Szávaszentmárton
| Szávaszentmárton (Мартинци) | |
 | |
| Szerb Ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Szerémségi |
| Község | Szávaszentdemeter |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 22222 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 53,8 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Terület | 67,6 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 00′ 39″, k. h. 19° 27′ 35″45.010833°N 19.459722°EKoordináták: é. sz. 45° 00′ 39″, k. h. 19° 27′ 35″45.010833°N 19.459722°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szávaszentmárton témájú médiaállományokat. | |
Szávaszentmárton (Мартинци) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, Szávaszentdemeter községben, a Száva bal partján.
Demográfiai változások
[szerkesztés]| 1910 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 4369 | 4 146 | 4 136 | 4 396 | 4 003 | 3 975 | 3 663 | 3 639[1] |
Etnikai összetétel
[szerkesztés]- 1910-ben 4369 lakosából 4119 szerb (94,3%), 156 magyar 3,6%) 44 horvát (1,0%) volt
- 2002-ben 3639 lakosából 3441 szerb (94,6%), 25 horvát (0,7%) és mindössze 8 magyar (0,2%) volt
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 3441 | 94,55 |
| Jugoszlávok | 48 | 1,31 |
| Horvátok | 25 | 0,68 |
| Magyarok | 8 | 0,21 |
| Montenegróiak | 6 | 0,16 |
| Muzulmánok | 6 | 0,16 |
| Macedónok | 4 | 0,10 |
| Ukránok | 3 | 0,08 |
| Szlovákok | 3 | 0,08 |
| Románok | 3 | 0,08 |
| Ruszinok | 2 | 0,05 |
| Németek | 2 | 0,05 |
| Cigányok | 1 | 0,02[2] |
Történelem
[szerkesztés]Szávaszentmárton középkori eredetű település, amely nevét Szent Márton titulusú egyházáról kapta. A Hunyadiak korában Valkó vármegyében, de Szerém vármegye határán feküdt.[3] A török időkben őshonos magyar lakossága elhagyta, akik helyére szerb határőrök telepedtek le. 1750-től a Határőrvidék, azon belül is a Péterváradi kerület része egészen annak feloszlatásáig (1872). Ezt követően egészen a trianoni békeszerződésig (1920) Szerém vármegye Szávaszentdemeteri járásához tartozott. Korábban számottevő magyar lakosságát a XX. század második felére felőrölte az asszimiláció.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet. Valkó megye.
- ↑ Archivált másolat. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
