Ugrás a tartalomhoz

Szatmár megye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk A romániai megyéről szól. Hasonló címmel lásd még: Szatmár (egyértelműsítő lap).
Szatmár megye (Satu Mare)
Szatmár megye címere
Szatmár megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióPartium
MegyeszékhelySzatmárnémeti
JelzésSM
Terület4418 km²
Körzethívószám(+40) 261
Népesség
Népesség330 668 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség78 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szatmár megye témájú médiaállományokat.

Szatmár megye (románul: Județul Satu Mare, németül: Kreis Sathmar) Románia északnyugati részén helyezkedik el. A mai Partium (Részek) területéhez tartozik, noha történelmileg nem volt annak része. Székhelye Szatmárnémeti. Szomszédos megyék: keleten Máramaros megye, délen Bihar megye és Szilágy megye, nyugaton Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye (Magyarország), északon Ukrajna.

Története

[szerkesztés]

Előzménye a magyar királyságbeli Szatmár vármegye, mely a középkorban alakult ki. 1800-tól a megyeszékhely Nagykároly, az 1876-os megyerendezés kapcsán bővült a Kővárvidék egy részével. 1910-ben a vármegye 6287 km², melyből 4505 km² került Romániához Trianonban (71,7%), a vármegye 0,4%-a (Nagypalád) Csehszlovákia birtoka lett, ma Ukrajna része. A román közigazgatásban a megyeszékhely Nagybányára tevődött, az Ugocsa vármegyei Halmi járást, mely Romániáé lett, valamint a Szolnok-Doboka vármegyei Kápolnokmonostori járást idecsatolták, viszont a Nagykárolyi járást és Dobra, Nántű, Rákosterebes községeket Szilágyhoz. Érdekes módon az 1940-ben a magyar közigazgatáshoz visszakerült vármegyében megőrizték a román módosításokat, 1945-től ismét román impérium, 1952-től Máramaros tartomány része. 1968-as újjászervezésekor hozzákerül Tasnád és környéke, valamint egy-egy falut elcserél Bihar megyével, így ma (Piskolt Szatmárhoz, Érkörtvélyes Biharhoz tartozik.)

Földrajz

[szerkesztés]

A megye területe 4 419 km². Északon terül el az Avasság, valamint a Gutin-hegység egy kis része. Ezek az Északkeleti-Kárpátokhoz tartozó hegyek alkotják a terület 17%-át. A többi dombvidék (20%) és síkság, amely az Alföldhöz tartozik. Legfontosabb folyók a Szamos, a Túr és a Kraszna. Legmagasabb pont: Vf. Rotund (1240 m), Gutin-hegység. A legmélyebb pont 120 m. A földek 72%-a mezőgazdasági földterület (3 181 km²), 18%-a erdőség (795 km²), 3% víz (133 km²) és 7% egyéb terület (310 km²).

Éghajlat

[szerkesztés]

Éghajlata mérsékelt-kontinentális. A legmagasabb lejegyzett hőmérséklet +39,4 °C volt. A legalacsonyabb hőmérsékletet Szatmárnémetiben mérték, ez -30,4 °C volt.

Demográfia, etnikai, felekezeti megoszlás

[szerkesztés]
Szatmár megye etnikai térképe az egyes községek nemzetiségi többsége szerint (a magyar lakossági többséget zöld szín jelöli)
A magyar nemzetiségűek aránya Szatmár megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50-79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10-20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

Szatmár megye népességének változása (a megye mai területére számítva):[2][3]

2002-ben 367 281 lakosa volt, a népsűrűség 83 fő/km². A lakosság többsége román, de jelentős magyar kisebbség is jelen van. Élnek még itt németek, zsidók, ukránok, szlovákok és romák.

