Argeș megye
| Argeș megye | |
 | |
 | |
| Argeș megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Havasalföld |
| Megyeszékhely | Pitești |
| Jelzés | AG |
| Terület | 6862 km² |
| Körzethívószám | (+40) 0248 |
| Népesség | |
| Népesség | 569 932 fő (2021. dec. 1.)[1][2] |
| Népsűrűség | 89 fő/km² |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Argeș megye témájú médiaállományokat. | |
Argeș megye (magyarul: Argyas megye) közigazgatási egység Romániában, a Havasalföld régióban, Munténia területén. 6862 km2-es területével Románia tízedik legnagyobb megyéje, mely az ország teljes területének mintegy 2,87%-át adja. Emellett közel 570 ezer fős lakosságával Románia kilencedik legnépesebb közigazgatási egysége, ezzel az ország népességének 2,9%-ával rendelkezik, népsűrűsége meghaladja az országos átlagot.
Északról Szeben megye és Brassó megye, keletről Dâmbovița megye, délről Teleorman megye, nyugatról pedig Vâlcea megye és Olt megye határolja. Székhelye az autóiparáról híres Pitești, a régió egyik legnagyobb városa, Románia kilencedik legnépesebb városa. Emelett a megye jelentős városai közé tartozik a történelmi jelentősségű Câmpulung, a kolostoráról ismert Curtea de Argeș (Argyasudvarhely), illetve szintén az autóiparáról híres Mioveni.
A megye északon a Fogarasi-havasok déli lábainál helyezkedik el, ahol Moldoveanu, Románia legmagasabb csúcsa található. Az Argeș folyó keresztülszeli a területet, és számos víztározó, például a Vidraru-tó is itt helyezkedik el. A terület hegyvidéki részei hűvösebbek, míg az alacsonyabb fekvésű völgyek és alföldek melegebbek és mezőgazdaságilag termékenyek. A megye fontos közlekedési csomópont, mivel összeköti Bukarestet a hegyvidéki régiókkal, valamint a híres Transzfogarasi-hágó is áthalad rajta. Az éghajlat kontinentális, nyáron meleg, télen hideg, csapadékosabb őszi és tavaszi hónapokkal.
A terület már a római korban is jelentős volt, mivel itt voltak találhatóak a Dák-Római szentélyek romjai. A középkorban, a 14. és 15. században Argeș kulcsfontosságú szerepet játszott Havasalföld politikai és vallási központjaként. Curtea de Argeș volt a Havasalföldi Fejedelemség első fővárosa, illetve itt található a város híres kolostora, mely a román ortodox egyház szimbóluma illetve a román fejedelmek temetkezési helye is egyben. A terület a Basarab-dinasztia uralma alatt virágzott fel, és játszott fontos szerepet a Román Fejedelemség megformálódásában. A 19. században Argeș a modern Románia fejlődésében is fontos szereplővé vált, miközben a terület gazdaságilag és kulturálisan is növekedett. A 20. század során a megye politikai változásokkal és az iparosodással szembesült, különösen a szocialista időszak alatt.[3]
Nevének eredete
[szerkesztés]Argeș megye nevének eredete több lehetséges forrásra vezethető vissza.
Az elfogadottabb elmélet szerint a megye neve az Argeș folyó nevéből származik, amely a római korból eredeztethető. A folyó korábbi neve "Argessis" vagy "Argyassos" volt. E nevek vélhetően a dák vagy trák nyelvből származhatnak, és jelentésük kapcsolatban állhat a „csillogó” vagy „ezüstös” fogalmakkal, a folyó fénylő vizére utalva.
