyobb virága), titánbuzogány (a világ legmagasabb és legnagyobb virága), szumátrai tigris, orangután, szumátrai orrszarvú, szumátrai elefánt, szumátrai üreginyúl, ázsiai tapír, valamint számos madár- és pillangófaj.

A szumátrai esőerdő létezésére jelenleg a papíripar és a pálmaolaj-ültetvények elterjedése jelentik a legnagyobb veszélyt.

A szigeten több mint 10 Nemzeti Park található, közülük három a világörökség részét képező park, amelyek "Szumátra trópusi esőerdői" címen vannak nyilvántartva: Gunung Leuser Nemzeti Park, Kerinci Seblat Nemzeti Park és a Bukit Barisan Selatan Nemzeti Park.

Demográfia

[szerkesztés]

Szumátra nem túl sűrűn lakott terület, népsűrűsége körülbelül 96 fő/km²; a szigeten kb. 45 millió ember lakik összesen. Mindazonáltal a Föld negyedik legnépesebb szigete. A legnépesebb területek között első helyen áll Észak-Szumátra jelentős része, Nyugat-Szumátra fennsíkjai, valamint Medan és Palembang városok és vonzáskörzeteik.

Szumátra lakossága több etnikumból tevődik össze, amelyek 52 különböző nyelvet használnak. A legtöbb etnikai csoport azonban közös hagyományokkal rendelkezik és különböző nyelveik is nagyon közel állnak egymáshoz. A keleti parton elsősorban malájul beszélő népcsoportok laknak, míg a sziget déli és központi részén élő emberek a malájjal rokon nyelvet beszélnek, ezek a lampung és a minangkabau népek. Észak-Szumátra fennsíkjain élnek a batakok, míg a sziget legészakibb csücskét Aceh népei lakják. A kínai kisebbség a nagyobb városok központjaiban található meg.

Szumátra lakosságának túlnyomó többsége muszlim vallású (90%). A középföldek batakjainak nagy része azonban protestáns (ezt a vallást a hollandok honosították meg a szigeten). A maradék a hindu, buddhista, illetve római katolikus vallást követi, illetve a kínai hagyományalapú vallások egyikét gyakorolja.

Közigazgatás

[szerkesztés]
Szumátra közigazgatási térképe

Szumátra és a környező kisebb szigetek közigazgatási egységei a következők:

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Sumatra
A Wikimédia Commons tartalmaz Szumátra témájú médiaállományokat.
File:Wiktionary-logo-hu.svg
Nézd meg a szumátra címszót a Wikiszótárban!

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szumátra&oldid=26976211”