2002
Összesen Román Magyar Roma Német Más
367 281 216 085 129 258 13 478 6 417 2 043
100% 58,83% 35,19% 3,67% 1,75% 0,56%
2011
Összesen Román Magyar Roma Német Egyéb / Nem nyilatkozott
344 360 188 155 112 580 17 388 5 006 21 231
100% 54,64% 32,69% 5,05% 1,45% 6,17%

Felekezeti megoszlás

[szerkesztés]

A lakosság felekezeti megoszlása a 2002-es népszámlálás adatai szerint:[4]

Felekezet Hívek száma
román ortodox 185 900
református 68 619
római katolikus 66 247
görögkatolikus 29 200
pünkösdista 8 517
baptista 1 721
hetednapi adventista 903
unitárius 119
izraelita 109
evangéliumi keresztény 187
ateista 128
magyar evangélikus 121
muzulmán 59
óhitű ortodox 44
szász evangélikus 26
vallás nélküli 522
nem nyilatkozó 322

Gazdaság

[szerkesztés]

Szatmár megyének előnyt jelent nyugati fekvése és vonzza a külföldi befektetőket. Fontosabb iparágak: járműipar, élelmiszeripar, faipar és textilipar.

Turizmus

[szerkesztés]

Szatmár megye turizmusa a nagyobb városok nevezetességeihez, a megye termálfürdőihez, történelmi emlékeihez, nagy szülöttei és híres átutazói emlékhelyeihez, illetve a falusi turizmushoz kötődik.

Főbb látványosságai:

A Tűzoltótorony
A Pannónia Szálló, Szatmárnémeti emblematikus épülete a magyaros szecesszió legszebb remekei közé tartozik
A Láncos templom
Római katolikus székesegyház
Az Ortodox zsinagóga

Szatmárnémeti

[szerkesztés]

Szatmárnémetiben a megye számos történelmi nevezetessége található:

    • A város katolikus székesegyháza (barokk és klasszicista stílusjegyek, carrarai márvány főoltár, a fagyosszentek ereklyéi, a megye legnagyobb orgonája), előtte Hám Jánosnak, Szatmár városépítő püspökének a szobrával. Bal oldali sekrestyéje ad otthont a püspöki képtár és kincstár gyűjteményének, mely mára már látogatható.
    • A Vécsey palota, mely szépművészeti múzeumként működik, a város jelentős nevezetessége. Udvarán emléktábla jelzi, hogy itt kötötték meg a szatmári békét.
    • A püspöki palota és a püspöki kápolna. Oltára előtt esküdött Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Az erdődi várból Szatmár püspöke hozatta kápolnájába.
    • A Láncos templom, a város legnagyobb, legrégibb református temploma (németalföldi késő barokk, copf), körülötte a város ősi "református központja": A Szatmárnémeti Református Fiúgimnázium épülete (ma: Kölcsey Ferenc Főgimnázium), melynek tanári szobája - értékes falfestményei miatt - a város jelentős látványossága, a Református Leánygimnázium, a Református Tanítóképző (a mai Szatmárnémeti Református Gimnázium otthonai), a Pirostéglás Iskola, az Esperesi Hivatal és a Láncos Parókia épületeivel.
    • A Tűzoltótorony a város egyik emblematikus látványossága.
    • A Pannónia Szálló (ma Dacia Szálló) szintén emblematikus látványossága Szatmárnémetinek. Az erdélyi magyaros szecesszió egyik legszebb példája (a marosvásárhelyi Művelődési Palota mellett). Ez az épületegyüttes ad otthont a Dinu Lipatti Filharmóniának is.
    • A Németi Templom (református), a Kálvária Templom, a kanonokpaloták, a Hildegárda (egykori ferences) kolostortemplom, a Kossuth kert (benne az egykori városi közfürdő gyönyörű klasszicizáló épületével), a Szatmárnémeti Északi Színház épülete, a Károlyi ház a város jelentős látványosságai közé tartoznak.
    • A város jelentős zsidó emlékekkel és emlékhelyekkel is büszkélkedhet. Szatmárnémetiben élt Erdély egyik legnagyobb zsidó közössége (Kolozsvár, Nagyvárad és Máramarossziget mellett). Olyan jelentős zsidó emlékeket hagytak ránk, mint a város ortodox zsinagógája, a Talmud Tora Imaház, az ortodox zsidó temető (híres rabbik, cadikok, csodarabbik sírjaival és a Holokauszt áldozatainak emlékkápolnájával, gyönyörű emlékművekkel), a neológ és status quo zsidó temető (a város híres szülötteinek sírjaival, értékes síremlékekkel), a Princz testvérek házai, a zsidó iparosok háza, a Zsidó kórház (ma TBC-kórház) épülete, a zsidó korzó szép házai, stb.
    • A Csizmadia szín felújított épülete ma is a város egyik legimpozánsabb épülete (egykor a szatmári színjátszás otthona is volt), mellette az új központba vezető sétálóutcán a város híres szülötteinek emlékkövei találhatók (háromnyelvű feliratokkal).
    • A román ortodox katedrális, a román görögkatolikus katedrális, a magyar görögkatolikusok temploma, a "régi kórház".
    • A vasút melletti református temető (Lükő Béla kriptájával, a város jelentős szülötteinek sírjaival), a híd melletti katolikus temető (a klérus sírjaival és síremlékekkel) stb.
Az erdődi vár (később: erdődi Károlyi-kastély) egyik tornya, a vár maradványainak felújítása előtt
A Károlyi-kastély
Címerkép a Károlyi-kastély tornyán
A hadadi Wesselényi-kastély
Ady Endre szülőháza Érmindszenten (Ady-emlékház)
A változatlan formában ránk maradt (és a közelmúltban felújított) református templom Ákoson
A hadadi Drégenfeld-kastély