Egy másik elmélet szerint azonban a név az albán „argjend” (ezüst) szóval rokonítható, amely a régióban található ércekhez köthető. Történelmi források szerint a megye területe fontos stratégiai és kereskedelmi csomópont volt, különösen Curtea de Argeș.[4][5]
Címere
[szerkesztés]Argeș megye címere gazdag szimbolikával rendelkezik, amely a régió természeti, történelmi és kulturális örökségére utal. A címer központi eleme egy sas, amely a heraldikában a hatalom és a szabadság jelképe, Románia történelmi címerében is megtalálható. A sas alatt látható hármas halom a megye domborzatára, a Kárpátok vonulatára utal. A kék háttér pedig a megye természeti szépségeit és a békét szimbolizálja. A címer felső részén egy vörös sáv található, amely az elektromosság és az atom szimbólumait hordozza, utalva az energetika és az atomfizikai kutatások területén elért fejlődésekre, amelyek fontosak a megye modern iparában és tudományos életében.[6]
A sas fontos történelmi vonatkozással bír, utalva az egykori havasalföldi fejedelemség címerére, ezzel hangsúlyozva Argeș megye jelentőségét a román történelemben. A megye címerének összetett szimbolikája kifejezi a helyi közösség büszkeségét és történelmi tudatosságát, míg a címer heraldikai felépítése a nemzeti összetartozás szellemiségét tükrözi.[7][8]
Földrajz
[szerkesztés]Domborzat
[szerkesztés]A domborzat három részre osztható. Északon vannak a Déli-Kárpátok 2400 méternél is magasabb hegységei, a Fogarasi-havasok, a Jézer-hegység, a Királykő-hegység déli része és a Leaota-hegység északkeleti része. A Királykő és a Leaota között a Törcsvári-hágó köti össze Argeșt Brassóval. A megye közepén a magasságok lecsökkennek az Elő-Kárpátok 800 méteres szintjére. A dombságokat mély völgyek szabdalják. A déli rész már a Román-alföldhöz tartozik. A legfontosabb folyó az Argeș. Legmagasabb pontja a Moldoveanu-csúcs (2543 m), amely egyben Románia legmagasabb pontja.[9]
Vízrajz
[szerkesztés]Argeș megyében a vízrajz különösen gazdag, mivel az Argeș folyó átszeli a területet. Ez a folyó az egyik legfontosabb vízfolyás, amely számos mellékfolyót is magába foglal, mint a Dâmbovița és a Vedea. Az Argeș folyó és mellékfolyói jelentős vízforrást biztosítanak a régió számára, és számos vízi ökoszisztémát támogatnak.
A hegyvidéki részeken a gyors folyású patakok, mint a Doamnei, hozzájárulnak a terület vízgyűjtő rendszeréhez. Az itt található völgyek és karsztos formációk több kisebb tavat és forrást is táplálnak, amelyek gazdagítják a helyi biodiverzitást.[10][11]
Éghajlat
[szerkesztés]Az éghajlat mérsékelt kontinentális. Az éves átlaghőmérséklet 9.8 °C délen (Pitești) és 7.2 °C északon (Rucăr). A legnagyobb hőmérséklet 41 °C volt, amit 1946-ban mértek Goleștien, a legkisebb -31 °C 1933-ban Câmpulungban. Átlagosan 170 a fagy nélküli napok száma. A Fogarasi-havasok gerincén ez csak évi 70. A csapadékmennyiség évenként 1200–1400 mm a hegyekben, 600 mm délen. Az uralkodó szélirány a nyugati – északnyugati, de a legerősebb szél délkeleti és déli.
Növényvilág
[szerkesztés]Argeș megyében a növényzet különböző domborzati szinteken más és más. A hegyvidéki területeken a fenyvesek, bükkösök és magashegységi rétek dominálnak. Az alacsonyabb területeken, különösen a dombvidékeken, az erdős területek mellett a mezőgazdaság is fontos szerepet kap, mivel a termékeny talajok alkalmasak gabonafélék, szőlő, és zöldségfélék termesztésére.
A déli síkvidéken a tavaszi rétek, az alföldi erdők és a különböző mezőgazdasági növények, például kukorica és búza, nagy területeken jelennek meg, emellett az erdőirtások következtében előfordulnak cserjések és szántóföldek is.[12]
Állatvilág
[szerkesztés]Argeș megye állatvilága rendkívül gazdag és változatos. Az erdős területeken különféle nagyvadak, például a szarvasok, vaddisznók és medvék élnek. A hegyvidéki patakok mentén, és a folyókban a különböző halak, mint például a pisztrángok és a szürkeharcsa, találhatók. Az alacsonyabb régiókban és a mezőgazdasági területeken kisebb emlősök, mint nyulak, rókák és vadmacskák élnek.
