Szüllő Géza
| Szüllő Géza | |
 | |
| Született | 1873. február 5.[1][2] Budapest[1] |
| Elhunyt | 1957. július 28. (84 évesen) Kisfalud |
| Állampolgársága | |
| Szülei | Szüllő Géza |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szüllő Géza témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Borsai Szüllő Géza Zsigmond Lajos (Budapest, 1873. február 5.[3] – Kisfalud, 1957. július 28.) nagybirtokos, politikus, az MTA levelező tagja (1937–1945).
Élete
[szerkesztés]
Szülei Szüllő Géza (1832-1896), 48-as honvéd huszárhadnagy, tanfelügyelő, a 19. század 60-as és 70-es éveiben a bazini kerület Deák-párti képviselője,[4] és Olgyay Berta (1843-1899) voltak. Testvére Szüllő Árpád (1862-1937) kormányfőtanácsos, a Ganz-Danubius gép- és hajógyár igazgatója.[5]
Középiskolai tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte, majd jogi tanulmányainak befejezése után doktorált, ügyvédi diplomát szerzett és politikai pályára lépett. 1901-ben a letenyei kerületben néppárti programmal győzött. 1905-ben pártonkívüli, 1910-ben Nemzeti Munkapárti programmal képviselő. 1918-ban, a forradalom kitörésekor visszavonult bacsfai birtokára.
Az 1920-as évek elején megalapította a Magyar Keresztényszocialista Pártot, majd mint a párt elnökét (1925-1932) beválasztották a prágai parlamentbe. 1936-ban az Egyesült Magyar Párt létrejötte után is megtartotta vezető szerepét. Mindvégig Budapest-centrikus nemzeti álláspontot képviselt. A Hlinka-féle Néppárttal való szövetségre és autonómiára is törekedett. A bécsi döntés után 1938-tól a magyar felsőház örökös tagja és magyar királyi titkos tanácsos lett, valamint több pénzügyi intézet és ipari vállalat igazgatósági tagja volt. 1939. márciusában bejelentette politikai visszavonulását.[6]
A világháborút követően a közélettől visszavonulva Kisfalud községben élt.
Mint a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga vezető személyisége és a Népszövetségi Ligák alelnöke éveken keresztül külföldön képviselte a szlovákiai magyarság érdekeit, s a szlovákiai magyarok külügyminiszterének is nevezték.
Elismerései
[szerkesztés]- Bronz vitézségi érem
Művei
[szerkesztés]- 1931 Die Nationalitän in den staten Europas. Wien. (tsz. Ewald Ammende)
- 1943 A Tisztelt Ház humora – Kivonat a Parlamenti Naplókból.
Emlékezete
[szerkesztés]2001-ben Révkomáromban megalakult a Szüllő Géza Polgári Társulás.[7] A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) Szüllő Géza-díjat alapított.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. szeptember 16., PIM72250
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_Almanach_1910-1918_1/?pg=451
- ↑ Egyes források szerint Borsán született 1872. február 5-én.
- ↑ id. Sz. G. gyászjelentése
- ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok X. kötet, Szüllő (borsovai).
- ↑ Felvidéki Magyar Hírlap 1939. március 16.
- ↑ Szüllő Géza Polgári Társulás bejegyzési adatai
- ↑ Mázik István Szüllő Géza-díjat kapott, Gömörilap, 2015. április 15. [1]
Források
[szerkesztés]- Haeffler István 1940 (szerk.): Országgyűlési almanach. Az 1939–44. évi országgyűlésről. Budapest, 592-593.
- Sturm Albert 1901 (szerk.): Országgyülési almanach 1901–1906. Budapest, 376.
- MÉL
- A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig. Forum Kisebbségkutató Intézet
- Vasárnapi Ujság 1901/49, 789, 791 arcképe
További információk
[szerkesztés]- Varga G. Lajos: Szüllő Géza belpolitikai ténykedése a bécsi döntéstől az 1939. májusi választásokig. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2021/3
- Fehér Csaba 2009: A magyar katolikus egyház helyzete az első Csehszlovák Köztársaságban - Dokumentumok Szüllő Géza felvidéki egyházpolitikájához. In: Fülöp Éva Mária – László János (szerk.): Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 15.
- Prágai Magyar Hírlap 4/242, 4 (1925. október 25.)