A megye fontosabb települései

[szerkesztés]
  • Nagykároly a megye fontos turisztikai központja. Itt található a nagykárolyi Károlyi-kastély, körülötte a kastélykerttel és ma is működő lovardával. A kastély ma nyilvános múzeumnak ad otthont. Leginkább ez jelenti a város fő turisztikai vonzerejét, de jelentősek még templomai, régi épületei, és az egykor virágzó nagykárolyi zsidóság emlékei (a páratlan szépségű ortodox és neológ zsinagógák, az ortodox és neológ temetők, a Holokauszt-emlékmű, stb.).
  • Tasnád főként az 1476-ban gótikus stílusban épült, majd németalföldi késő barokk elemekkel bővült (és barokk toronnyal ellátott) református temploma miatt érdekes célpont a turisták számára.
  • Erdődön jelentős Petőfi-emlékhelyek találhatóak, de az erdődi vár romjait (és épen maradt bástyáit) nemcsak Petőfi okán keresik fel nagyon sokan. A szabadon látogatható vár mellett, melyben Petőfi Sándor és Szendrey Júlia esküdött, jelentős nevezetesség a Petőfi-emlékmű és a város gótikus katolikus temploma. A templomot Bélteki Drágfi Bertalan építtette, eredetileg katolikusnak, majd a család protestáns hitre térése után sokáig református templom volt, itt tartották az első magyar egyetemes protestáns zsinatot (erdődi zsinat). A katolikus németek betelepülése után lett katolikus templom, ma is a város egyik legjelentősebb látványossága.
  • Adyfalva (Érmindszent , románul: Ady Endre)a megye talán legkeresettebb látványossága, Ady-zarándokhely. Az Ady Endre nevét hivatalosan is felvevő faluban a költő emlékháza nyilvános, szabadon látogatható emlékhely. Udvarán Ady Endre szobra található.
  • Ákos nemcsak termálfürdője miatt kedvelt turisztikai célpont, de az ákosi református műemléktemplom miatt is, mely Erdély legrégibb templomépületeinek egyike (nyolc évszázada a falu hitéletének központja), és a kevés román stílusú erdélyi templomépületek egyik legszebbike. Eredetileg bencés apátsági templom volt, a reformáció óta a falu protestáns közössége használja. Felbecsülhetetlen értékű freskókat restauráltak benne.
  • Sződemeter, Kölcsey Ferenc szülőfalva ma is jelentős Kölcsey-zarándokhely. A költő életéhez és halálához kötődő főbb évfordulók mellett bármikor megtekinthető Kölcsey szülőháza, melyen emléktábla őrzi emlékét.
  • Avasújfalu A település határában több savanyúvíz-forrás fakad, de a helyi ortodox templom is jelentős látványosság.
  • Krasznabéltek német házairól, és gyönyörű gótikus templomáról híres. Szintén Bélteki Drágfi Bertalan építtette, az erdődivel egy időben, 1482-ben. Csakúgy mint az erdődi, a bélteki templom is rövid ideig volt katolikus, majd Bélteki Drágfi Gáspár reformálása idejétől kezdve hosszú időre reformátussá vált.
  • Nagymajtényt a kuruc fegyverletétel emlékére emelt emlékművéért keresik fel leginkább a látogatók.