A madárvilág is jelentős, a hegyvidéken számos ragadozó madár, például héják és sasok, míg a síkvidéki területeken különböző mezőgazdasági madarak, mint a gerlék és takarékos baglyok élnek.[12]
.jpg)
Argeș megye jellemző földrajzi pontjai
[szerkesztés]- Szélső települések égtájak szerint:
- a vármegye legészakibb települése: Valea Mare-Pravăț,
- a vármegye legdélibb települése: Ștefan Cel Mare,
- a vármegye legkeletibb települése: Căteasca,
- a vármegye legnyugatibb települése: Rucăr.
- Tengerszint feletti magasság:
- legmagasabb pontja a Moldoveanu (2544 m).
Történelem
[szerkesztés]A megye története az ókori dák és római időszakokig nyúlik vissza, de igazán a középkorban vált jelentőssé, amikor a Basarab-dinasztia uralma alatt Curtea de Argeș, a megye egyik fontos városa, Havasalföld fővárosa lett a 14. században. A városban található a híres Curtea de Argeș-i kolostor, amely a román kultúra és az ortodox kereszténység szimbóluma.
A 19. században Argeș meghatározó szerepet játszott Románia modernizációjában. 1821-ben, a Tudor Vladimirescu vezetésével zajló görög inspirálta felkelés idején a megye fontos szereplője volt a forradalmi eseményeknek, helyi vezetők, mint Alexandru Corbu és Iancu Cociubei, fellázadtak az oszmán uralom ellen. A megye a nemzeti egyesülési törekvések egyik kulcsfontosságú területe volt, különösen az 1859-es unió körüli eseményekben, amikor Alexandru Ioan Cuza, Moldva után, Románia fejedelemségeinek egyesítése érdekében uralkodóvá választották.
A 20. század folyamán Argeș továbbra is fontos szerepet játszott, különösen a világháborúk idején. Az első világháborúban a Rucăr-Dragoslavele régióban zajló csaták során a román csapatok ellenállást tanúsítottak az Osztrák-Magyar Monarchiával szemben. A második világháborúban a megye ismét katonai akciók színhelye volt, különösen a hegyvidéki területeken.
Ezt követően Argeș közigazgatási változásokon ment keresztül. A kommunista korszak alatt a megye nagyobb regionális struktúrák része volt, de 1968-ban, a területi reformok után, visszanyerte jelenlegi státusát, mint megye (județ), a határai pedig lényegében nem változtak.
A megye modern politikai és közigazgatási struktúrája magában foglalja Pitești-t, a megye székhelyét és Románia egyik legfontosabb ipari központját, valamint Câmpulungot illetve Curtea de Argeș-t is. Ma Argeș nemcsak történelmi jelentősége, hanem természeti szépségei miatt is ismert, különösen a Fogarasi-havasok, amely a Déli-Kárpátok része, és vonzza a turistákat és kalandorokat.[13][14][15][16]
Népesség
[szerkesztés]A 2011-es népszámlálási adatok szerint a 612 431 lakos 93,3%-a román, 2,7%-a cigány volt, a magát magyarnak valló lakosság száma 237 fő.[17]
A népesség 1948 és 2002 között az alábbiak szerint alakult:[18]
| Lakosok száma | 394 268 | 448 964 | 483 741 | 529 833 | 631 918 | 681 206 | 652 625 | 612 431 | 569 932 |
| 1930 | 1948 | 1956 | 1966 | 1977 | 1992 | 2002 | 2011 | 2021 |
Gazdaság
[szerkesztés]Fontosabb iparágak: járműipar, kémiai ipar, elektromos berendezések, élelmiszeripar, faipar és textilipar, építőanyagok. Ez az egyik legiparosodottabb megye Romániában. Kőolajfinomító és két autógyár van Mioveniben (Dacia Renault) és Câmpulungban (Aro). Olajat a középső és déli részen termelnek. Mioveni mellett nukleáris tüzelőanyagot állítanak elő a cernavodăi atomerőműnek. Az Argeș folyón több vízerőmű működik, a legnagyobb a Vidraru.[19]
Települések
[szerkesztés]
Argeș megyében 3 municípium, 4 város és 95 község van.[17]
Municípiumok: Pitești, Câmpulung, Curtea de Argeș
Városok: Mioveni, Costești, Topoloveni, Ștefănești.
Községek: Albeștii de Argeș, Albeștii de Muscel, Albota, Aninoasa, Arefu, Băbana, Băiculești, Bălilești, Bârla, Bascov, Beleti-Negrești, Berevoești, Bogati, Boteni, Boțești, Bradu, Brăduleț, Budeasa, Bughea de Jos, Buzoești, Căldăraru, Călinești, Căteasca, Cepari, Cetațeni, Cicanești, Ciofrângeni, Ciomagești, Cocu, Corbeni, Corbi, Coșești, Cotmeana, Cuca, Dâmbovicioara, Dârmanești, Davidești, Dobrești, Domnești, Drăganu, Dragoslavele, Godeni, Hârsești, Hârtiești, Izvoru, Leordeni, Lerești, Lunca Corbului, Mălureni, Mărăcineni, Merișani, Micești, Mihaești, Mioarele, Miroși, Morărești, Moșoaia, Mozăceni, Mușătești, Negrași, Nucșoara, Oarja, Pietroșani, Poiana Lacului, Poienarii de Argeș, Poienarii de Muscel, Popești, Priboieni, Rătești, Recea, Rociu, Rucăr, Sălătrucu, Schitu Golești, Slobozia, Stâlpeni, Ștefan cel Mare, Stoenești, Stolnici, Șuici, Suseni, Teiu, Tigveni, Țițești, Uda, Ungheni, Valea Danului, Valea Iașului, Valea Mare-Pravăț, Vedea, Vlădești
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Primele date provizorii pentru Recensământul Populației și Locuințelor, runda 2021
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ Istoria județului Argeș” și „Monumentele istorice din județul Argeș
- ↑ Judeţul Argeş - Enciclopedia României - prima enciclopedie online despre România. enciclopediaromaniei.ro. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
- ↑ Cum a ajuns Curtea de Argeş prima capitală a Ţării Româneşti. „A contat mult în decizie şi poziţia geostrategică“ (román nyelven). adevarul.ro, 2019. április 16. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
- ↑ Fișier:Stema judetului Arges.png - Enciclopedia României - prima enciclopedie online despre România. enciclopediaromaniei.ro. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
- ↑ Heraldica, sistem de identificare (ro-RO nyelven). Revista Intelligence, 2011. március 18. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
- ↑ Anca, Lupescu: Ce reprezintă stema României (román nyelven). Viva.ro, 2023. február 19. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
- ↑ Consiliul Judeţean Argeş: Prezentarea Judetului Arges. www.cjarges.ro (Hozzáférés: 2021. február 7.)
- ↑ Software, Ara: Consiliul Judetean Arges (ro-RO nyelven). cjarges.ro. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
- ↑ Software, Ara: Consiliul Judetean Arges (ro-RO nyelven). www.cjarges.ro. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
- ↑ a b Software, Ara: Consiliul Judetean Arges (ro-RO nyelven). cjarges.ro. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
- ↑ Software, Ara: Consiliul Judetean Arges (ro-RO nyelven). www.cjarges.ro. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
- ↑ Județul Argeș – Scurt istoric – laPitesti.ro (ro-RO nyelven), 2019. augusztus 20. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
- ↑ Judeţul Argeş, o unitate teritorial-administrativă cu o istorie de 574 de ani - Jurnalul de Arges (ro-RO nyelven). jurnaluldearges.ro, 2011. szeptember 8. (Hozzáférés: 2024. november 28.)
- ↑ (2024. október 27.) „Județul Argeș” (román nyelven). Wikipedia.
- ↑ a b Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Populatia la recensamintele din anii 1948, 1956, 1966, 1977, 1992 si 2002 - judete si medii. insse.ro (Hozzáférés: 2021. február 7.)
- ↑ Statutul judetului Arges. www.cjarges.ro (2004. április 22.)
Románia közigazgatási beosztása | |
|---|---|