  • Hadad a maga nemében páratlan kincsekkel büszkélkedhet: Két történelmi kastély is található a faluban: a Degenfeld-kastély és a Wesselényi-kastély. Gótikus református temploma páratlan szépségű kazettás mennyezete miatt is a falu látványossága. De vonzóak a falu épen maradt régi házai is, melyek a németes vidéki építkezés remekei.
  • Sárközújlak elsősorban a Vécsey kastély és a gyönyörű, késő gótikus stílusú református templom miatt fontos turisztikai célpont.
  • Aranyosmeggyest elsősorban a jelenleg leromlott állapotban lévő, híres várkastélya miatt keresik fel az érdeklődők. A kastély közelében számos további úrilak és kúria található.
  • Sokan keresik fel a Nagykároly környéki "sváb falvakat" (ma is így nevezik őket, noha lakosságuk javarésze ma már magyarnak vallja magát, vagy magyar ajkú sváb) katolikus templomaik, német emlékeik miatt. E falvak jellegzetes népünnepélye a templombúcsú alkalmával rendezett kirbáj, melyet sváb szokás szerint máig rendszeresen megtartanak, vásárral és népi mulatságokkal egybekötve. Ezek az alkalmak vonzzák a legtöbb turistát. Majd mindenik sváb falu büszkélkedhet neves püspök szülöttekkel (Szatmárnémeti püspökei hagyományosan svábok vagy sváb származásúak, de számos nagyváradi püspök is innen származik), némelyiküknek szobrot vagy emléktáblát is szentelt a falu. Főbb központok: Csanálos, Kálmánd, stb.
  • A megye gazdag termálvízkészlettel rendelkezik, számos fürdőhelye van. Tasnád, Ákos, Nagykároly, Szatmárnémeti és a Mária-völgyi strandok a legjelentősebbek, de Krasznamihályfalván és más közeli településeken is sorra jönnek létre egyre igényesebb strandok.
Zsidó fejfa Hadadon
  • Szatmárhegy Szatmárnémetihez tartozó üdülő- és pihenőövezetből lett önálló falu, ma is sokan keresik fel, akik nyugalomra vágynak. Jelentős gyümölcsöse és a búcsújáróhelyként is fontos katolikus kápolnája a hegyen szintén vonzza a turistákat.
  • Természetes és mesterséges tavai, álló- és folyóvizei a fürdőzők és a halászok, horgászok kedvelt célpontjai (utóbbiak számára a halastavak és a Túr folyó jelent gazdag lehetőségeket). Sokan keresik fel az apai tavat, Józsefháza, Avasújváros természetes és mesterséges tavait.
  • Dobrát borai és régi borpincéi miatt látogatják.
Károli Gáspár
Bakócz Tamás
Kölcsey Ferenc
Acsády Ignác
Ady Endre
Dsida Jenő
Páskándi Géza

Híres emberek

[szerkesztés]

A megye neves szülöttei

[szerkesztés]

A megyéhez kötődő további hírességek

[szerkesztés]

Települések

[szerkesztés]

Szatmár megyében hat város és 53 község van.

Városok:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  3. ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
  4. ↑ Archivált másolat. [2009. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 8.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szatmár_megye&oldid=27279880”